SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A női meddőség hátterében álló leggyakoribb pszicho-neuro-endokrin problémák 2. rész: A hormonrendszer problémái

Prof. Dr. Balázs Csaba [cikkei] - 2019-10-18
Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött. A párok 25-50 %-ánál már az első gyermek megszületése is nehézségekbe ütközik! "Mi lehet az oka?" - teszik fel joggal a kérdést. A válasz nem egyszerű, mert a meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.
A női meddőség hátterében álló leggyakoribb pszicho-neuro-endokrin problémák 2. rész: A hormonrendszer problémái

A mindennapi gyakorlatban kétségtelenül a hormonális változásokat követjük, amennyiben gyermekvárásról, ill. meddőségről van szó.
Melyek a leggyakoribb hormonzavarok, amelyek kivizsgálása, ill. kezelése lényeges lehet?
 

Fontosabb hormonzavarok
 

  • Korai petefészek működésének leállása (20-30 éves korban), POF (Premature Ovarian Failure) szindróma. Ennek hátterében gyakorta az AMH=Anti Müllerian Hormon képződésének zavara áll. Mi az AMH?  Az AMH jelzi a petefészekben meglévő petesejtek számát, életkorral, a petesejtek érése mennyisége folyamatosan csökken, aktuális szintjéből éppen ezért meg lehet állapítani a petefészek fennmaradó kapacitását, azaz azt, hogy körülbelül mikor „fogynak el” az érett petesejtek.
    Amennyiben például az AMH értéke alacsony, nincs esélye a meddőségi központokban alkalmazott stimulációs módszer, azaz egy bizonyos mesterséges megtermékenyítési eljárás sikerének. Az AMH segítségével fiatal korban is meg lehet becsülni az esetleges korai menoapuza bekövetkeztének valószínűségét.

    A hölgyek mintegy 10 százaléka (!) válik az átlagosnál jóval korábban, akár már a húszas éveik végére terméktelenné, és mivel egyre többen vállalnak gyermeket későbbi életkorban, lényegessé válhat a klimax várható időpontjának megismerése. A petefészek kapacitás ugyanis az éretlen petesejtek számával és minőségével jellemezhető, folyamatosan  csökkentve a nők teherbeesési képességét. Az érésre kész petesejtek mennyisége már az élet nagyon korai szakaszában eldől, számuk pubertás korra 3-500.000. Ezek többsége azonban korai fejlődési stádiumban levő un. „előalak” marad, és  nagy részük a fejlődés során elvész, kivéve abban az esetben, ha a FSH (Follikulus Stimuláló Hormon) stimulus éri. A túlélő petesejtek közül általában mindössze egy válik dominánssá, ami az LH (Luteinizáló Hormon) hatására megérik (ovuláció). Ez a ciklikus folyamat egészen addig zajlik, amíg a petefészek ki nem merül, tehát a menopauza (klimax) eléréséig. A menopauza előtt a megtermékenyítési képesség jelentősen csökken és a menstruációs ciklus általában rendszertelenné válik. Számos olyan kórképet ismerünk, amely nagyban befolyásolhatja a petefészek működését, például a korai menopauza vagy a policisztás ovárium szindróma (PCOS).

    Az egyéni petefészek kapacitás (stimulálható petesejt tartalék) meghatározásra általában a ciklus korai szakaszában mért szérum FSH és ösztradiol mérést alkalmazták. Napjainkban ez kiegészült néhány helyen már egy másik hormon, az inhibin-B szint meghatározással is. Mivel mind az inhibin-B, mind az ösztrogén szintézise az FSH szabályozása alatt áll és ezek egy közös visszacsatolási (feed-back) rendszer részét is képezik, fontos, hogy a három hormon szintje közel sem tekinthető függetlennek egymástól. Az AMH mennyisége csökken a petesejtek érése során. Ez a specifikus tulajdonsága teszi alkalmassá az AMH-t, hogy az éretlen petesejtek számáról pontos képet alkossunk. Amennyiben a mért szérum AMH értéke alacsony, akkor a petefészek rezervoár kimerült és ekkor a jelenleg ismert, az in-vitro fertilizációs (IVF) centrumokban is alkalmazott stimulációs módszerekkel sem lehet sikert elérni. Ezért egy IVF kezelés előtt mindenképpen érdemes AMH szintet is mérni, hiszen így az ab-ovo sikertelenségre ítélt megtermékenyítési procedurákat el sem kell kezdeni, megkímélve a betegeket. Összegezve: nőkben a hormonszint jól jelzi a petefészek működését, információt ad a petefészek tartalékáról és stimulálhatóságáról.
     
  • Az LH csúcs meghatározása és követése is fontos kérdés. A menstruációs ciklus folyamán ugyanis a növekvő tüsző egyre több ösztrogén hormont termel, melynek hatására - egy bizonyos szint elérése után - az egyik agyalapi mirigy hormon, az LH (luteinizáló hormon) szint hirtelen megnövekszik. Ezt nevezik LH-csúcsnak. Ennek legfontosabb hatása, hogy a tüszőben érlelődő petesejt néhány órán belül beérik, majd kb. 24-36 órával az LH-csúcs után kiszabadul a petefészekből, mely jelenséget tüszőrepedésnek, más néven ovulációnak nevezzük (3. ábra. Tüszőrepedés, ovuláció képe).


