Minden rendben volt, amíg nem kezdett el látszódni a terhespocakja

"A férjem és én 5 éve élünk itt, amióta összeházasodtunk" - kezdte beszámolóját egy nő a Redditen. "Idén megszületett a fiam (6 hónapos). Amikor az új szomszédaink (hívjuk őket Paulnak és Annának) beköltöztek, 2 hónapos terhes voltam. Nem voltunk barátok, de odamentünk köszönni egymásnak. Én minden nap napozok, ez egy olyan dolog, amit gyerekkorom óta csinálok. (...) Ezzel nem is volt probléma addig, amíg a terhességem nem vált láthatóvá".

A szomszédok a lakásukból is látták az udvarukat, és az otthonuk egy részébe is beláttak.

"Amikor 5 hónapos terhes voltam, Paul szólt a férjemnek, hogy a napozásomtól kényelmetlenül érzik magukat. Rövidnadrágban és trikóban napozok, semmi túl kihívóban, szóval figyelmen kívül hagytam és megtartottam a rutinomat. A következő hónapban újra szóvá tette. Amikor 8 hónapos terhes voltam, éppen visszafelé tartottam egy sétából a férjemmel, Anna pedig a ház előtt volt, és ahogy meglátott engem, beviharzott és becsapta maga mögött az ajtót. A következő nap Paul átjött hozzánk és elmagyarázta, hogy meddőségi gondokkal küzdenek, ezért látni engem terhesen nagyon kellemetlen volt számukra, én pedig nem voltam rájuk tekintettel."

A szomszédok most azért mérgesek, mert megszületett a baba

A kisfiú születése után a dolgok csak még rosszabbra fordultak.

"Jelenleg otthonról dolgozom, a baba pedig közel van hozzám egy járókában a nappaliban, valamint a teraszon is van egy, hogy mindig közel tudjam magamhoz, amikor kertészkedek vagy játszok vele."

A szomszédoknak viszont nem tetszett a babával játszó anyuka képe, és még azt is elvárták volna, hogy ne tartózkodjanak a saját nappalijukban.

"Nos, tegnap megint kényelmetlen helyzetbe hoztam a feleségét. A nappaliban játszottam a babával, amikor kopogtatott az ajtón, és megkért, hogy hagyjuk el a nappalinkat, mert a felesége lát minket az erkélyükről. Azt feleltem, hogy mondja meg neki, hogy nézzen a másik irányba és hagyjon minket békén."

Azt is megtiltották volna neki, hogy a saját udvarán szoptassa a babáját

"Ma én és a férjem húst grilleztünk az udvaron. A baba éhes lett, szóval elkezdtem szoptatni. Amikor a házuk felé néztem, Anna az erkélyen állt, bement, majd pár perc múlva Paul újra az ajtónk előtt állt. Átadtam a fiamat a férjemnek és kinyitottam az ajtót. Paul kiakadt rám, amiért nyilvánosan szoptattam (valójában a kerítéssel elkerített udvaromon), és szerinte nem vagyok rájuk tekintettel."

Édesanyja szerint bocsánatot kellene kérnie a szomszédoktól

Az anyuka végül elküldte a szomszédokat: a szoptatáshoz való joga mindenkinek adott, különösen a saját házában és udvarán, ilyesmit senki nem tilthat meg.

"Amikor befejezte, megmondtam neki, hogy hagyjon minket békén, ne kopogtasson többé az ajtónkon, és ha a feleségét annyira felzaklatja az, hogy lát egy kisbabát, akkor pszichológushoz kellene mennie, nem pedig őt küldeni, hogy zaklassa a családunkat. Azt csinálok a saját házamban, amit akarok."

Az incidenst követően azonban édesanyja elbizonytalanította, már nem tudja, helyesen cselekedett-e.

"Akkor indokoltnak éreztem, de amikor panaszkodtam anyukámnak, azt mondta, nem volt igazam és én ezt nem érthetem, mert soha nem küzdöttem meddőséggel, és bocsánatot kellene kérnem tőlük."

Az emberek többsége szerint a szomszédoknak nincs igaza, az anya nem rejtegetheti a saját otthonában a gyerekét

Az internetezők véleménye egybevág: az édesanya nem rejtheti el a gyermekét, a szomszédainak fel kell dolgoznia, hogy vannak gyerekek a világon, hiszen az utcán sem fogják a szülők elrejteni a gyermekeiket előlük.

"Rossz nekik, de tényleg abba kéne hagynod az anyaságot, amiért nekik nem lehet gyerekük? A nőnek nem kellene figyelnie az otthonodat, ennyi és ez minden" - írta az egyik Reddit felhasználó.

"Ez már zaklatás" - írta egy másik kommentelő. "Extrém beképzeltség. 'Ne csinálj dolgokat a saját gyerekeddel a saját otthonodban, mert a feleségem kényelmetlenül érzi magát.'"

"Ez a nő soha nem megy az utcára? Amikor az utcán más nőket lát gyerekkel, rájuk ordít, amiért meg merték tenni, hogy nyilvános helyre vitték a gyereküket, ahol ő is ott van? Ez a te otthonod. Az ő problémái nem a tieid. Nem lógatod a gyereket az orra elé, hogy rosszul érezze magát. Csak éled az életed."

Az édesanya már a feljelentést fontolgatja

A szülők már azt fontolgatják, hogy feljelentést tesznek, és kérnek egy távoltartási végzést a szomszédok ellen.

"Felhívtuk az ügyvédünket, aki azt tanácsolta, hogy vegyük videóra őket, mert eddig csak a mi szavunk és a többi szomszéd tanúvallomása áll mellettünk, és ha megint felbukkan, hívjuk a rendőröket és videózzuk le, ha ötször jelenik meg, minden alkalommal hívjuk a rendőröket. Még ennek ellenére is nehéz lesz (távoltartási végzéshez jutni)."

Meddig tűrjük a meddőség miatti érzékenységet?

Egyértelmű, hogy sajnáljuk azokat, akik meddőségi gondokkal küzdenek, és tapintatosan viselkedünk velük - nem kérdezgetjük folyton, hogy mikor jön már a baba, nem mutogatunk nekik babaruhákat a boltban, vagy nem beszélünk folyton a terhességről - azonban úgy tűnik, van egy határ, amit meg kell húznunk. Akármennyire is szeretnénk, hogy ne érezzék rosszul magukat, nem rejthetjük el a terhespocakunkat vagy az akár már megszületett gyermekünket, nem bújkálhatunk előlük. A problémájuknak hatalmas súlya van, azonban ezt a súlyt sajnos nem cipelhetjük helyettük, főleg nem olyan áron, hogy megváltoztatjuk az életünket és nem élvezzük ki a szülőséget azért, hogy másokra tekintettel legyünk.

Indexkép: Depositphotos.com