Motto:
„Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadja amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztathassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni „
Assisi Szent Ferenc

Kedves Judit!
Sajnos csak kórházi ágyamról tudok írni. Végtelenül hálásan köszönöm szép, és kitüntető szavait. Számomra az orvoslás valóban nem egyszerűen hivatás, hanem életem értelme volt és remélem lesz is néhány hónap múlva.
Egyelőre következőket javasolhatom:cukormentes, gluténmentes étrend folytatása, szervetlen jód kerülése! (Betadine, kontraszt-anyagok), A Syntroxine13-ból a nagy meleg idején szünetet tarthat!, Normoxil 1tbl/nap, Ashwagandha 1x1tb/nap.
Kontroll 6 hó múlva (előtte TSH, FT4: FT3, anti-TPO)
Ismételten köszönöm gyógyító szavait,
Jó egészséget kívánok tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-07-25 13:57:53

Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-07-15 01:39:56

Tisztelt Egy kétségbeesett beteg!

A Hashimotp betegség egyik jele az anti-TPO emelkedése.
A pszichiátriai szereket (nem tudom melyeket szedi ugyan) csak fokozatosan célszerű elhagynia...
Egyelőre még valóban nem tudom fogadni, mást ajánlani pedig nagyon veszélyes és jogilag ,ill etikiailag sem volna helyes.
Miért?
Egykori tanítómesterem, a belgyógyászati tankönyv írója, Petrányi Gyula professzor gyakran mondta és tanította, hogy „az orvos soha nem lehet bíró”. Az orvos feladata a beteg panaszai és vizsgálati leletei alapján alaposan mérlegelt korrekt diagnózis és az ezt követő a kor szintjén álló gyógykezelés. Ez még akkor is igaz, ha a diagnózis gyógyíthatatlan betegséget jelez, hiszen ilyenkor sokszorosan meg kell fontolni, hogy miképpen közöljük a beteggel. Ne érezze azt, hogy esetleg ítéletet hall tőlünk, hanem segítő társat kaphat, aki hosszan, gyakran a haláláig elkíséri. Összegezve ”nyújtsunk segítséget az előttünk távozóknak!” Nagyon sok ilyen esetről írhatnék, de most egy aktuális kérdésre kívánom felhívni a figyelmet. Mindenek előtt le szeretném szögezni, hogy a soraim nem a pszichológia vagy a pszichiátria ellen irányulnak, hiszen mindenkor vallottam a test és a lélek holisztikus egységét, miként ezt a „Mindennapi Pszichológia” nevű folyóiratban leírt publikációim is jelzik. Az utóbbi években nem csupán az USA-ban, hanem hazánkban is terjed a pszichológiai és pszichiátria vélemények felhasználása az igazságügyi eljárásokban. Az talán már sokak számára ismert, hogy milyen kirakatperekre került sor Johnny Depp és felsége Amber Heard ügyében. Emlékszünk rá, hogy ez volt az a rágalmazási per volt 2022. április 11. és június 1. között, amelyben hatalmas kártérítés összegekről (50 millió dollárról döntöttek). A perben szexuális bántalmazás miatt ítélték el a színészt, majd később kiderült, hogy az egész rágalmazásnak bizonyult és a hatalmas kártérítési összeget a volt feleség nem kapta meg. Az ügy részleteire nem célszerű kitérni, de arra felhívta a figyelmet, hogy szexuális bántalmazás vagy vélt bántalmazás miatt lehetséges pereskedés a jelentős nyereség elérése érdekében. Ebben az esetben végül bizonyíték hiányában pszichiátriai vélemény alapján nem születhetett elmarasztaló ítélt. Több hasonló esetet idézhetnék fel. Ezek közül számomra legemlékesebb az volt, amikor Debrecenben korábbi ismerősömet, Balla Irmát brutálisan, lakásában megölték. A bűnténnyel fiát S.S.-t vádolták meg és a pszichológiai vélemény alapján 12 éve fegyházra ítélték, pedig a fia nem is volt a gyilkosság idején a városban! A bíró úgy indokolta a döntést, hogy „ ki más követhette el a gyilkosságot, ha nem ő?”.Később (2 év után !!!) az ártatlanul elítélt férfi szabadult, de életét érthető módon kettétörte ez a kíméletlen és igazságtalan eljárás. Az anyagyilkost a rabtársa sem kímélik!
Sajnos az egészségügyben sem jobb a helyzet. Talán tanulságos lehet az elmúlt évekből származó tragikus történet, amelyet „nem mondok el senkinek, elmondom hát mindenkinek”. A kollégámat évekkel ezelőtt egy kb.30 éves nő kereste fel meddőségi problémával, amelynek hátterében korábbi betegségei (endometriozis, ill. más hormonális zavar) állhattak. A szakszerű vizsgálat után (ebbe beletartozott a tejcsorgás miatt emlővizsgálat is) a felajánlott további vizsgálatokba viszont nem egyezett bele, az esetleges lombik programról pedig hallani sem akart. Ezt követően szexuális molesztálás miatt feljelentést tett. A molesztálásnak semmi bizonytéka nem volt, egyedül egy pszichológiai vélemény. Ez minden bizonnyal egyértelmű rágalmazás elegendőnek bizonyult jelen jogi rendszerünknek a vádemeléshez és az ítélethez. A bíróságon csak ugyanazon a pszichológusnő részletes álláspontját, diagnózisát véleményét vették alapul (a másik ezzel ellentétes véleményt nem vették figyelembe) és a kollégát szabadságvesztésre ítélték. Érhető módon karaktergyilkosságot és az ítéletet el nem elfogadó kolléga stresszbe, majd depresszióba került és végül öngyilkosságba menekült. Sajnos ide jutottunk ebben az un. liberális világban...
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-07-08 14:43:36

Tisztelt Kérdező!

Kérdése fontos. Miként tudhatja: a Ludea hatóanyaga az omeprazol. Ez a „protonpumpagátlók”-nak nevezett gyógyszercsoportba tartozik. Ha a Helicobacter pylori baktérium fertőzésével társult fekélybetegség, akkor fekély gyógyulását, vagy a GERD-t segít gyógyatani. Fontos, hogy az omeprazol valóba gátolhatja a pajzsmirigyhormon felszívódását, ezért a két gyógyszer szedése között legalább 1-2 órának kell eltenie.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-07-07 13:18:20

Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-07-01 08:43:54

Tisztelt Barbara!

Sajnálom, hogy személyesen (rajtam kívül álló ok miatt) nem talákozhatunk.
Mit tanácsolhatok:
A Machu Picchu építésekor a Maca nagyon fontos szerepet töltött be az inkák étkezésében. Nevezték már Perui Ginzengnek, Perui Viagrának, Csodaszernek, valamint a XXI. század eledelének is.
A perui Maca gyökér rendszertanilag a retekkel tartozik egy családba. Ez magyarázatul szolgál rendkívül hasonló kinézetükre is. Különféle színekben fordul elő, a feketétől a lilán keresztül a fehérig.
4200 méter feletti magasságban nő vadon, a zord időjárási viszonyok ellenére (hideg, erős szél, intenzív napsütés). Ezek a körülmények nem kifejezetten előnyösek a legtöbb növény számára, de a Maca mégis nagyszerűen alkalmazkodott a körülményekhez. Kizárólag itt nő, igen jól viseli az extrém időjárási viszonyokat, gyökereiben nagy energiatartalékot tud tárolni, ettől olyan egyedülálló.
A Maca nagyon népszerűvé vált potencianövelő hatásának köszönhetően, de vannak egyéb előnyös tulajdonságai is, amelyek ugyancsak széles körben ismertek. Ilyen például az energetizáló, erősítő, állóképesség javító hatása, valamint a jobb érzelmi állapot elősegítése is. Az egyik legjelentősebb tulajdonsága mégis a hormonháztartásra gyakorolt szabályozó, serkentő és kiegyensúlyozó hatása mind férfiak, mind a nők esetében.
A Maca rendkívül gazdag tápanyagokban, valamint energetizálókban, ezért sokan úgy gondolják, hogy ez a világ egyik legjobb természetes kiegészítője. Majdnem olyan, mint egy komplett multivitamin készítmény, és összetett tápanyagtartalmának köszönhetően a szuperételek egyikének minősítették. A "superfood" ételek koncentráltan tartalmazzák a szervezetünk számára létfontosságú tápanyagokat. Megtalálható bennük szinte az összes vitamin, ásványi anyag, nyomelem, enzimek, aminosavak stb.
Tudományos kutatások szerint, a Maca kifejezetten gazdag aminosavakban, ún. fito-nutriensekben, esszenciális zsírsavakban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Rendkívül sok nyomelem található benne, egy részüket még nem is azonosították.
Gazdag forrása a kálciumnak, magnéziumnak, foszfornak, de található benne még vas, mangán, réz, cink, szelén, B-vitaminok (tiamin, riboflavin, niacin, B6-vitamin, B12-vitamin), béta-karotin, C- és D-vitamin. Várandósság előtt és alatt kifejezetten javasolt a kismamáknak.
A szárított Maca körülbelül 60% szénhidrátot (keményítőt és cukrot), 9% rostot, és valamivel több mint 10% proteint tartalmaz. Magasabb a lipid (zsír) tartalma, mint más gyökeres növényeknek (2,2%), amelyben a linolsavak, pálmaolaj savak és az olajsavak az elsődleges zsírsavak.
Fő hatóanyagai azonban az alkaloidok, flavonoidok, glikozidok és fitoszteroidok csoportjába tartoznak. Ezen kívül gazdag még olyan növényi szterolokban, mint a szitoszterol, a campeszterol, az ergoszterol, a brassicaszterol és az ergostadienol. Ennek köszönhetően a növényből készült termékeket ma a világon mindenütt vitalizáló, szellemi teljesítményt fokozó, erőnlétjavító és potencianövelő szerként használják.
A Maca jótékony hatással van mindkét nem hormonháztartására is. Nőknél szabályozza a menstruációs ciklust és a változókori tüneteket is enyhíti, míg cink tartalmának köszönhetően férfiaknál növeli a hímivarsejtek számát, fokozza a nemi vágyat. Hölgyeknél is vágyfokozó hatású, de termékenységet növelő tulajdonsága egyelőre nem bizonyított.
A Maca mint hormonszabályzó
A teljes hormonrendszert optimalizálja. Ez úgy valósul meg, hogy a hipotalamusz és a hipofízis (agyalapi mirigy) működését állítja helyre. A hipotalamusz felel a hormonrendszer működéséért, s amennyiben helyes a működése, úgy a hormonháztartás optimális egyensúlyba kerül. A Maca gyökér különlegessége az ember érzékeire gyakorolt hatása. Ugyanis nemcsak a medence környékének vérkeringését segíti elő, hanem befolyással van a női és férfi hormonokra - az ösztrogénre és a tesztoszteronra - is. Az embereknél a Maca erősíti a petefészkek és a herék működését, emellett javítja a mellékvese, valamint a hasnyálmirigy és a pajzsmirigy működését is. Következésképpen a növény egy jól alkalmazható, természetes alternatíva a hormonkezeléssel, illetve a mesterséges hormonpótlással szemben.
Pozitív hatása a nőkre
Mivel pozitívan hat a hormonrendszerre, így szabályozza a menstruációs ciklust, csökkenti a menopauzás tüneteket nőkben és férfiakban egyaránt, javítja a nemzőképességet, kedvező hatással van a libidóra, erősíti az immunrendszert, és csökkenti a krónikus fáradtságot és a PMS tüneteit!!. Igen sok cinket tartalmaz. A cink a szexuális vágy egyik fontos alapeleme, éppen ezért a cink fontos mindkét nem szexuális életére gyakorolt hatása miatt.
Nők esetében a cink jelentősége a női hormonok termelésében van: Serkenti a progeszteron termelését, és fenntartja a sárgatest működését is. Optimalizálja az ösztrogénszintet, ami azért kiemelten fontos, mert a túl alacsony vagy magas ösztrogénszint megakadályozhatja a fogamzást, és a kihordásban is problémákat okozhat. A Maca emellett segítheti az egészséges progeszteronszint elérését, ami egy egészséges gyermekáldás kihordásához szükséges.
Gazdag forrása a kálciumnak, magnéziumnak, foszfornak, de található benne még vas, mangán, réz, cink, szelén, B-vitaminok (tiamin, riboflavin, niacin, B6-vitamin, B12-vitamin), béta-karotin, C- és D-vitamin. Várandósság előtt és alatt kifejezetten javasolt a kismamáknak.
A szárított Maca körülbelül 60% szénhidrátot (keményítőt és cukrot), 9% rostot, és valamivel több mint 10% proteint tartalmaz. Magasabb a lipid (zsír) tartalma, mint más gyökeres növényeknek (2,2%), amelyben a linolsavak, pálmaolaj savak és az olajsavak az elsődleges zsírsavak.
Fő hatóanyagai azonban az alkaloidok, flavonoidok, glikozidok és fitoszteroidok csoportjába tartoznak. Ezen kívül gazdag még olyan növényi szterolokban, mint a szitoszterol, a campeszterol, az ergoszterol, a brassicaszterol és az ergostadienol. Ennek köszönhetően a növényből készült termékeket ma a világon mindenütt vitalizáló, szellemi teljesítményt fokozó, erőnlétjavító és potencianövelő szerként használják.
A Maca emellett segítheti az egészséges progeszteronszint elérését, ami egy egészséges gyermekáldás kihordásához szükséges.
A napi 2x1 tbl általában elegendő!
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-06-28 17:55:06

Tisztelt Kéredző!

Nagyon érzékletesen írta le panaszait és nagy problémáját.Ez a jelenség pajzsmirigy műtététei után nem ritkaság. Fontos, hogy pszichiátriai betegségek lehetséges okai és tünetei eltérőek lehetnek. A pánikbetegség és a depresszió előfordulása világszerte nő, felnőttkorban mindkettő nők körében fordul elő gyakrabban. A depresszió hátterében biokémiai okok, örökletes és pszichológiai tényezők is ismertek, de a hormonális háttér szerepe is jelentős, a depressziós embereknek rendszerint igen magas a kortizol – stressz hormon – szintjük.
A depresszió tünetei:
- az érdeklődés beszűkülése
- alvászavarok
- a beteg szomorúnak érzi, könnyen elsírja magát
- önképe negatív, érdeklődése beszűkül
- motiválatlan, fáradtnak, lassúnak érzi magát.

A pánikbetegség kialakulásában a biológiai elmélet szerint felmerül a noradrenalin szerepe, de a betegeknél jellemző a fokozott szorongásérzékenység és a rossz megküzdési technikák alkalmazása is.
A pánikbetegség tünetei:
- fulladás érzés, légszomj
- mellkasi nyomás, szívdobogás
- remegés, hidegrázás, verejtékezés
- halálfélelem
- émelygés, zsibbadás.

Az autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás kialakulásának pontos okai nem ismertek. Megjelenésében szerepet játszhat a genetika, a környezeti ártalmak – szmog, dohányzás – is. Elsősorban szintén nőket érint, gyakran épp szülés után jelennek meg az első tünetei.
A szervezet egy rossz immunválasz miatt olyan anyagokat kezd el termelni, amelyek ártanak a pajzsmirigynek, ami a szerv alul- (ritkábban túl-) működéséhez vezet. A Hashimoto tünetei attól is függenek, hogy alul-, vagy túlműködést okoz-e. Előbbi esetben jellemző a lassultság, fáradtság, hízás, erősebb és hosszabb menstruáció és székrekedés, míg utóbbi felpörgeti a beteget, álmatlanságot, fogyást, ritkuló havi vérzést és hasmenést okoz. Hajhullás és nyakfeszülés, rekedtség mindkét esetben előfordulhat.
Kapcsolat az endokrinológiai és pszichiátriai kórképek közt
A JAMA folyóirat korábbi számában jelent meg az a 19 174 résztvevővel végzett kutatás, amely az említett pszichiátriai betegségek eddig ismert kiváltó okai mellett egy új tényezőre hívta fel a figyelmet. Az adatok összegzése után ugyanis a kutatók megállapították, hogy az autoimmun pajzsmirigy gyulladásban érintettek körében lényegesen nagyobb a valószínűsége a depresszió és a szorongás, illetve a pánikbetegség kialakulásának. A depressziós és a szorongásos betegeknél pedig célszerű a pajzsmrigybetegségek szűrése.
„Lényeges, hogy a kivizsgálás során a TSH mellett az FT3 és az FT4 mérését is el kell végezni, és a pajzsmirigy-peroxidáz antitesteket is meg kell határozni. Az érintett pácienseknél minél előbb személyre szabott kezelést kell alkalmazni, melyben a szokásos levotiroxin mellett a szelén kiegészítés segíthet javítani a hangulatot. Az antidepresszánsok megválasztásánál is körültekintően kell eljárni, a klasszikus triciklusos készítmények helyett pajzsmirigybetegek részére a szelektív szerotonin visszavétel-gátlók a megfelelő gyógyszerek.”
Célszerűnek tartom az oki kezelést:nem a laboratóriumi értékeket kell kezelni, hanem a beteget! Egyelőre a pszichiátriai kezelés folytatását javaslom.
Mielőbbi gyógyulást kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-06-27 17:38:12

Tisztelt Egy kétségbeesett beteg!

Köszönöm levelét. Végtelenül sajnálom, hogy nem engednek dolgozni !!!! (erről nem szertenék most részletesen írni!). Ezért nincs módom előjegyezni......
A leírottak alapján van lehetőség a gyógyulásra. Diagnózist vizsgálat nélkül nem írhatok, de az adatai alapján a PCOS és IR minden bizonnyal fennáll. Ezen diétával és gyógyszerrel lehet segítni. Sajnos a pszichiátriai készítmények növelhetik a testsúlyát.
Ami a TSH-t illeti: Mi a TSH?
(TSH=Thyroideae, azaz a pajzsmirigyet stimuláló hormon)
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy! - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak”, vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran - miként azt fentebb említettem -, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy-működése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „kőbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (a TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de a 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél!)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét (egyik betegünkben is ezt mutattuk ki!)
- terhesség esetén az értékek szintén változnak.
Korábba már több helyenleírtam,, hogy nem a leleteket, hanem a beteget kelle(ene) kezelni.
Mielőbbi javulást kívánok, tisztelettel:





Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-06-17 11:34:28

Tisztelt aggódó és felelősségteljes apajelölt!

Köszönöm, hogy megtisztelt soraival. Nagyon sajnálom, hogy ilyen sok és egymásnak gyakran ellentmondó információt kapott.
Ne várja tőlem azt,hogy ezen véleményeket minősítsem.....
Ennek egyszerű oka az, hogy napjainkban a tudományos igazság helyét a "jogi vagy jogászkodási igazság" vette át! Mit jelent ez?
Bizonyos betegségek dominánsa öröklödnek, tehát 100%-ban manifesztálódnak az utódokban. A teljesség ígénye nélkül írom a követlezőket:
Mi az „epigenetika?” Hogyan jutnak át érzelmeink, szokásaink az örökítő kromoszómákba, a génekbe?
Az elmúlt héten megtisztelő felkérésre szakorvosoknak tartottam továbbképzést az autoimmun betegségek és ezen belül az autoimmun pajzsmirigybetegségek öröklődéséről. Az elhangzott előadást nem volna célszerű ezen a fórumon ismertetni, de röviden szeretnék néhány dolgot elmondani, amelyekre a kérdések alapján kedves Olvasóim bizonyára kíváncsiak és az ismeretek megszerzése számukra is hasznos lehet. Gyakran teszik fel ugyanis a kérdést, hogy a betegségeik öröklődnek-e és mit tehetnek azért, hogy csak a jót örököljék gyermekeik. Bevallom, hogy a több ezer oldalas anyagot felölelő referátumomban is ezeket a feltett kérdéseket tartottam szem előtt. Vallom, hogy a kutató orvos feladata a beteg panaszainak felismerése, kutatása és a kapott eredmények átültetése a gyakorlatba. Ennek a gyógyítás mellett magába kell(ene) foglalnia az ismeretek átadást, a betegség megismerését, s ami a legfontosabb, tudatos megelőzését is. Igyekszem kerülni a szakkifejezéseket és csak olyanokra szorítkozok, amelyekről az elemi iskolákban és később a gimnáziumban, ill. más fórumon már értesülhettek.
Az ezredfordulóra elkészült az ember géntérképe és azt gondoltuk, hogy már minden tudunk. Hiszen ez a géntérkép olyan, mint egy könyv, „törvénykönyv”, amelyben megtalálható minden tulajdonságunk, tágabb értelemben a sorunk is. De valóban így van ez? Ma már a tudósok számára világosnak tűnik, hogy a szervezet legkisebb egységét képező sejtek magjában található örökítő anyag az ún. DNS merev alapszerkezete a maga 46 kromoszómájával és sok ezer génjével, csak az egyik eleme az emberi sejt bonyolult genetikai gépezetének. Az alapszerkezetben tárolt, 18 darab 1500 oldalas könyvre elegendő információ az emberiség egészében 99,9% átfedést, azaz azonosságot mutat és mégis mennyire külön-bözünk egymástól! Ennek magyarázata az, hogy gének által befolyásolt, kódolt információk nem feltétlenül kerülnek át, nem „íródnak át” a szervezet fehérjéibe és nem találhatók meg az utódokban. Néhány – első olvasásra nehéznek tűnő - alapvető információt szükségesnek tartok leírni. Hangsúlyozom, hogy nem tudományos szintű genetikával kívánom untatni a tisztelt Olvasót.
Mi a gén?
 Gén: az öröklődés egysége, strukturális alapját a DNS molekula képezi
 Gén átírás (expresszió): az a folyamat, amelyben a génben lévő kód a fehérjébe átíródik
 Genom: a sejtek minden örökletes anyagát jelenti
 Genomika: a genommal foglalkozó tudomány
 Proteom: a szövetekben, sejtekben jelenlévő fehérje
 Proteomika: a proteinek felépítésével, funkciójával foglalkozó tudomány
 Tireodomika: a pajzsmirigy örökletes faktorainak összességével foglalkozó tudomány(ág)
Az autoimmun (beleértve a pajzsmirigy eredetű) gyulladásos betegségek öröklődését, már régóta vizsgálták, vizsgáltuk. Az első fontos megállapítás az volt, hogy ezek a betegségek családokon belül halmozottan fordultak el. Sok ismert személy családjára (idősebb G. Bush, Kennedy- és Sárközy elnökök) utalhatok, ahol valóban a vérségi rokonok között sok Hashimoto thyreoiditises és Basedow kóros beteget figyeltek meg. Ilyen családokat mi is jelentős számban találtunk és publikáltunk. Sikerült megtalálni ezeknek a betegségeknek a génjeit , de bebizonyosodott, hogy ezek a gének „némák” maradnak mindaddig, amíg kiváltó hatások nem érik a kóros géneket hordozókat. Ilyen kiváltó tényezőknek bizonyultak:
• Gyógyszerek: jód, interferon kezelés
• Stressz hatások, pánikbetegség
• Hormonok, illetve hormonszerű anyagok
• Fertőzések
• Káros sugárzás
Ezek után érthető, hogy a betegek jelentkezése után fontos kérdésem, hogy volt-e a családjában pajzsmirigy vagy egyéb autoimmun betegség. A következőkben azt célszerű tisztázni, hogy a fenti kiváltó tényezők előfordultak-e a betegségét megelőzően. Miért fontosak ezek? Az ismételt káros, indukáló hatások a betegség kiújulását idézhetik elő!
Az öröklődés valószínűsége a szülőkről az utódokra 10-19% volt. A legizgalmasabbnak az egypetéjű ikrek vizsgálata bizonyult. Az ilyen ikrek génjei teljes mértékben azonosak és mégis „csak” 50%-ban öröklődnek a tulajdonságok és a betegségek.
Ennek mi lehet az oka?
Erre a kérdésre a feleletet egy új tudomány, az „epigenetika” adta meg. Ez a tudományág az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja. Azokat a szabályozó mechanizmusokat foglalja magába, melyek a gének felett működnek (a görög epi előtag jelentése: felett). Ez azt jelenti, hogy génünkben lévő információ nem valami ítélet, amely 100%-ban előírja, hogy pajzsmirigybetegségben fogunk szenvedni. Ezen mechanizmusokat többek között külső (pl. táplálkozás) és belső (hormonok, stressz) tényezők befolyásolják. A Johns Hopkins Egyetem (Baltimore, Maryland) kutatóinak újabb eredményei megerősítik: a genetikai örökítő anyagunkhoz, azaz DNS-ünkhöz kapcsolódó különféle kémiai csoportok sajátossága, ún. „mintázata” változik az életkorral, s a változások módja családon belül azonos, vagyis öröklődik. Ezek a bennünket ért hatások az örökítő anyag: a DNS változását, „metilációját” eredményezik. Mai ismereteink szerint éppen ebben a metilációs folyamatban rejlő különbségek vezetnek a betegségek iránti eltérő fogékonysághoz. Ez a folyamat nem jár együtt a genetikai anyag megváltozásával, de a gének működése módosul az életünk folyamán hozzájuk kötődő molekulák közvetítésével, és ez adódhat tovább a következő generációnak. Az utóbbi években számos kutató feltételezi, hogy ez az úgynevezett epigenetikus folyamat magyarázhatja például a családon belüli, illetve az életkor előrehaladtával bizonyos betegségekre (pl. rák) mutatott megnövekedett fogékonyságot. Ezek a legújabb kutatási eredmények az orvostársadalmat is sokkolták. Egyszerűen (ám kevéssé szakszerűen) úgy is fogalmazhatunk, hogy a génjeinknek van "emlékezete". Ezek szerint a nagyszüleink által szívott levegő és elfogyasztott étel évtizedekkel később közvetlen hatással lehet ránk, még akkor is, ha magunknak nincsenek hasonló élményeink. A külső hatások tehát generációkra befolyásolják életünket, azáltal, hogy a DNS metilációs szintje egyénenként eltérhet, és a túlzott vagy épp csökkent metiláció hozzájárulhat a súlyos betegségek kialakulásához. Előbbi esetben kikapcsolódhatnak, azaz működésképtelenné válhatnak gének, utóbbiban - a metiláció hiányával - adott gének aktiválódhatnak. A legkézenfekvőbb gyakorlati hatás, hogy az anya dohányzása nem csak számára, de az unokájának is ártalmas (átörökítheti káros szenvedélye következményeit). Yu-Fen Li és munkatársai egy 2005-ös tanulmányukban kimutatták, hogy a dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, ha pedig a nagymama dohányzott a terhessége alatt, akkor ez az arány 2,1-szeresére nő az unokánál (akkor is, ha az anya nem dohányzott!)(3. ábra).
A legfontosabb gének feletti (epigenetikai) faktorok:
• az anya-magzat viszony
• táplálkozás
• hormonok, hormonszerű anyagok (permetező szerek, műagyagok)
• gyógyszerek
• fertőzések
• sugárzások hatása
• testmozgás hiánya
• társas kapcsolatok jellege (figyelemre méltó például, hogy a társ elvesztése után tízszeresre nő az emlőrák-kockázata!)
Az epigenetikai, tehát több generációt érintő, a génekbe szinte beégő legfontosabb hatások a következők:
• Az idő múlásával a sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, és egy bizonyos sérülésmennyiség után a sejt „döntés” elé kerül, hogy tovább szaporodik, de akkor lehet, hogy rákot produkál, vagy önpusztítást követ el. Ezt szaknyelven apoptózisnak, vagy programozott sejthalálnak nevezzük. Azt kell tehát mind az orvostudománynak, mind az egyéneknek szem előtt tartania, hogy az öregedés gátlása, nem a már sérült sejtek minél tovább való életben tartása kell, hogy legyen, hanem a sérülések kivédése.
• A táplálkozástól függően megváltozhatnak olyan tulajdonságok is, amelyek az emberi fajon belül többnyire megegyeznek: jó példa erre az első havivérzés és az emlőfejlődés időpontjának eltolódása az USA sok szóját fogyasztó lakosságában, vagy a szexuális indexek európaitól való eltérése a régóta sok szóját fogyasztó kelet-ázsiai népcsoportoknál. Ez azt mutatja, hogy életünket befolyásolja nagyszüleink táplálkozása. Rendkívül érdekes, hogy svéd kutatócsoport egy izolált közösség táplálkozását elemezte, amelyhez 1799-től kezdve rendelkezésre álltak az éves gabonatermés mennyiségi adatai. Az 1905-ben született nagyszülői generációk eredményei azt mutatták, hogy azokban az években, amikor a termés gyengébb volt (vagyis a nagyszülő viszonylagosan "koplalásra" kényszerült), akkor a fiú unokák élettartama meghosszabbodott, ellenben amikor bőven volt táplálék, akkor furcsa módon rövidebbnek bizonyult az utódok élettartama. Svéd megfigyelésekből kiderült, hogy a nagyapa 12 és 15 éves kora közötti táplálkozása jelentősen befolyásolta az unoka keringési rendszeri és cukorbetegségben történő elhalálozásának valószínűségét. Minél nagyobb "fogyasztó" volt a nagyapa a kamaszkort megelőzően, annál hamarabb halt meg ezekben a betegségekben a fiú unoka, míg a nagymama esetében a lány unokában a 2-es típusú cukorbetegség kockázata négyszeresére nőtt. Egy vizsgálat felvetette annak lehetőségét, hogy az anya életmódja befolyásolhatja az utód genetikai állományának kémiáját. Már régóta ismert, hogy az anya életvitele a terhesség korai szakaszában komolyan visszahat az utódra, annak egész élete során. Ennek lehetséges mechanizmusát patkányok esetében sikerült is bizonyítani, mely szerint az anyai gondoskodás befolyásolja az utódok stressz tűrő képességét.
• A hormonoknak, ill. hormonszerű anyagoknak (rovarirtók, háztartási mosogató és öblítő szerek, teflonbevonatú edények használata, stb.) kiemelt szerepük van. Az újszülött állatoknak adott pajzsmirigy-hormon (tiroxin) a következő generációban csökkentette a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) koncentrációját. Az egyik gomba-, illetve rovarölő szerről pedig bebizonyosodott, hogy még a negyedik utódgenerációban is károsítja a hímivarsejtek képzését. A terhesség alatt adott mellékvesekéreg-hormon három generáción keresztül okozott alacsony születési súlyt, felnőtt korban pedig megnövelte a kísérleti állatok vér inzulin- és vércukorszintjét (cukorbetegséget eredményezett!).
• A legmegdöbbentőbb az a megfigyelés volt, hogy azok gyermekek, akik szerető családban nőttek fel, azok szintén erre vágytak. Tehát az olyan nehezen megragadható tényezők, mint az érzések: szeretet, segítőkészség, szolidaritás, átöröklődhetnek. Az intimitás és szerelem évei ragyogóak, a szeretet melegével telítettek. Szeretni, megtalálni valakit, a másikban beteljesülést találni a kölcsönös öröm forrása. Utóddal gazdagítani az emberiséget vidám és örömteli dolog. Látni, ahogy felnőnek és elsajátítják mindazt, amit fontosnak tartunk, amit saját életük fenntartásához szükséges, csodálatos és nagyszerű érzés. Ezek mind átkerülhetnek gyermekeinkbe, unokáinkba! Sajnos olyan tulajdonságok is átjuthatnak a következő generációkba ezen az úton, mint a gyűlölet, az agresszióra való hajlam, egoizmus, a stressz hatások nem megfelelő feldolgozása stb.
A WHO szerint az egészségünket mintegy 50 százalékban az egészségtudatos viselkedés megléte befolyásolja, 20 százalékban a genetika, 20 százalékban a környezetet, és mindössze 10 százalékot tehet az orvostudomány! Ezt példásan szemlélteti az is, hogy száz évvel ezelőtt még a fő halálokok között fertőző betegségek szerepeltek (tüdőgyulladás, tuberkulózis). Ezeket ma antibiotikus kezeléssel jól lehet gyógyítani, ugyanakkor első helyre olyan civilizációs betegségek kerültek, mint a szívbetegség, rák és gutaütés, autoimmun betegségek. A pajzsmirigy betegségek hatalmas mértékben növekvő száma is azzal függ össze, hogy nem vesszük figyelembe és nem igyekszünk elkerülni (ha módunk is van rá!) azokat a kiváltó tényezőket, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. A hangsúlyt az egyén aktivitására, önmegismerésére kellene helyezni. A jól megtervezett szűrővizsgálatok sem érnek sokat, ha az egyén nem kíván változtatni addigi életmódján, gondolkodásán (környezettudatos életmód), hanem csak passzív módon várja a segítséget. Tudom, ennek az elfogadása és megvalósítása nem egyszerű, de minél előbb kell elkezdenünk, mert nem lesz olyan gyógyszer, amely ezt pótolhatja. Az emberi élet „pótszerei”: az alkohol, dohányzás, kábítószer hatásai ismertek, azért kell tennünk ellenük, mert a függőségünk az utódokba is átjuthat!
A mai orvostudomány eldicsekedhet azzal, hogy kitolta a várható élettartamot, de az már kérdés, hogy ezt a kort milyen életminőségben élik meg az emberek. Az epigenetika arra tanít bennünket, hogy nem fogadhatjuk el úgy az öröklődést tényét, mint eleve elrendeltetést, hanem felelősek vagyunk öröklődést meghatározó génjeink működéséért és utódaink tulajdonságaiért is. Ne a tudománytól várjuk a gyakran szenzációt jelentő génmódosításra, géngyógyításra vonatkozó legújabb eredményeket! Nagyon sok jó és rossz gént öröklünk elődeinktől, de saját tulajdonságainkért, életünkért, boldogságunkért magunk tehetünk a legtöbbet egészségtudatos magatartással, ezáltal nem csak magunk és családunk, közvetlen környezetünk, hanem unokáink sorsát, jövőjét is befolyásolhatjuk.

Végezetül: SZERETNÉM HANGSÚLYOZNI, HOGY SZÁMOS, LOGIKUS KÉRDÉSÉRE NEM FOG EGYÉRTELMŰ VÁLASZT KAPNI!
MIÉRT?
Ma már a legfontosabbb kérdésekben a JOG (!!!) a meghatározó.
Senki nem fog egyértelmű választ adni, mert a jogáskodási inzultusoktól egyre nagyobb az alapvető félelem. Ezt is a pénz, mozgatja (Utalok Johny Depp és felesége közötti félelmetes perre). Az egyik kongresszuson üléselnök voltam és felszólalt egy amerikai ügyvéd és kijelentett, hogy önöknek nincs igazuk: "NEM AZ A BAJ, HOGY A BETEG MEGHAL, HANEM AZ, HA NEM PROTOKOLLOK ALAPJÁN KEZELIK"....Világzerte egyre több orvost perelnek be un. "szexuális visszaélés" miatt! Erről sokat írhatnék!!!! Lassan már egy vizsgálókban jogászokból álló bizottságot kellene biztosítani annak eldöntésére, hogy történt-e valami szabályellenes...HOL VAN MA MÁR A BIZALOM? Ebből következhet, hogy senkitől, hacsaknem a bíróságtól kaphat választ kérdéseire !!!
Diderot: " A természet nem, Isten, a feletvés nem tény!"

Nagy keserűségemet jelzi, hogy mindezt le kellett írnom.

Tisztelettel:






Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-06-12 13:33:42

Tisztelt Kérdező!

A 2x25 ug-os Syntroxine (ha az indikáció reális, s nem a TSH miatt kivánják emelni) az jó megoldás.

Tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-06-08 11:21:45

Tisztelt Egy régi páciens!

Örülök, hogy meggyógyult, ez is bizonyítja, hogy lehetséges!
A COVID fertőzés gyógyulának sok következménye lehet, erről ezen a honlapon is sokat írtam (kérem olvassák el!). A kezelést egyénenként kell(ene) meghatrározni. Minden ember más és más, az un. protokollok semmit nem érnek. Hivatkozom az egyik amerikai jogász véleményére:"Uraim nem baj, ha beteg meghal csak a protokoll alapján kezelék!...) "Szép Új Világ"!" Ha nem ezt tesszük, akkor feljelentenek és bíróságról, bíróságra járhatunk..... Ilyenkor nem számít, hogy a betegeket sikerült meggyógyítani, sajnos a bíróságnak ez nem számít...Ha egy pszichopata elégedetlen, akkor semmi nem számít....Ilyenkor nem állnak mellette a gyógyult betegek!!!
Erre egy saját ebeteimről készült példár írom le.
Életveszélyes lehet, ha pajzsmirigybetegeket csak a TSH érték alapján kezelik!
Prof. Dr. Balázs Csaba ● 2016-03-22 12:42
szólj hozzá! küldés e-mailben
Mikor és milyen laboratóriumi vizsgálatokat érdemes a pajzsmirigy betegség gyanúja és kezelése alatt nézni?


A fenti kérdést szinte naponta teszik fel a kedves Olvasók, a betegek és kollégák egyaránt. Hosszas okfejtés helyett inkább irányelveket szeretnék leírni, hogy könnyebben eligazodhassanak ebben a dzsungelnek látszó ismerethalmazban. Betegeimtől tudom, hogy gyakran kénytelenek az internet különböző fórumain információt gyűjteni. Be kell vallani, hogy a hiteles adatok elérése nem mindig könnyű, sőt néha félrevezető is lehet.
Ennek több oka is lehet:

• Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan „varázs gömbből” megtudhatják betegek-e vagy szerencsére nem.
• Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is).
• A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők, és ami még fontosabb az, hogy a „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe (életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.).
Mielőtt a részletekre kitérnék, két olyan betegünk eseték kívánom röviden bemutatni, akik laboratóriumi vizsgálatai félrevezetőek voltak és további kezelés valóban életveszélyes állapotot eredményezett:
• Első beteg: 32 éves fiatalasszony, akit lényegesebb panasz és fizikális vizsgálat nélkül laboratóriumba küldték. Az elvégzett TSH érték 100 feletti értéket (!) mutatott. A szakrendelésen elkezdett l-tiroxin kezelés először 100 ug-gal lényeges változást nem mutatott a leletében, amelyet a kezelés után 7 nappal ismételtek meg ugyanabban a laboratóriumban (!). Ezt követő hetekben az l-tiroxin dózisát 100 ug-gal emelték, annak ellenére, hogy szívtáji panaszok, rendetlen szívdobogás lépett fel! Amikor már 500 ug-os dózisig eljutottak szívpanaszai fokozódtak és súlyos ritmuszavar lépett fel, ezért akut intenzív osztályra utalták. Ekkor találkoztam a beteggel, akinek a pajzsmirigy megnagyobbodott volt, egész testében remegett, szabálytalan szív-működés (134/min!) volt észlelhető. Az elvégzett EKG súlyos ritmuszavart mutatott (pitvarfibrilláció). Az elvégzett speciális laboratóriumi vizsgálattal sikerült bizonyítani, hogy a biológiailag hasznos TSH, 4,8 IU/l volt!), az anti-TPO és a TSH elleni antitest egyértelműen pozitív volt. A gyógyszer dózisának radikális csökkentésével a ritmus-zavar megszűnt, a betegünk állapota 7 nap alatt fokozatosan rendeződött, a kontroll vizsgálatok során lényeges panasza nem volt.
• A második beteg: 38 éves asszony, aki az egyik intézményében (ún. ”kiemelt intézményben” történt szűrővizsgálata során elvégzett laboratóriumi eredményeiben a TSH értéket nem mérhetően alacsonynak mérték! Ezt úgy értelmezték, hogy súlyos pajzsmirigy túlműködés áll fenn, ezért azonnal nagy dózisú gátlószeres kezelést kezdtek (Metothyrin). A kezelés előtt a pajzsmirigy nem volt nagyobb, nem volt sem gyors szívműködése, sem lényeges fogyása. A 3 havonként történt TSH értékek csak nem változtak, de a beteg egyre hízott, menstruációs ciklusa felborult. Időnkénti látás-zavara és gyengesége, ill. alacsony vérnyomása volt. A második év végére 30 kg-t hízott, vércukor értékei megemelkedtek és ezért cukorbetegsége miatt gyógyszeres kezelést kezdtek. Ekkor jelentkezett szakrendelésünkön. Kiderült, hogy a cukorbetegség valóban fennáll, de a pajzsmirigye nem nagyobb, vérnyomás 90/60 volt, felálláskor a vérnyomása csökkent, szédülés lépett fel. A TSH értéke ismét 0,001 alatt volt. Felvetettem, hogy a betegség hátterében nem a pajzsmirigy elsődleges folyamata áll, hanem az agyalapi mirigy elváltozása. Az elvégzett tiroxin (T4) trijódtironin (T3) és a kortizol (mellékvese hormon szint) egyaránt igen alacsonynak bizonyultak! Az elvégzett agyalapi mirigy MRI vizsgálata a mirigy károsodását mutatta ki (ún. „empty” azaz üres sella szindróma). Mi is ez az elváltozás? Az üres (empty) sella olyan anatómiai elváltozást jelöl, melynek lényege, hogy képalkotó eljárással a sella kitágult, agyi folyadék („liquor”) tölti ki. A lényeg az, hogy mind a pajzsmirigy, mind a mellékvese és a szexuális hormonok termelődése károsodik, aminek következtében csökken pajzsmirigyműködés, mellékvese elégtelenség és menzeszzavar alakulhat ki. A beteg a megfelelő hormonok pótlásával fokozatosan fogyott, vércukorértékei normalizálódtak, szédülése megszűnt, menzesze rendeződött, de még nem jutott áldott állapotba. Ezt várjuk….!
A fenti példák persze nem azt jelentik, hogy az általam is végzett és javasolt vizsgálatok fölöslegesek volnának. Alábbiakban csak a laboratóriumi vizsgálatokra koncentrálva két fő csoportot lehet és kell elkülöníteni:
I. Szűrővizsgálatok
II. A betegek kezeléséhez szükséges kontroll tesztek
I. A szűrővizsgálatok általában nem a pajzsmirigybetegség okát hivatottak kideríteni, hanem azt, hogy túlműködés (hyperthyreosis), ill. alulműködés (hypothyreosis) gyanítható-e. Leggyakrabban elvégzett vizsgálat a TSH, azaz a pajzsmirigy stimuláló hormon és nem pajzsmirigyhormon!.
Mi a TSH?
(TSH=Thyroideae, azaz a pajzsmirigyet stimuláló hormon)
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy! - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak”, vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran - miként azt fentebb említettem -, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy-működése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „kőbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (a TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de a 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél!)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét (egyik betegünkben is ezt mutattuk ki!)
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus csökkent működés laboratóriumi (!) kritériuma, hogy a TSH 2,5 és 10 között legyen és ugyanekkor a pajzsmirigy hormonjai: T4 (tiroxin) és a T3 (trijódtitorin) viszont ne legyenek a kóros tartományban. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak tájékoztató jellegűek, a klinikai tünetek nélkül a diagnózis nem készíthető el.


Ad. I. Szűrővizsgálatok
A jelenlegi nemzetközi álláspont az egész lakosságra vonatkozó szűrővizsgálatokat nem támogatja. Az alábbi esetekben az ún. magas rizikóra való tekintettel a következő esetekben célszerű ezeket elvégezni:
• Újszülöttekben
• 50 év feletti nőkben
• Gyermekvállalás előtt
• Terhesekben, az első trimeszterben
• A szülés után 6 héttel és 6 hónap múlva Azokban az egyénekben, akik családjában pajzsmirigy vagy autoimmun betegség fordult elő
• Aki más endokrin, ill. anyagcsere betegségben szenvednek (pl. cukorbetegség)
Az első vizsgálat a TSH, de amennyiben ez kóros, ill. értéke nincs összhangban a klinikai képpel, akkor a szabad T3 és T4 és a pajzsmirigy peroxidáz elleni antitest (TPO elleni antitest) mérése is indokolt (American Thyroid Association Guidelines 2007/www.thyroid. org/index.html).

Ad II. Betegek kezeléséhez szükséges kiegészítő vizsgálatok (a klinikai és fizikális vizsgálatok után!)

• A csökkent működés esetén észlelt emelkedett TSH szint csak lassan változik a szakszerű pajzsmirigy hormon pótlása után. Tehát 4-6 hétig célszerű várni a következő vizsgálatra!
• Az alacsony TSH érték, amely a túlműködést jelzi, még lassabban változik, ezért 6-8 hét után javasolható az ellenőrzés a T4 és a T3 hormonokkal együtt.
• A túlműködés esetén a TSH-receptor elleni antitest meghatározása is fontos 3 havonta, mivel ennek a vizsgálatnak diagnosztikus és prognosztikus értéke van.
• Az izotóp vizsgálat a túlműködés esetén fontos lehet, mert támpontot jelent abban a fontos kérdésben, hogy göbös pajzsmirigy okozza-e a fokozott hormontermelést (toxikus adenoma)
• Az ultrahang (UH) vizsgálat hasznos a betegség diagnosztikájában és a göbök változásának utánkövetésében. Arra azonban nem alkalmas, hogy a pajzsmirigy működéséről (túlműködés vagy csökkent funkció) pontos adatokat kapjunk.
• Minden esetben gondolni kell arra, hogy egyes gyógyszerek megváltoztathatják a mérési eredményeket: pl. szervetlen jód, amiodaron, dopamin, lítium.
Úgy gondolom, hogy a fentiek azt sugallják mindenki számára, hogy ne mechanikusan (protokollok) alapján, vizsgálat nélkül (!), s ne egyszerűen a leletet kezeljük, hanem a beteget!
Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okokat. A holisztikusnak, integratívnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell. Theát ne a laboratóriumi leletet próbálják "kezelni", hanem a vizsgálatok uán a beteget. Félelmetes, mert ezt is a mesterséges intelligenciára akarják bízni amerikai mintára (ez olcsóbb és trendi!)
Nagyon sok természetes gyulladáscsökkentőt ismerek, ilyen például az Immun Plusz tbl is ezt a kezelést is egyénileg kell beállítani.
Jó egészséget kívánok,
tisztelettel


Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-05-30 12:43:42

Tisztelt Kérdező!

Valóban a lisztérzékenység (coeliákia) és pajzsmirigybetegség társulhatnak egymással!A betegség autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység. A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel ( a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások ( Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért. A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsát találhatók a legsúlyosabb esetek (1. ábra). A klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat).A diagnózis általában ne könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges.
A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették ( Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:
1. A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében
2. A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk)
3. Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység. Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak.
A végső következtetés, hogy a liszt érzékenyeknek gondolni kell pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység. Ezért szoktam a Hashimoto diétát javasolni, amelyikben a glutén menniyége csökkent vagy a gluténbontó enzimmel tovább redukálható.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-05-26 11:13:24

Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-05-24 16:03:11

Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-05-21 02:18:18

Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-05-19 05:55:49

Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-05-18 15:56:34

Tisztelt Kérdező!

Kis mennyiségben fogyaszthaja.

Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-05-16 12:37:33

Tisztelt Lori !

Nehéz így ezek birtokában tanácsot adni, de mégis igyekeszem:
A D-vitamin szedésének előnyeiről sokat hallunk mostanában. Az utóbbi időkben bebizonyosodott, hogy a korábban szinte kizárólag a csontok épségének őrzőjeként ismert anyag, valójában az egész szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen. Egy újabb kutatás a meddőség kezelésében, a vetélés megelőzésében betöltött szerepére hívja fel a figyelmet.
Meddőség és D-vitamin
A Nutrients folyóirat a tavalyi évben közölt egy kutatást, mely szerint a meddő nőkben a D-vitamin hiány egyértelműen kimutatható
Az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek, a termékenységi zavarok is részben pszichés, részben endokrin, ill. immunológiai eredetűek is lehetnek. Összességében a meddőséggel járó állapotok kivizsgálása komplex feladat, a kezelés általában egyénre szabott. „A fogantatás elmaradásának több oka is lehet, az említett kutatás során feltárt összefüggés tehát nem azt jelenti, hogy a D-vitamin csodaszer a gyermekáldás létrejöttében, ám kétségtelenül igaz, hogy pótlása a meddőség egyes eseteiben segíthet.”
Az AMH szerepe
Az úgynevezett Müller-féle gátló hormon (AMH) a petefészekben az érett petesejt termelődését, kiszabadulását kontrollálja. Az AMH alacsony szintje, illetve koncentrációjának csökkenése azt jelzi, hogy az érintett közeledik a menopauzához, esélye a gyerekvállalásra csökken.
35 felett csökken a termékenység
A Szent András Egyetem kutatói 3200 nőt vontak be vizsgálatukba, akiknek mérték hormonszintjét, és a kapott értékeket összehasonlították biológiai korukkal. A tanulmány megmutatja, mekkora AMH szintet várhatunk egy egészséges nőnél. A nők termékenysége a harmincas éveik közepétől jelentősen csökken, ám ennek mértéke és időpontja igen eltérő. Az AMH szintjének mérése pontosabb módszert ad egy nő termékenységi állapotának meghatározására és jóslására, mint biológiai életkora.
Csökkent AMH és korai menopauza
Egy másik vizsgálatban, egy iráni orvos csoport pár száz nőn tett megfigyelés alapján arra jutott, hogy ha egy 20 éves nő vérében milliliterenként 4,1 ng-nál kevesebb az AMH szintje, nagyobb a valószínűsége, hogy korán jelentkezik nála a menopauza, azaz már 45 éves kor előtt. Ezzel szemben azoknak a 20 éves nőknek, akik vérében legalább 4,5 ng AMH mérhető, jó esélyük van arra, hogy csak 50 éves korukon túl következik be náluk a menopauza. Ez az érték 25 évesen már csak 3,8 ng, 30 évesen pedig 2,9 ng, ami azt mutatja, hogy a női termékenység igen gyorsan csökkenhet az életkorral.
Meddőség, lombik és D-vitamin
A legújabb adatok a D-vitamin fontos szerepét bizonyítják az lombik program (IVF) során az embrió megtapadásában és fejlődésében egyaránt. A legutóbbi közlések alapján ugyanis a D-vitamin segít az AMH termelődésének fokozásában, így az IVF során komoly veszélyt jelentő vetélésék megelőzésében is.

Egyénre szabott napi dózis
A hivatalos ajánlás szerint felnőttek számára napi 1500-2000NE D-vitamin szedése javasolt, ám ez a mennyiség bizonyos esetekben ennél magasabb is lehet. A D-vitaminhiány szempontjából fokozott kockázatnak kitett személyek például az autoimmun betegségekben és más betegségekben szenvedők, bizonyos gyógyszereket szedők, állapotos nők illetve azok, akik életmódjuk vagy egészségi állapotuk miatt tartósan nem jutnak napfényhez. Az egyénre szabott, szükséges napi mennyiség megállapítását vérvizsgálat alapján lehet elvégezni.
Pajzsmirigy autoimmun gyulladásai
Az utóbbi időben derült csak ki, hogy teljesen ép pajzsmirigy (normális TSH) mellett is kialakulhat a meddőség és a korai vetélés, ha autoimmun gyulladás áll fenn. Ezt leginkább a TPO enzim elleni antitest jelenléte mutatja, ugyanis ezeknek az antitesteknek szerepük van:
Meddőségben, mert
• A meddő nőkben a TPO elleni antitest 31.8% , a fertilis, egészséges populációban 4.6% volt kimutatható (Cubillos J és mtsai, 2009)
• A TPO elleni antitest pozitívakban akkor is szignifikánsan nagyobb volt az infertilisek aránya, ha a hormon értékeik (TSH, FT3, FT4) (hypophysis és perifériás hormonok) élettani tartományban voltak! (Wilson R és mtsai, 2009).
Vetélésekben (Bussen S és mtsai. 2008), mert
• A TPO elleni antitest pozitívakban a spontán vetélések száma jelentősen magasabb, mint az antitest negatívakban (32% v.s. 6%)
• A 3-szor vagy több alkalommal vetéltek között a magas TPO elleni antitest titerüek száma kétszer nagyobb
Magzati fejlődésben, mert
• A magzat fizikai fejlődése (érése) 19.3%-ban gátolt a TPO elleni antitest pozitív anyákban (Ilijama T és mtsai, 2009)
• A szellemi fejlődés, az IQ érték 10,5 ponttal alacsonyabb a TPO elleni antitest jelenlétében (Pop VJ és mtsai, 2005)
Mi tulajdonképpen a TPO elleni antitest?
Az antitestekről általában azt gondolják, ill. vélik, hogy károsító hatásúak. A helyzet az, hogy éppen az autoimmun pajzsmirigybetegségek bizonyítják, hogy ez nem így van. Az antitesteknek azonban több típusa van:
• A védelmet szolgálják: pl. a kórokozók elleni antitestek egyes típusai (oltások után ezek megjelennek és hosszabb- rövidebb ideig védik a szervezetet)
• Autoimmun antitesteknek is több típusa van:
- Sejtkárosítók, toxikusak, ezek a sejtek membránját bombázzák és elpusztítják a sejteket
- Stimulálók: ezek egy-egy sejt működését fokozzák, ilyenek a Basedow kóros betegekben lévő TSH-receptor elleni stimuláló antitestek, amelyek a pajzsmirigy túlműködéséért felelőek
- Neutrális, ill közömbös antitestek, amelyek nem hatnak a sejtek működésére, de szabályozzák az imunrendszer működését
A TPO elleni antitestekről fontos tudni, hogy egy csoportot képeznek. Ez azt jelenti, hogy a méréseink során az antitestek teljes mennyiségét határozzuk meg (azaz a toxikus, a stimuláló és neutrális antitesteket is). Ezért van az, hogy az antitestek szintjének változása nem feltétlen függ össze a pajzsmirigy állapotával! Ennek eldöntése a vizsgálatokat végző orvos feladata, amely adott esetben további vizsgálatokat is igényelhet.
A kezelés két célt szolgál: a csökkent pajzsmirigy működés megszüntetését (rendszerint a hiányzó hormon bevitelével) és az autoimmun gyulladás gátlását, megszüntetését hatásos szelén készítménnyel. Erről a kérdésről korábban már írtam és azok ismétlését el kívánom kerülni.
Mio-Inizitol és folsav
A folsav jelentőségét már régen sikerült kimutatni, ezért a legtöbb „magzatvédő vitaminnak” a fő komponensét képezte. A mio-inozitol jelentőségére az utóbbi időben derült fény. A mio-inozitol a B vitamin családba tartozó vegyület, amelyik a természetben széles körben megtalálható: friss gyümölcsökben, magvakban. Kiderült korábban, hogy előnyös a cukorbetegség kezelésében, csökkenti az inzulin rezisztenciát és valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy az alkalmazása során javult a menstruációs ciklus, könnyebben következett be terhesség. Másrészt a szerves kötésben levő szelénnel együtt adva a pajzsmirigygyulladás is lényegesen csökkent.
Melyek fontosabb hatásai:
 Normalizálja menstruációs ciklusokat
 Növeli a fertilizációs rátát, a termékenységet
 Csökkenti a tesztoszteron és az LH szinteket
 Megfelelő dózisban csökkenti az inzulin választ, az inzulin rezisztenciát
 Növeli a progeszteron szintet
 Javítja a petesejtek minőségét és az IVF sikerességét

Továbbá fontos!
A magzat fiziológiás “transzplantátum”, azaz olyan, mint egy átültetett szerv, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig “idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később pedig nem minden esetben lökődik ki.
Immunológiai mechanizmusok
A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség második trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson. Ezt a kényes egyensúlyt azonban számos hormonális és külső tényező képes felborítani. Amennyiben ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be.
A citokinek szerepe a vetélésben
A Th1 sejtek által termelt anyagok ún. citokinek a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatásúak. A Th1 csoportba tartozó gamma interferon (INFγ) citotoxikus T sejteket aktivál, amelyek károsíthatják a magzatot. Egerekben az INFγ-val történő kezelés a terhesség megszakadásához vezetett. Ennek az anyagnak az emelkedését figyelték meg az ismételten vetélő nőkben is. A Th1 citokinek termelését indukáló vírusfertőzésekről ismert, hogy szerepük van a spontán abortuszok kiváltásában.
Kapcsolat az autoimmun pajzsmirigybetegség, a meddőség és a spontán vetélések közt
A pajzsmirigy autoimmun betegségei és a terhesség közötti kapcsolatra több magyarázat van.
o A vetélés kapcsolatban lehet azzal az egyensúlyzavarral, amely az autoimmun betegség alatt a Th1 és a Th2 arány kedvezőtlen változásával függ össze.
o Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedőkben a pajzsmirigyhormonok viszonylagos, ill. abszolút hiánya figyelhető meg. Az első három hónapban (trimeszterben) minimálisan emelkedett TSH-t mutattak ki. Amennyiben a TSH érték 2,5 mU/l fölé emelkedett és a TPO elleni antitest szintjük is magas volt, akkor a vetélés kockázata lényegesen növekedett. Ez azt jelzi, hogy az immunrendszer aktiválódása (antitest szint emelkedése) és a csökkent pajzsmirigy aktivitás mindenképpen káros a magzat szempontjából.
o A nemzetközi irodalomban egyértelmű állásfoglalás található arra, hogy a terhesség, sőt a fogantatás előtt a pajzsmirigy alulműködést el kell kerülnünk megfelelő kezeléssel. A hypothyreosis kezelése azonban nem egyszerű feladat, mivel kicsiny az un „terápiás ablak”, azaz nem könnyű megtalálni az ideális dózist és készítményt. A gyakori TSH meghatározások azért sem javasolhatók, mert a thyroxin (T4) dózis változtatását a TSH szint csak megkésve követi. Az a tény, hogy az egyes T4 készítmények biológiai hasznosulása („bioviability”) lényegesen eltér egymástól, további óvatosságra inti a kezelést elindító, ill. ellenőrző szakorvost. Általános elvként leszögezhető, hogy a T4 kezelést alacsonyabb dózissal kell elkezdeni még akkor is, ha kísérő betegségek (pl. súlyos szívbetegségek) nincsenek. Az 1,0 körüli TSH érték elérése mellett az egyedi kezelés során, az életminőség javulását kell szem előtt tartani. Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ráadásul a T4 nem jut be az agyba, mivel ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3. Ez különösen fontos a terhesekben, mert a magzati agy fejlődéséhez T3-ra van szükség.
Az NK és uNK sejtek
Az NK sejtek természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. Ennek vizsgálata azért is fontos, mert kiderült, hogy a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
Az NK sejtek (ún. CD56 sejtek) meghatározása sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt. Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció sikertelen IVF-t, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat.
További érdeklődést váltott ki, hogy az NK sejteknek (CD56-al jelzetteknek) van egy fontos alcsoportja, az uNK sejtek, azaz a méhben lévő sejtek. Ezeknek az aktiválódása szerencsére védi a magzatot a kilökődéstől. Ez az elmúlt hónapban leírt felfedezés új értelmezést jelent, másrészt a kezelésben is új távlatokat nyit meg. A jelentősége az, hogy a perifériás vérben lévő NK sejtek számának és funkciójának csökkentése, az uNK sejtek működésének fokozása lehet a cél.
Kiderült, hogy több olyan kezelési mód van, amelyekkel az eddigi eredmények biztatóak. Egyrészt igazolódott, hogy a pajzsmirigy hormonjainak szerepe van ezeknek a sejteknek a működésében (fokozza működésüket!), másrészt a szteroid hormonoknak (mellékvese és a progeszteron), ill. a hCG-nek, a szelénnek kedvező hatása van az NK sejtek működésének kedvező alakításában. Bízom benne, hogy a legújabb eredmények további reményt és lehetőséget adnak a még gyermektelen házaspároknak.
Az emelkedett prolactin szintnek több oka is van:
• a leggyakoribb a krónikus stressz
• több gyógyszer is emeli ennek az agyalapi hormonnak a szintjét
• autoimmun betegség mérgező anyagok
• gyógyszerek (főleg depresszió elleni gyógyszerek, a reflux betegségre használtak
• táplálkozási rendellenességek
• a agyalapi mirigyet érintő gyulladás, esetleg daganat