Tüszőrepedés, ovuláció

3. ábra

  • Az agyalapi mirigyben termelődő petesejt érését stimuláló hormonnak, az FSH és az ellene képződő ellenanyagnak szerepe lehet a megmagyarázhatatlannak tűnő meddőségben. Az anti-FSH IgM és IgG antitestek képződése az autoimmunitáshoz vagy a megelőző IVF kezelésekhez köthető. A szérumokban jelenlévő anti-FSH IgG antitestek viszont felhalmozódnak, a preovulációs tüszőbe kerülvén gátolják a petesejtek érését.
  • A méhnyak nyák, un. cervikális nyák képződésének zavara  egyike azoknak a tényezőknek, amelyek a kivizsgálás során sajnálatos módon kevés figyelmet kapnak. Mi ennek a lényege? Élettani körülmények között a nyák víztisztává válik, elfolyósodik, rugalmasabb lesz, „oszlopot” alkot a spermium átjutásának elősegítésére (4. ábra).

Cervikális nyák vizsgálata

4. ábra. A cervikális nyák vizsgálata

  • Az  agyalapi mirigy által termelt és a tejelválasztásban lényeges hormonnak, a prolaktinnak (PRL) lényeges szerepe van mind a menstruációs zavarokban, mind a  meddőség kialakulásában.

A prolaktin fokozott termelésében szerepet játszó okok két fő csoportra oszthatók:

1. Nem daganatokra:

Stressz hatására
Csökkent pajzsmirigyműködésben  (hipotireózisban)
PCOS-ban  (Policisztás ovárium szindrómában)

2. Daganatokra (az agyalapi daganatok többségét teszik ki!)

Mikroadenoma (átmérője <10 mm)
Macroadenoma (átmérője ≥10 mm).
 

A fokozott prolaktin termelődés tünetei:
 

A klasszikus tünetek a különböző súlyosságú menstruációs zavarok
Menzesz hiánya, esetleg szabálytalan menzesz
Fejfájás, látászavar
Mellfeszülés, tejcsorgás

5. táblázat


Prolaktin szint növekedését kiváltó gyógyszerek
 

Depresszióban alkalmazott készítmények: szelektív szerotonin reputake gátló antidepresszánsok, triciklikus antidepresszánsok
Feszültségoldó készítmények pl. benzodiazepin
Hányáscsillapítók, gyomorpanaszok esetén alkalmazott készítmények: metoclopramid (pl. Cerucal)
Vérnyomáscsökkentők: Dopegyt, Verapamil
Allergia elleni szerek, az ún. antihisztaminok
A gyomorsav működését gátló ún. H2-receptor-blokkolk, protonpumpa gátlók
Hormonok: női hormonok (ösztrogének, anti-androgének)

6. táblázat

Sorozatunk következő részében a pajzsmirigybetegségek és a meddőség kapcsolatáról lesz szó.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: Kzenon / shutterstock

 

Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Botot nyomtak a végbelébe - egy 9 éves kisfiút úgy megkínoztak a társai egy katolikus iskolában, hogy kórházba került

Botot nyomtak a végbelébe - egy 9 éves kisfiút úgy megkínoztak a társai egy katolikus iskolában, hogy kórházba került

A brutális eset egy nagybaracskai iskolában történt - a szülők nem az intézménytől, hanem az egyik bántalmazó gyerek szülőjétől értesültek a dologról.
17 éves fiú tűnt el Budapesten - hétfő óta keresik

17 éves fiú tűnt el Budapesten - hétfő óta keresik

Németh Kornél két napja távozott ismeretlen helyre az otthonából.
Súlyos autóbalesetet szenvedett a Jóban Rosszban színésznője és kisfia - egy 15 éves lány menthette meg a nő életét

Súlyos autóbalesetet szenvedett a Jóban Rosszban színésznője és kisfia - egy 15 éves lány menthette meg a nő életét

Hatalmas karambol történt pénteken, Sallai Nóra és 5 éves kisfia életéért jelenleg is küzdenek a kórházban. Egy 15 éves lány is azok között volt, akik azonnal odarohantak a baleset helyszínére, hogy segítsenek. A cikk a nyugalom megzavarására alkalmas, csak erős idegzetűek olvassanak tovább.
Alzheimer-kór - hetente érkeznek az új kutatások eredményei

Alzheimer-kór - hetente érkeznek az új kutatások eredményei

A társadalom elöregedésével egyre többeknél válik realitássá az Alzheimer-kór, ami a demencia egyik fajtája. Ez a betegség nagy terhet ró a családokra és az egészségi ellátó rendszerre, ezért is lehetséges, hogy szinte hetente jelennek meg új kutatási eredmények a témában. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus az Alzheimer Világnap alkalmából ezen kutatásokból válogatott és felhívta a figyelmet arra is, milyen fontos a betegség korai felismerésére épülő kezelés.
Ilyen tüneteket okozhat a koronavírus 2024-ben

Ilyen tüneteket okozhat a koronavírus 2024-ben

Ha a nyári szezon végén köhögő, tüsszentő emberekre leszünk figyelmesek a környezetünkben, sokféle betegségre gondolhatunk: a szezonális allergia mellett a klasszikus légúti fertőzések is okozhatnak hasonló panaszokat, és a világjárványért felelős koronavírus sem tűnt el. Dr. Potecz Györgyi a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint a veszélyeztetett csoportokba tartozók, így a krónikus légúti betegségekben szenvedők esetében is időben fel kell készülni a légúti vírusszezonra.
A szerkesztő ajánlja