SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Választott témakör:

inzulinrezisztencia

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktor Úr!

2011. március óta Inzulinrezisztenciával kezelnek (meforal 500 2*1, D vitamin, étrendváltoztatás, sport), valamint június óta pajzsmirigy probléma miatt (ATPO pozitivitás) napi 1X L-thyroxint szedek. Augusztusi hormon eredményeim közül a prlactin szintem magasabb lett az referencia tartománynál. (mért érték: 645 mU/l, Ref.tart: 102-496)
Babát szeretnénk, 2 spontán terhességem volt, melyet magzatelhalás miatt a 6-7. héten műszeresen befejeztek. Az előző hónapban a nőgyógyászom hüvelyi UH. végigkísérte a ciklusomat, clostibegyt szedtem a ciklus 5. napjától, tüszőrepesztő injekciót is kaptam és a Duphastont is szedni kezdtem a ciklus második felében. Szinte percre pontosan tudtuk mikor volt peteérésem mégsem sikerült a teherbeesés.
Kérdésem az lenne, hogy az emelkedett prokactin szint okozhatja-e, hogy spontán nem esek teherbe, kellene-e gyógyszert szedni erre a problémámra is? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező!

Fontos és össztett kérdést tett fel.
Röviden:
1.Az emelkedett prolactin szintnek több oka is van:
- a leggyakoribb a krónikus stressz
- több gyógyszer is emeli ennek az agyalapi hormonnak a szintjét
- autoimmun betegség mérgező anyagok
- gyógyszerek (főleg depresszió elleni gyógyszerek, a reflux betegségre használtak
- táplálkozási rendellenességek
- a agyalapi mirigyet érintő gyulladás, esetleg daganat
A macroprolactinaemia olyan pseudohyperprolactinaemia (nem valódi prolactinszint emelkedés), melyben a szérum magas prolactin (PRL) szintjét nem a hipofízis prolactint termelő sejtjeiben képződő, biológiailag aktív monomer PRL (mPRL) felszaporodása, hanem csak a nagy molekulatömegű PRL (makroprolaktin, big-big-PRL azaz bbPRL) okozza. Ritkán előfordulhat, hogy a bbPRL mellett a mPRL szintje is emelkedett. Ilyenkor a macroprolaktinaemia tényleges hyperprolactinaemiával jár együtt. Ezért, az izolált macroprolactinaemia diagnózisa csak akkor mondható ki, ha a szérumban mért emelkedett összes PRL szintért a fokozott mértékben (>50%) jelenlévő bbPRL a felelős, míg a mPRL szint a referencia-értéktartományon belül marad.
A macroproprolactinaemia előfordulási gyakorisága az irodalmi adatok alapján nagyon eltérő. Ennek oka, hogy a prevalenciája függ a fenomén definíciójától, a vizsgált populációtól, valamint az alkalmazott laboratóriumi módszertől. Bizonyos szempontból a macroprolactinaemia laboratóriumi műtermékként is felfogható, mert a különböző módszerek eltérő mértékben képesek mérni a bbPRL molekulát. Ez az oka annak, hogy a hazánkban leggyakrabban alkalmazott módszerekkel 5-47%-os gyakoriságot írtak le a hyperprolactinaemiásnak ítélt (>700-1000 mU/1 illetve >33-47 ng/ml) nőbetegek esetében. Azt is megfigyelték, hogy a jelenség az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik: 30 éves kor alatt 16%, 30-45 év közt 28%, 45 év felett 42%.
A normál populációban egészséges nők esetében 2%-os, férfiakban 0,02%-os adatokat közöltek. A terhesek 3-8%-ában tapasztalták. A gyermek és a pubertás korcsoportra vonatkozólag még kevés adattal rendelkezünk, de beszámoltak már a macroprolactinaemia előfordulásáról ebben a korcsoportban is.
A tényleges hyperprolactinaemia kivizsgálásának algoritmusát a mellékelt ábra szemlélteti.
A klinikai képbe nem illő magas PRL esetében a bbPRL meghatározását kell kérni a laboratóriumtól. Gyakorlati tapasztalat szerint, ha a klinikus kóros értéket vár, azt általában könnyebben elfogadja. A hyperprolactinaemia tünetei közül azonban a menstruációs zavar, hirsutismus és az infertilitás azon gyakori tünetek közé sorolhatók, melyeknek a hyperprolactinaemián kívül számos más okuk lehet. Ezért minden új betegnél magas PRL szint esetén célszerű a macroprolactinaemia lehetőségét kizárni. Ennek az algoritmusnak az érvényesítése csökkentheti a költségeket, hiszen alkalmazásával mellőzhetők a további felesleges és költséges képalkotó vizsgálatok (pl. MRI) és az indokolatlan dopamin agonista kezelés. A macroprolactinaemia bizonyításával megelőzhető, hogy az MRI-vel incidentálisan észlelt microadenomát a kezelőorvos tévesen prolactinomának véleményezze, és ezért feleslegesen hosszas, pszichésen terhelő és iatrogén betegségtudatot kialakító gyógyszeres kezelést alkalmazzon. A véletlenszerűen felfedezett hypophysis microadenomák mintegy 10%-os gyakorisága különösen jelentőssé teszi a téves diagnózis kockázatát. Ha a laboratóriumban fény derül a macroprolactinaemiára, akkor a klinikai panaszok okát nem feltétlenül a hypothalamus-hypophysis rendszer irányában kell tovább keresnünk

