A differenciálást megközelíthetjük más módon is: aszerint, hogy a tanulók milyen intelligenciatípushoz tartoznak. Howard Gardner (1989) kezdetben hét, majd (1999) nyolc intelligenciatípust különböztetett meg:

• nyelvi-verbális,
• matematikai-logikai,
• téri-vizuális,
• zenei,
• testi-kinesztetikus,
• interperszonális,
• intraperszonális és
• természettudományos.

Gardner elmélete azt sugallja, hogy mindegyik intelligenciatípus egyformán fontos, egyik sem magasabb rendű a másiknál, ezért célszerű a tananyagot úgy megközelíteni, hogy minél több vagy akár az összes intelligenciatípus sajátosságaira építsen, aktivizálja őket a mélyebb megértés elérése érdekében.

Az egyes intelligenciákhoz sokféle feladatot találhatunk ki a következő sajátosságok figyelembevételével.

• A nyelvi-verbális típusú tanulók rajonganak az olvasásért, szívesen írnak fogalmazást, mesélnek kreatív történeteket.
• A matematikai-logikai intelligenciájúak kitűnő problémamegoldók, rendszerben gondolkodnak, könnyen felfedezik az ok-okozati és egyéb összefüggéseket.
• A téri-vizuális tanulók szeretnek rajzolni, festeni, tervezni, elképzelni és megjeleníteni dolgokat.
• A zenei intelligenciában kiemelkedő diákok szeretnek énekelni, zenét hallgatni, átlagon felüli a ritmusérzékük, gyakran játszanak valamilyen hangszeren.
• A testi-kinesztetikus tanulók szívesen mozognak, táncolnak, utánozzák mások testtartását, mozdulatait. Jó a kézügyességük, ügyesen dramatizálnak eseményeket, történeteket.
• Az interperszonális intelligenciájú emberek hatékonyan együttműködnek társaikkal, szeretnek másokra figyelni, beszélgetni, kooperálni, számukra a legideálisabb munkaforma a csoportmunka. 
• Míg az intraperszonális tanuló inkább az egyéni munkát preferálja, jó megfigyelő, elemző, reflektív szemlélettel rendelkezik.
• A természettudományos intelligenciájú személyiségek rajonganak a növényekért és az állatokért. Szívesen gyűjtenek faleveleket, terméseket, köveket, megfigyelik a természetes környezetüket, az állatok viselkedését, örömmel játszanak, foglalkoznak velük.

A  hatodikos angol nyelvi csoportomban kitöltöttek  a tanulók egy kérdőívet, melynek segítségével minden egyes tanuló megtudta, hogy esetében melyik intelligenciatípus domináns. Ilyen jellegű kérdőívet találhatunk az interneten, s néhány perc alatt elvégezhető.

Az eredményekre építve terveztem meg az órát, melynek témáját Charles Dickens Karácsonyi énekének (A Christmas Carol) első fejezete adta. A tanulók nyelvi szintjéhez igazodva a Macmillan Readers F.H. Cornish alapszintű (elementary) átdolgozását használtuk.

Az egy oldal terjedelmű első fejezetből megtudjuk, hogy a történet helyszíne a ködös London, ideje pedig Szenteste, karácsony. Megismerjük a regény különc főhősét, a gazdag Ebenezer Scrooge-ot, aki rendkívül barátságtalan, ki nem állhatja az embereket, s mindössze egyetlen dolog körül forognak a gondolatai: minél több pénzt akar keresni.

Bevezetésképpen a tanulók párokban a pénz, illetve a karácsony témakörhöz fürtábrát készítettek, melyet bemutattak társaiknak. Majd meghallgatták az első fejezetet, mely a regény zsugori főhősét, Ebenezer Scrooge-ot mutatja be. A hallott szöveg megértésének ellenőrzéséhez megfigyelési szempontként az alábbi kulcsszavakat, hiányos mondatokat adtam meg PowerPoint formájában kivetítve:

• Place:
• Time:
• Weather:
• Scrooge’s appearance:
• He liked…
• He didn’t like…
• He had no…

Magyar nyelven:

• Helyszín:
• Idő:
• Időjárás:
• Scrooge külseje:
• Szerette a …
• Nem szerette a …
• Nem volt neki …

Először minden tanuló egyedül egészítette ki a hiányzó információkat, lehetőleg minél többet. Majd párokban, illetve 3-4 fős csoportokban a többiektől kérdezhettek a célnyelv használatával, s így pótolhatták a hiányzó adatokat. Végül összeállt a megoldás:

Ezután következett az intelligenciatípusokhoz igazodó differenciálás, melynek során a tanulók párokban, csoportokban dolgoztak az alábbi feladatokon:

• Nyelvi- verbális: mutasd be 6-8 mondatban az első fejezet alapján Ebenezer Scrooge megjelenését, jellemét, viselkedését!
• Téri-vizuális: a leírás alapján rajzold le Ebenezer Scrooge-ot és a környezetét! Címkézd fel a tárgyakat!
• Matematikai-logikai: milyen oka lehet Scrooge furcsa viselkedésének? Milyen lehetett az élete fiatal korában? Milyen gyermeknek képzeled el? Milyen tanuló volt? Voltak-e barátai? Melyik tantárgyat szerethette?
• Természettudományos: milyen állatok, növények lehetnek Scrooge lakásában, kertjében? Mutasd be őket!
• Testi-kinesztetikus: játsszátok el Scrooge járását, mozgását! Gyűjtsetek internetes szótár használatával olyan igéket, melyek a mozgására, testtartására utalhatnak!
• Interperszonális:  csoportmunkában alkossatok 5-6 szövegértést ellenőrző kérdést az első fejezet alapján a többieknek!
• Intraperszonális: mit írt Scrooge este a naplójába? Hogyan telt a napja? Mit csinált? Milyen érzések, gondolatok kavaroghattak benne?
• Zenei: hogyan viszonyulhatott Scrooge a zenéhez? Milyen típusú zenét hallgathatott? A ma népszerű együttesek, énekesek közül ki lehetne a kedvence? Miért?

A feladatukat hamarabb befejező tanulók értelmezhetik az olvasottak tükrében a következő fényképet:

Miután minden csoport elvégezte a feladatát, bemutatták a többieknek. Szemmel láthatóan motiválónak bizonyultak a kevésbé szokványos feladatok. Scrooge környezetét, ruházatát a rajzokon és a leírásokban is igénytelennek, szegényesnek mutatták be gazdagsága ellenére. Kiszáradt növényeket, pókokat, egereket, patkányokat képzeltek a lakásába, kertjébe. Semmilyen szép virágot, barátságos állatot sem kapcsoltak hozzá. A gyerekek szerint minden kisállatot, kutyát, macskát haszontalannak, feleslegesnek tartott. A logikai típusba egy tanuló került, aki érdekes dolgokat írt le: Scrooge gyermekkorában történhetett valamilyen tragédia, s azért lett ilyen kegyetlen, pénzhajhász ember belőle. Valószínűnek tartották, hogy egyke volt, s a szülei - esetleg a mostohaszülei - rendkívül szigorúan, már-már kegyetlenül bántak vele. Az iskolában nem voltak barátai, magányos volt, egyedül a matematika órák villanyozták fel. A emlékezetet és a szövegértést tesztelő kérdések is aktivizálták a többieket: igyekeztek minden apró részletet minél pontosabban felidézni. Scrooge naplóbejegyzése is igen tanulságosnak bizonyult: hiába volt rengeteg pénze, szomorkodott, s egyedül töltötte az ünnepet. Egy dolog miatt továbbra is aggodalmaskodott: aznap is túl sok pénzt költött. A zene nem állt közel hozzá, nyugtalanítónak, idegesítőnek találta. Rosszkedvében néha napján üvöltő rockzenét hallgatott, hogy az emberek vidámságát, nevetését ne is hallja.

Óra végén, a téma lezárásaképpen a pénz témához kapcsolódóan meghallgattuk az Abba Money, Money, Money című számát, melyhez egy hiányos szöveget a kaptak a tanulók a refrénről, s zenehallgatás közben egészítették ki a hiányzó szavakat. 

Money, money,  1 …………..
Must be  2 ……………..
In the rich man's  3 .………….
Money, money,  4 ……………
Always  5…………
In the rich man's  6 …………
Aha-ahaaa
All the things I  7  ………… do
If I had a  8 ………… money
It's a  9 …….. man's world.

Azok a tanulók, akiknek erőssége a hallott szöveg megértése, akár több versszakot is megkaphatnak hiányosan. Ennél  könnyebb feladat a dal összekevert sorainak megfelelő sorrendbe helyezése.

Összességében a tanulók a feladatok megoldása során végig motiváltak voltak, személyesebbnek, személyre szabottnak, ugyanakkor örömtelibbnek érezték a tanulási folyamatot. Többek kíváncsiságát felkeltette, hogy mi történhetett Scrooge-dzsal a mű további részében, így  kedvet kaptak a teljes történet célnyelvi elolvasásához.
 

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.

Felhasznált irodalom:
Gardner, Howard (1983). Frames of Mind. New York: Basic Books
Gardner, Howard (1991). The Unschooled Mind: How Children Think and How Schools Should Teach. New York: Basic Books
Gardner, H., & Hatch, T. (1989). “Multiple Intelligences Go To School: Educational Implications of the Theory of Multiple Intelligences.” Educational Researcher, 18(8), 4-9.
Gardner, Howard (1999). Intelligence Reframed: Multiple intelligences for the 21st century.
Dickens, Charles (2005). A Christmas Carol retold by F. H. Cornish. Macmillan Readers.