Vidák Zsuzsanna óvodapedagógus vagyok, Budapesten a 16 kerület peremén a Cinkotai Huncutka óvodában, a Nefelejcs csoportban dolgozom (1164 Budapest Ostoros utca 6-8). Szerencsésnek érzem magamat, mert a munkám sok esetben a hobbim is. Kézműves szakkört vezetek a nagycsoportos gyermekeknek tehetséggondozás jegyében.

A szakkörökhöz olyan témákat választok, amivel a népi kismesterségeket ismertetem meg a gyerekekkel. A foglalkozásokat a magyar nép jeles napjaira építem. A játékokat, tárgyakat természetes anyagokból készítjük el. Megismerik a fonás-szövés, a fazekasság, bőrművesség, batikolás, textil játék-, és gyöngyékszer készítés alapjait. Mindezek mellett a foglalkozások keretein belül fejlődik a gyermekek vizuális észlelése, alaklátása, vizuális figyelme, finommotorikája, esztétikai érzéke, önbizalmuk. Célom, hogy olyan tárgyakat készítsenek, amik örömet jelentenek számukra, játszani tudnak velük.  

Szeretnék bemutatni egy olyan foglalkozást, ami a gyerekek egyik kedvence:
A kis ház fonása, és a hozzá való fa bútorok készítése. A kis ház fonásával a szövés, és a kosárfonás alapjait sajátítják el. A természetes anyagok közül a fa megmunkálásának lehetőségeivel ismertetem meg őket (fűrészelés, illesztés, ragasztás, mérés), így saját fantáziájuk alapján bútorokat is készítenek a kis házba. A fonáshoz pedig nádat használtam, mivel vízbe áztatva könnyen hajlik, és elég széles ahhoz, hogy gyorsan haladjanak vele.

Szükséges anyagok:                                                                               

• 20 cm átmérőjű falap, szélén 37 lukkal, az ajtó nyílásának helyet hagyva
• 2 nn vastag, 8 cm hosszú karó
• 50 mm széles pedig sín
• vizes tál áztatáshoz
• balzafa darabok (2x2 cm-es, 5x5 cm-es, 5x8 cm-es négyzetek levágva, 60 mm-es rúd)
• kis fűrészek, satu, csiszoló papír, ragasztó.

1. lépés: A karókat beleszúrom a lukakba, beragasztom. Azért szúrok be páratlan számú karókat, hogy a fonásnál a következő sorban a szálak váltsák egymást.

2. lépés: A pedig sínnel elkezdik fonni úgy, mintha szőnének. Bárhol el lehet kezdeni. Tetszőleges magasságig fonják a ház falát, az ajtónál visszakanyarodva. A kanyarodásnál kicsit megnyomják a fonószálat, hogy szép íve legyen.

3. lépés: Ha kész a fonás, a karókhoz ragasztják a fonószálat.

4. lépés: Bútorok készítése: Mindenki kap négyzeteket az asztalhoz, székhez, ágyhoz. A hosszú rúdon bejelölöm, milyen magas lesz a szék, asztal, ágy lába. A gyerekek lefűrészelik a lábakat, lecsiszolják és felragasztják. Aki szeretné, használhatja a satut. Száradás után beállíthatják a kis házba. Aki szeretne, több bútort is készíthet, ragaszthat támlát a széknek, vagy ágynak - ez a gyerekek fantáziájára van bízva.

A gyerekeknek megmozgatta a fantáziáját, élvezték a fonást, a fűrészelést, az alkotás örömet jelentett számukra. A mai világban fontosnak tartom, hogy a gyerekek többre értékeljék a maguk készítette játékot, ajándékot, mint a boltban vásároltat. A készítés során az eddig visszahúzódó gyerekek is felszabadultabbá váltak, sikerélményhez jutottak. Év végén az óvodánk kiállítást szokott tartani az "Alkotó kuckós" gyerekek munkáiból - amin a gyerekek büszkén mutatják szüleiknek csodálatos műveiket.

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.