2.A pajzsmirigy betegségei a hazai lakosság 6-12%-t érinti. Jelentőségét azonban nemcsak a betegek nagy száma jelzi, hanem az alábbiak is:
- A betegek sokszor késve kerülnek felismerésre, mivel a kórképek „szubklinikus” formában fordulhatnak elő.
- A betegségek gyakran társulnak más kórképekkel
- Gyakran elmarad a részletes anamnézis, fizikális vizsgálat és az esetek nem kis hányadában a funkcionális diagnózist nem követi a kiváltó okok keresése.
A pajzsmirigy betegségek hagyományosnak tartott beosztása az éppen aktuális hormonális státusz alapján megtévesztő lehet, mert túlműködést okozhatnak jóindulatú daganatok (adenomák), gyulladások is. Ennek ellenkezője is igaz, a Basedow-Graves (BG) kór nem jelenti a hyperthyreosist, mivel a betegség egyes stádiumaiban hypo-thyreosis állhat fenn. A korszerű diagnosztika lehetővé teszi az egyes kórformák pathogenetikai és funkcionális elkülönítését. A betegségeket két fő szempont szerint csoportosíthatjuk:
- Szervspecifikus autoimmun kórképek (BG kór, autoimmun thyreoiditisek)
- Nem autoimmun betegségek (adenomák, carcinomák, euthyroid kolloid strumák).
Diagnosztika
Hangsúlyozni kell, hogy a legújabb vizsgálati módszerek nem teszik feleslegessé a részletes kórelőzményt (családi is!), a beteg egészének vizsgálatát, amely kiterjed a bőrre, a szemre, a szívre, a nyirokcsomók tapintására is Fontos a pajzsmirigynek és környezetének tapintása, konzisztenciájának megállapítása. Az utóbbi években több in vitro és in vivo eljárás vált ismertté és került be diagnosztikus arzenálunkba:
- A perifériás hormonok meghatározása már nemcsak radiológiai technikákkal, hanem kemilumineszcens módszerekkel is lehetséges. Fontos hangsúlyozni, hogy az így mért hormonszintek nem a biológiailag aktív hormonmennyiséget jelzik, hanem immunológiailag mérhető koncentrációkat. A pajzsmirigy aktuális funkciójának meghatározásában a szérum TSH meghatározása az első módszer. A TSH szint „normál” értékeinek meghatározása körül bizonytalanság volt az elmúlt években. A 0.4 -2,5 mU/l tekinthető az elfogadható élettani tartománynak azzal a megkötéssel, hogy befolyásolhatják genetikai, napszaki és évszaki változások is. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) meghatározások lehetővé tették a szubklinikus hypothyreosis meg-különböztetését. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót.. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is fontos, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem az anamnézist, az autoantitesteket, kóros lipidszintet, korábbi spontán abortuszokat, gyógyszereket is vegyük figyelembe venni, azaz ne a laboratóriumi értékeket kezeljük!. Feltétlen ki kell térni arra, hogy a TSH szint a terhesség alatt változik, ezért csak az u.n. trimeszter-specifikus értékek tekinthetők relevánsnak. A terhesség első trimeszterében fiziológiás hyperthyreosis van, ezért általában alacsonyabb értékeket kapunk (1). A szabad T3 és T4 (FT3 és FT4) értékek meghatározása kiegészíti a funkcionális diagnosztikát.
- Az immunológiai vizsgálatok közül a pajzsmirigy egyes komponensei elleni antitestek meghatározása fontos:
- Thyreoglobulin (Tg)(kolloid antigén): A Tg egy nagy homodimer (2x330 Kd) glikoprotein, amely a follikulusok által képzett acinusokban tárolódik. A Tg felületén megy végbe a pajzsmirigy hormonjainak, a T3-nak és a T4-nak a szintézise. Igazolták, hogy Tg elleni antitestek citotoxikus hatása az antitest-dependens celluláris cytotoxicitással függ össze. A Tg molekula szintje a differenciál pajzsmirigy daganatokban megnövekszik, ezért tumor markerként is szolgál.
- Mikroszomális antigén/thyreoidea eredetű peroxidáz enzim (TPO): A pajzsmirigy mikroszomális frakciójáról bebizonyosodott, hogy azonos a T3 és T4 szintézisében kulcsfontosságú thyreoidea eredetű peroxidáz enzimmel. Autoimmun thyreoiditisben szintjük jelentősen megemelkedik!!!!!!!!!!!!!!!.
Tehát mind a prolactinszint, mind az autoimmunbetegség okozhatja panaszait.
Gyógyítható (06-30-631-9309)
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-11-24 11:57:27
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja