Hogyan kezdődött mindez?

Sok pár fellélegzett, amikor 2019 karácsonya környékén bejelentették, hogy hat magánklinikát államosítanak, és ezzel a reprodukció eljárások költségét nagymértékben csökkentik. Ebbe beletartoztak a szűrővizsgálatok, a kezelések, illetve a hozzájuk tartozó gyógyszerek, amelyekért a magánklinikák súlyos pénzeket kértek el a gyermekre vágyó pároktól. Ezzel egyidőben megalakult a Humán Reprodukciós Laboratórium, amely több mint 300 ezer gyermek születését segítheti elő az elkövetkezendő években, valamint ahol kutatásokat és klinikai vizsgálatokat végezhetnek a meddőség megértése és csökkentése érdekében.

A kormánynak az államosítással nem titkolt szándéka volt, hogy elősegítsék a gyerekek születését hazánkban, valamint Gulyás Gergely miniszter azt is hozzátette, hogy számtalan visszaélés történt az elmúlt évtizedek során, amelynek szeretnének véget vetni az államosítással és az új laboratórium létrehozásával. Hamarosan azonban kiderült, hogy nem ilyen egyszerű a történet, és számos hátulütővel jár az, hogy megszűnnek a magánellátások, és az ingyenesség nem minden.

Két magánklinika ellenállt

A Reprosys Kft. és a Versis Clynics eleinte nem szeretett volna az államosított kórházak közé tartozni. Amikor világossá vált számukra, hogy nincs más út, mint a kórházak megszűntetése, már késő volt, hiába ajánlották fel, hogy vásárolja meg őket is az állam, már csak elutasító választ kaptak, így 2022. június 30-án átszállításra kerültek az ott tárolt embriók. A Reprosys-nál tárolt embriókat és hímivarsejteket a Dévai Intézetbe, míg a Versis Clynics-en tárolt reprodukciós anyagokat a Szent János Kórház Budai Meddőségi Centrumába szállították át. Ez körülbelül 2000 embriót és több ezer hímivarsejtet jelent, azonban pontos adatokról nincsenek információink.

Országszerte jelenleg 12 meddőségi központ működik, ebből 7 Budapesten és öt vidéken. A fővárosban található intézmények közül az előbb említett Szent János Kórházban végzik a legtöbb beültetést, amely évi 1500-at jelent.
 

Milyen előnnyel járt az államosítás?

A legnagyobb előnye a reprodukciós klinikák államosításának egyértelműen az volt, hogy az állam átvállalja a beültetéssel és a kezeléssel járó költségeket. Ezért korábban egy magánklinikán akár 1-2 millió forintot is elkérhettek, most 6 inszeminációs eljárást és 5 lombik beültetést a társadalombiztosító fizet. Ha ezeken felüli beavatkozásra kerül sor, az már természetesen ugyanúgy pénzbe kerül, de jóval olcsóbban megúszhatják a párok, mint korábban. Az azonban nagy hátrány, hogy a konzultációk - mind az orvossal, mind az embriológussal - nem biztos, hogy ugyanazon a színvonalon zajlanak, mint korábban.

Milyen hátránnyal járt az államosítás?

Mint minden átállásnál, itt is felmerültek problémák. Első és legfontosabb pont, amibe az államosított magánkórházak ütköztek, az az ingyenessé tétel volt. Számtalan gyógyszer ára 0-ra, vagy minimális összegűre csökkent, és a kormány azt ígérte, hogy 2020. januárjától ez zökkenőmentesen fog működni, ám sajnos az OEP számok hiánya miatt a klinikák legtöbbje júliusig a megszokott áron és a megszokott módon tudta felírni ezeket. Se a vérvételek, se a receptek nem voltak ingyenesek, több intézményben javasolták, hogy várjanak inkább a beültetéssel és a beavatkozásokkal addig, amíg hivatalosan ingyenessé nem válnak, ez pedig 2020. szeptembere előtt nem nagyon történt meg.

Emellett hirtelen megnövekedtek a várólisták, ugyanis aki addig eddig a pénz miatt halogatta a beültetéseket, az az ingyenesség hírére szinte azonnal lecsapott a lehetőségre. Így féléves várólista alakult ki, ami sok pár esetében rendkívül hosszúnak számít, hiszen van, hogy órák vagy napok is számítanak egy-egy beültetésnél, kezelésnél. Sokan ennek hatására Szlovákiában és Csehországban kerestek fel magánkórházakat, ahol rövidebb várakozási idővel, kb. ugyanazon az áron, mint korábban Magyarországon juthattak magas ellátáshoz és gyors kezeléshez.

Ami szintén felmerült problémaként, hogy számos orvos hagyta el a pályát, miután államosították a kórházakat, ami nem meglepő, hiszen teljesen más fizetésért és más konstrukcióban kell dolgozniuk, mint korábban. Emellett vannak olyan csoportok, akik például az ingyenességtől teljesen elesnek, mint például a 45. feletti nők, vagy azok, akik nem fizetnek Magyarországon TB-t, valamint az említett öt beültetésen már átesettek.

Úgy tűnik, a népességfogyás megállításához nem az ingyenesség a kulcs. A szakszerű ellátások, a bővített szolgáltatások és a megfelelő munkaerő, valamint az innovatív kutatások és a fejlett laborok is nagyban hozzájárulnának ahhoz, hogy többen akarjanak részt venni inszeminációs – vagy lombikprogramban.

Indexkép: Solen Feyissa képe az Unsplash.com-on