Egyre többet hallunk arról, hogy a stressz is felelős ennek a betegségnek is a kialakulásáért. A munkahelyi feszített tempó, a családi gondok és a pénzügyi nehézségek mind nyomot hagynak a testünkön, és akár a szervezet sav-bázis egyensúlyát is felboríthatják. Mit tehetünk ellene?
Védekezne, ha hagynánk
Vérünk egy különleges folyadék, mely, ha kimozdul a 7,35 és 7,45 közötti Ph-tartományból, akár meg is hallhatunk. Szervezetünk ezért többszörös védelmi rendszert működtet. A tüdőnk által szállított oxigén, a veséink és a hasnyálmirigyünk is komoly munkát végez ahhoz, hogy ez a kémiai egyensúly ne boruljon fel. Ha ezek a szervek valami miatt másként kezdenek dolgozni, a vér sav-bázis szintje elmozdul. „A savasodás szétmarja a sejteket, szöveteket, apránként belemarja magát a vénába és artériába, mint ahogy nyomot hagy a sav a márványba”. Vigyáznunk kell, mert védelmi rendszereink működését könnyen tönkreteheti az egészségtelen táplálkozás, de a mindennapi komoly feszültség is.
Azonnal meglátszik a testen
A stressz nem csak egy feszült állapot, ami könnyedén elmúlik, ha kikerülünk egy nehéz helyzetből. „A stressz hosszú távon akár betegség kiindulása is lehet, hiszen azonnal hat a szimpatikus idegrendszerre” állítja a szakember. Mindannyian megfigyelhettük már magunkon, hogy egy komolyabb vita után, szaporábban vesszük a levegőt, kiszárad a szánk, erőteljesebben ver a szívünk, másként működik a gyomrunk. Ha mindezt, szinte naponta átéljük, megváltozik testünk működése, és egy idő után képtelen lesz védekezni és megbetegszik. „Felborul az egyensúly és a stressz, mint egy néma gyilkos dolgozni kezd: kialakulnak a szív és érrendszeri betegségek, a daganatok, a pajzsmirigyproblémák és a cukorbetegség”. Jó tudni!A nőket is komolyan érinti a stressz, hiszen ők azok, akik lelkiekben könnyebben sebezhetők. Sokkal erőteljesebben hatnak rájuk a családi és érzelmi konfliktusok. Ezzel szemben a férfiakat elsősorban a munkahelyi és a karrierépítési küzdelmek sodorják stressz helyzetbe.
7 javaslat stressz ellen
1. Ismerjük fel, hogy bajban vagyunk és stresszes életet élünk. Keressük meg a konkrét okot! Tegyük fel magunknak a kérdést: a munkahely, az otthoni légkör, emberi kapcsolatok okozzák a problémát?
2. Ismerjük be, hogy ezen változtatnunk kell. Ha tehetjük, kerüljük el a stresszes helyzeteket és tűzzünk ki új célokat magunk elé.
3. Ha gyökeresen nem tudunk változásokat elérni, próbáljunk meg kevésbé érzelmesen és hevesen reagálni a stresszre. Ne gondolkodjunk visszafelé, ne mondogassuk magunknak „hogy mi lett volna, ha…” Mindig előre tekintsünk.
4. Tanuljuk meg kezelni a stressze adott válaszreakciónkat. Járjunk jógázni, sportolni, keressünk olyan lehetőséget, amivel elsajátíthatjuk a mély légzés- és izomlazítás technikáját. Ismerjük meg a zeneterápia lehetőségeit. Végső esetben használjunk gyógyszeres vagy gyógynövényes feszültségoldást.
5. Változtassunk életmódunkon: szokjunk le a dohányzásról és a kávéról, aludjunk rendszeresen.
6. Próbáljuk meg stabilan tartani az érzelmeinket. Ápoljuk emberi kapcsolatainkat, találkozzunk rendszeresen barátainkkal és rokonainkkal.
7. Törekedjünk arra is, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzünk és mindig elérhető célokat tűzzünk ki magunk elé.

További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok, jó egészséget kívánok:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-05-05 17:18:15

Tisztelt Kérdező!

Sajnálom, hogy ilyen irányú vizsgálatok nem történtek. Célszerű volna legalább a tesztoszteron, az SHBG-t meghatározát elvégezni.
Üdvözlettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-05-02 12:31:37

Tisztelt Sohr - Kárpáti Noémi!

Kérdése sokakat érint, ezért is részletesebben válaszolok.
A laboratóriumi Társaság vleménye a következő:
"LABOR DOKUMENTÁCIÓ
Mellékeljük az Ön által kért egészségügyi dokumentációt. Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg. Az eredmények egyéb értékeléséből levont következtetések alapján elindított, módosított kezelés miatti esetleges egészségkárosodásért felelősséget nem vállalunk.
Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre a vizsgálatot indító szakorvoshoz."

Egyébként alig telik el nap, hogy nem kapnék tisztelt Olvasóimtól ilyen kérdéseket. Az összefüggés egyértelmű, ezért igyekszem minél közérthetőbben ezt elmagyarázni, tankönyvekben is leírtam.
Kezdjem az elején:
I. Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek?
Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
Ezek mindegyikét külön kellene tárgyalni, de ezt most nem teszem, erre majd egy későbbi időpontban térek ki. A legfontosabb az, hogy a rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. Az elmúlt héten volt nálam egy beteg, akinek TSH értékét próbálták beállítani, nem nagy sikerrel. Kiderült, hogy olyan szívgyógyszert (Cordarone) szedett, amelyik befolyásolja a pajzsműködését. Ilyenkor a pajzsmirigy hormonjainak adásával nem lehet sikert elérni, csak körültekintő, a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.
II. A pajzsmirigy gyulladása és a terméketlenség, ill. az „ismeretlen eredetű” vetélések között kapcsolat van . Mindez a terhesség alatti immunológiai történésekkel függ össze.
Ezért az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akiknek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akiknek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták

A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.
II. Tehát nem a TSH-t kellkezelni, hanem a beteget, ehhez egyénre szabott kezelés szükséges a teljes immuno-endokrin kivizsgálás után.
Az említett gyógyszerek is!!!! természetese befolyásolják az eredményeket.
Fontos újabb adta, hogy a klinikai paraméterek valószínűbb, hogy a pajzsmirigy hormonszintjéhez kapcsolódnak, mint a TSH-hoz. "Szisztematikus áttekintés és metaanalízis
Stephen P. Fitzgerald, Nigel G. Bean, Henrik Falhammar, és Jono TukeOnline közzététel: 2020. június 4https://doi.org/10.1089/thy.2019.0535!!
Jó egészséget kívánok
tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-04-30 17:52:30