A női meddőség hátterében álló leggyakoribb pszicho-neuro-endokrin problémák 4. rész: Az életmód; a meddőség kezelése

Prof. Dr. Balázs Csaba - 2019-12-04
Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött (1. ábra). A párok 25-50 %-ánál már az első gyermek megszületése is nehézségekbe ütközik! "Mi lehet az oka?"- teszik fel joggal a kérdést. A válasz nem egyszerű, mert a meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.
A női meddőség hátterében álló leggyakoribb pszicho-neuro-endokrin problémák 4. rész: Az életmód; a meddőség kezelése


Életmód és meddőség
 

Életmód és meddőség
 

Helyes életmód, táplálkozás, étrend fogantatás elősegítéséhez

  • Fogyasszon tápláló és kiegyensúlyozott ételeket, ne hízzon el!
  • Egyen sok bioételt: gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonákat
  • Zárja ki az étrendjéből a nem tápláló ételeket, mint a vörös húsok, mesterséges édesítők, egyszerű szénhidrátokat, ill. előre elkészített ételeket
  • A fő tápanyagokat az ételekkel vigye be a szervezetbe, kiegészítve magzatvédő vitaminnal, Omega-3 készítményekkel, C vitaminnal és cinkkel, foláttal (a folsav nem elegendő!), szelénnel
  • Igyon sok vizet a megfelelő hidratáció érdekében, a tápanyagok megfelelő felszívódásához és a méreganyagok kiürüléséhez.
  • Ne dohányozzon, ill. hagyja teljesen abba.
  • Semmilyen alkoholtartalmú italt nem fogyasszon.
  • A koffein, kávébevitel csökkentés maximum 1-2 csésze kávéra
     

A női meddőség kezelésének legfontosabb kiegészítő formái

A meddőség kezelése helyett a legjobb megoldás a természetes úton való teherbe esés lenne. De ha egy pár már több mint 2 éve hiába próbálkozik, a luthealis támogatás, a peteérést serkentő szerek, a refertilizációs műtét, az inszemináció és még számos lehetőség is szóba jöhet a meddőség sikeres kezelésére. Ehhez bizonyos tényezők pontos ismerete szükséges, de nagyon fontos a spontaneitás. Különösen a 20-30-as éveiben járó pároknál fölösleges a kapkodás, az idegeskedés, esetleg a túlzott "kivizsgálás" és terápia. Nyugalom, türelem, semmi stressz és görcsösség. A lelki tényezők, a túlzott "akarás" sokszor gátja lehet a sikernek.

A spontán fogantatáshoz a spermiumok és a petesejt megfelelő időben, megfelelő helyen és környezetben való találkozása szükséges, a fogamzásgátlásnál leírtakat itt éppen ellenkező előjellel használjuk ki. Tudni kell, mikor van a peteérés (ovuláció), ehhez nyújt segítséget többek között a http://www.intima.hu/intim-naptar is. A menstruációs ciklus 28 napját három fázisra osztjuk fel. Az első fázisban a petefészkek petesejtet érlelnek, közben a méh nyálkahártyája vastagodik a beágyazódáshoz szükséges mértékben. A 28 napos ciklus közepén a petefészekben megérett tüszőből megtermékenyülésre váró petesejt szabadul ki. Ha a ciklus hosszabb, akkor ez néhány nappal később következik be (a 32 napos ciklusnál pl. a 18. napon). A megtermékenyülés a várható peteérés körül, 48-72 órán keresztül a legvalószínűbb. Amennyiben bekövetkezik a megtermékenyülés, az elő embrió a petevezetőn keresztül vándorol a méh felé, s kb. 5 nappal később történik meg a beágyazódás a méh üregében.

A méhen kívüli terhesség (extrauterin graviditás) akkor jön létre, ha az elő embrió lassabban vándorol, hosszú kanyargós lefutású, vagy részben beszűkült, gyulladásos, esetleg renyhén mozgó kürt miatt a beágyazódás a kürtben kezdődik meg. Ez életveszélyes állapot - hasűri vérzést okozhat. Leggyakrabban műtéti megoldás javasolt még mielőtt megreped a kürt, hogy csonkolás nélkül tudjunk gyógyítani. A méhen kívüli terhesség diagnosztikájában az un. béta-HCG meghatározás és a hüvelyi ultrahang játszik szerepet. Eközben a petefészekben fejlődésnek indul a sárga test, mely által termelt hormon elengedhetetlen feltétele az egészséges terhességnek, illetve a méhnyálkahártya megfelelő megvastagításának - ezt bizonyos gyógyszerekkel elő lehet segíteni.


Szexuális tanácsadás

Fontos lehet a szexuális élet időpontjának és formájának, gyakoriságának megválasztása a spontán teherbeesés elősegítése céljából. A termékeny periódus a várható menzeszt megelőző 14 nap körül van (ez 28 napos ciklusnál félidőben, azaz a 14. napra esik), a termékeny peridus így a 12-16 nap közzé tehető. Hőmérőzéssel és egyéb módszerekkel, pl. follikulometria (a peteérés ultrahangos követése) segítségével a hatásfok növelhető. Sok népi praktikus gyógymód is alkalmazható, pl. hogy a házasélet után ne keljen fel, maradjon fekve 1-2 óráig, és ne alkalmazzon hüvelyöblítést. Úgynevezett magzatvédő vitaminok és E vitamin alkalmazása, vagy a kis dózisú aspirin is elősegítheti a sikerességet.

Lutealis támogatás

A ciklus második felében - a peteérés után - a megrepedt tüsző helyén kialakuló sárgatest a kialakuló terhességek hormonális fenntartásában lényeges szereppel bíró progeszteront termel. A progeszteron tehát a méhnyálkahártya szerkezetét az embrió befogadására alkalmassá teszi. Amennyiben a termelt progeszteron mennyisége nem megfelelő, vagyis sárgatest elégtelenség áll fenn, akkor szabálytalan havi ciklus, teherbeesési nehezítettség, illetve fennálló terhesség esetén vetélés következhet be. Ezen hormon pótlása által (luthealis támogatás) orvosolhatjuk a fenti problémákat. Az ezt elősegítő készítmények: Utrogestan, Duphaston.

Peteérést serkentő gyógyszerek - ovuláció indukció

Leggyakoribb a tablettás (ilyen pl. a klomifen-citrat-Clostylbegyt) illetve injekciós hormonális stimuláció. Ultrahang vizsgálattal, follikulometriával a folyamat végigkövethető, így pontosan meghatározható a teherbeesés szempontjából optimális időszak. A várható peteérés idejétől a kezelést kiegészítve sárgatest hormonkezeléssel a ciklus második felében a sikeresség tovább növelhető.

Refertilizációs műtétek

Az átjárhatatlan petevezetők műtéti átjárhatóvá tétele az IVF-ET programokkal háttérbe szorult. Részben a költségek, részben a megterhelés és a komoly szakember és felszerelésigény (operáló mikroszkóp, hosszú altatás) miatt, valamint bizonytalan kimenetel miatt.

Inszemináció

A homológ vagy heterológ művi inszemináció mesterséges ondóbevitel (saját vagy idegen spermiummal), amelyet a petefészek stimuláció-ovuláció indukció után végeznek mester-ségesen dúsított vivő-tápanyaggal ellátott spermiummal. Lényege tehát az, hogy a spermát a méhnyakba vagy a méhűrbe juttatják vékony szonda segítségével a tüszőrepedés idején. A spermiumok származhatnak férjtől vagy ismeretlen donortól.

Mesterséges ondóbevitel a következő esetekben ajánlott:

  • A sperma minősége és/vagy mennyisége nem megfelelő
  • Közösülési képtelenség szervi elváltozás vagy pszichés ok miatt
  • A sperma a méhszájon keresztül nem tud feljutni a méh üregébe (nem megfelelő minőségű és/vagy mennyiségű a méhszájat kitöltő nyák, spermiumellenes ellenanyag van a nyákban)
  • Immunológiai okok fennállása esetén. Ismeretlen eredetű meddőség (teljes körű kivizsgálás után a meddőség tényleges okát nem sikerült kideríteni). Ilyenkor a stimulációval egybekötött insemináció jelentősen növelheti a teherbeesés esélyét.

IVF-ET (In Vitro Fertilizáció Embrió transzfer)

Amennyiben terhességet a korábban felsorolt módszerekkel sem sikerül elérnünk, a párt a kezelés csúcsának nevezhető IVF-ET (In Vitro Fertilizáció Embrió transzfer), azaz lombikbébi programban ("Lombikban történő megtermékenyítés a megtermékenyített petesejt vissza ültetésével") kezelhetjük. Ennek számos módja van, de az alapfolyamat hasonló: stimulációt követően a petesejteket un. punkcióval leszívják, s azt megfelelő táptalajon saját vagy spermabankból származó spermiummal megtermékenyítik, és a megtermékenyített petesejteket néhány nap múlva visszaültetik.

Az ikerterhesség asszisztált technika esetén gyakoribb a szokásosnál. Sokféle technikával lehet kiegészíteni a kezelést, különösen, Intra-Citoplazmatikus Spermium Injektálás - a spermium a petesejtbe juttatása (ICSI) segítségével. A gyenge minőségű spermakép esetén szükség lehet arra, hogy a spermiumokat bejutassuk a petesejtbe. A mikro manipulációs eljárás során a petesejtet egyik oldalon egy eszközzel rögzítik, és vékony tűvel, direkt bejuttatják a spermiumot a petesejt belsejébe

Az ICSI indikációja:

  • Alacsony spermiumszám
  • A mozgó spermiumok számaránya 20%-nál kevesebb
  • Nagyszámú abnormális spermium (több mint 70% kóros)
  • Gyenge célirányos (progresszív) mozgás esetén
  • Ha az előző IVF ciklusban a petesejtek egyáltalán nem termékenyültek, vagy nagyon alacsony (20%-nál kevesebb) volt a spontán megtermékenyült petesejtek aránya
  • Az un. azoospermia esetén, amikor az ejakulátumban egyáltalán nincs spermium, az ICSI eljárás akkor is végrehajtható a heréből, ill. mellékheréből biopsziával nyert szövet segítségével, amelyből a spermiumok kinyerhetők.

Asszisztált hatching (AHA)

A petesejteket, és megtermékenyülés után az élő embriókat egy védőburok, úgynevezett zóna pellucida veszi körbe, melynek vastagsága fontos szereppel bír a megtermékenyülés folyamatában. Azokban az esetekben, amikor a páciens 35 év feletti, második sikertelen IVF ciklus után van, vagy ha mikroszkóppal vastag zona pellucidát mérnek, egy másik technika segíthet sikeres terhesség létrejöttében: az asszisztált hatching (AHA) technika. Ez egy olyan mikromanipulációs eljárás, amely során az embriót körülvevő zóna pellucidán kis nyílást ejtenek, közvetlenül az embrió visszaültetés előtt. Az embriótranszfert követően ezen a kis nyíláson keresztül az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méhnyálkahártyán. Erre többféle módszer is lehetséges: mechanikus, kémiai és a lézeres hatching.
Ezzel az eljárással az embrió beágyazódása, így az IVF-ET kezelések sikeressége jelentősen növelhető. A sikerességet és az egészséges utódok arányát, valamint a genetikailag beteg embriók kiszűrésének hatásfokát növelhetik a nagy anyagi ráfordítást, magas szintű technikai és személyzeti követelményeket támasztó preimplantációs genetikai diagnosztika vizsgálatok (PGD - a visszaültetés előtti genetikai diagnosztika).


A meddőség lelki háttere

A mindennapi gyakorlatban a lelki folyamatok vizsgálata gyakran nem kap kellő hangsúlyt. Ennek több oka is lehet. Az egyik nem lényegtelen magyarázat, hogy az evidenciákon laboratóriumi adatokon alapuló orvosi szemlélet gyakran kizárja a pszichés okok vizsgálatát, mivel nincs olyan teszt, amely nagy bizonyossággal jelezhetné  ennek a fontos tényezőnek a lehetséges kiváltó szerepét meddőségben. Ennek a témakörnek  könyvtárnyi irodalma van, de terjedelmi okok miatt csak a leglényegesebbeket említem meg:

  1. Várandóssággal kapcsolatos szorongás (pregnancy related anxiety) koncepciójának átfogó elemzésekor az alábbi következtetésekre és definí¬cióra jutottak. A várandóssággal kapcsolatos szorongás önálló szorongásforma. A várandósság¬gal kapcsolatos szorongás a csecsemő és az anya esetleges betegségeivel, az egészségügyi el¬látórendszerrel kapcsolatos negatív tapasztalatokkal, a várandós¬sággal, szü¬léssel és a gyermekneveléssel kapcsolatos szorongást és félelmeket valamint a mindezekhez társuló túlzott aggodalmat és szomatikus tüneteket foglalja magában. A szorongásnak ez a formája összefügg a váran¬dóság észlelt kockázataival és veszélyeivel, az alacsony kontrollérzettel és az ezekkel kapcsolatos túl¬zott aktivitásával. A szorongás specifikus for¬máit illetően elmondható, hogy a szüléssel kapcsolatos félelmek összefüggést mutattak a szülés módok (spontán szülés, császármetszés) választható formáival, valamint a vetélés, a fejlődési rendellenességek vélt lehetőségeivel.
  2. A szexuális egészséggel kapcsolatos aggodalmak a nők körében gyakoriak. Ha egy szexuális probléma komoly szorongást és károsodást okoz, ezt szexuális diszfunkcióként lehet diagnosztizálni. A nők szexuális rendellenességeit alapvető gondozási körülmények között lényegében gyakran nem ismerik fel és értelemszerűen nem kezelik őket.  Azok a klinikusok, akik nem specializálódtak a szexuális gyógyászatban, nem foglalkoznak a nők szexuális egészségügyi problémával. A női szexuális diszfunkcióknak külön osztályozása, meghatározása és diagnosztikai kritériuma van ennek ismertetése meghaladja ennek az írásnak a kereteit. Fontos azonban kiemelni, hogy a szexuális szorongás kulcsfontosságú elem a  női szexuális diszfunkció (FSD) meghatározásában és diagnosztizálásában. Általában a stressz, aggodalom, boldogtalanság, frusztráció, harag vagy reménytelenség jellemzik. Olyan szorongó viselkedésként nyilvánulhat meg, mint például a szexuális aktivitás csökkenése. A személyes szorongás összekapcsolható a nők saját szexuális problémáival, vagy partnerével és kapcsolataival való esetleges hatásaival.
  3. A nők szexuális működését számos bioszociális tényező befolyásolja.  Legismertebb kockázati tényezők a depresszió, a rossz önértékelés, a szorongás, az alacsony iskolai végzettség, a partner szexuális problémái, a szexuális visszaélés, a házassági nehézségek, a stressz, az antidepresszánsok használata, a rossz egészségi állapot, a rák, a vizeletinkontinencia és a krónikus betegségek, például a cukorbetegség,  neurológiai betegségek és fájdalom. A megoldásra  több modellt dolgoztak ki, ezek lényege, hogy a probléma narratív ismertetése hatással van a beteg életére, érzelmi állapotára és kapcsolataira. A cél az, hogy segítsen a betegnek felfedezni és leírni szorongását, funkcionális károsodását és a probléma életére gyakorolt hatását.


A szexuális diszfunkcióhoz hozzájáruló tényezők, betegségek
 

  • Szív-és érrendszeri betegségek
  • Cukorbetegség
  • Pajzsmirigy betegség
  • Elhízás
  • Krónikus fájdalom
  • Vizelettartási nehézség
  • Gerincvelő sérülés
  • Sclerosis multiplex
  • Neuromusculáris rendellenességek
  • Prolaktinoma
  • Nőgyógyászati rendellenességek: endometriosis, PCOS

Gyógyszerek szedése

  • Antikonvulzánsok: karbamazepin, fenitoin, primidon
  • Szív- és érrendszeri gyógyszerek: amiodaron, β-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, klonidin, digoxin, hidroklorotiazid, sztatinok, metildopa
  • Hormonális szerek: antiandrogének (flutamid, spironolakton), gonadotropint felszabadító hormon agonisták, kombinált hormonális fogamzásgátlók, tamoxifen
  • Fájdalomcsillapító gyógyszerek: nem szteroid gyulladáscsökkentők, opioidok
  • Pszichotropikus gyógyszerek: antipszichotikumok, benzodiazepinek, lítium, szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlók, szerotonin- és norepinefrin-újrafelvétel-gátlók, triciklusos antidepresszánsok

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a meddőségben szenvedőknek  pszichés támogatásra, kezelésre lehet szüksége.

A pszichológiai konzultáció általában a következőket tartalmazza és egyértelmű előnyökkel jár:

  • Segít a pároknak olyan stratégiák elsajátításában, amelyek a gyermektelenséggel való megküzdést segítik.
  • Segít feltárni a funkcionális meddőség hátterében rejlő lelki okokat.
  • Segítséget nyújt a helyzet kezelésével kapcsolatban, illetve a lehetséges megoldási lehetőségekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban.
  • Segít a párkapcsolati konfliktusok elkerülésében vagy kezelésében.
  • Segít a partnerek egymásközti, az orvosokkal és másokkal való kommunikációjának javításában.
  • Segít az orvosi kezelés sikertelenségének elfogadásában és a kudarcok feldolgozásában.
  • Segít a stressz kezelésében és csökkentésében.

Összegezve: egyértelmű, hogy a meddőség komplex problémáját holisztikus megközelítéssel, a pszicho-szomatikus  állapot feltárásával és orvoslásával  team munkában oldhatjuk meg.

Ikrek

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: Maxx-Studio / shutterstock

 

 

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2020 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media