SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A génekbe ivódik a gyermekkori bántalmazás emléke

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2018-11-06
A Harvard Egyetem kutatói úgy találták: azok a férfiak, akik gyermekkorukban bántalmazás áldozatai voltak, a trauma nyomait később is a spermiumukban hordozzák - írja az Independent.

Könnyen lehet, hogy a bántalmazás nem „csupán” lelki nyomokat hagy az áldozatban, hanem szó szerint a génjeibe ivódik – állítják harvardi tudósok, miután egy viszonylag kisszámú mintát megvizsgálva úgy találták: azok a férfiak, akik gyermekkorukban ilyesfajta traumát szenvedtek el, mindennek nyomait örökre a spermiumukban hordozzák.

A vizsgálatba 34 férfit vontak be, akik közül 22-en éltek át gyermekként valamilyen bántalmazást. A metilációnak nevezett kémiai folyamatot vizsgálták a spermiumminták DNS-ében, és eközben jelentős eltéréseket tapasztaltak a korábbi áldozatok és a többiek között. Ez az eredmény arra enged következtetni, hogy a trauma nem csupán az elszenvedőnek okoz hosszan tartó pszichológiai károkat, hanem szó szerint tovább is öröklődik a következő generációra.

„Azt eddig is tudtuk, hogy azok, akik fiatalon bántalmazás áldozatai voltak, gyakran vannak negatív hatással a családjukra, hiszen az elszenvedett trauma okvetlenül befolyásolja a későbbi viselkedésüket is. Gyakran válnak depresszióssá, szenvednek poszt-traumás stressz szindrómától vagy egyéb mentális problémáktól, amely értelemszerűen kihat a gyermekeikre és arra, hogy milyen szülő válik belőlük. Mi most egy újabb lehetséges következményt találtunk” – fogalmazott az Independentnek az egyik harvardi kutató, Dr. Andrea Roberts.

A metiláció a DNS kémiai módosulását jelenti, amelyek során a gén bizonyos tulajdonságai elhalványulnak, mások előtérbe kerülhetnek. Noha a téma kutatása egyelőre még gyerekcipőben jár, a tudósok azt feltételezik, hogy a folyamatot befolyásolhatják az életben szerzett tapasztalatok és az embert körülvevő környezet is. Sokan szeretnek úgy fogalmazni, hogy a metiláció során „molekuláris hegek” égnek bele a génekbe, Dr. Robertd óvatosabban fogalmaz: szerinte ez a folyamat még mindig nagyrészt homályos előttünk. Egérkísérletek ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a metiláció eredményeképpen akár egészségügyi problémák is átörökíthetőek az utódokra.

Mivel a téma kutatása még csak most kezdődött, és a minta is kicsi volt, bármiféle biztos eredmény elérése érdekében még további vizsgálatok szükségesek. A petesejthez való jutás nehézsége miatt nőkön egyelőre nem tervezik elvégezni a megfigyelést.

Kép: Free-Photos / Pixabay

LEGOLVASOTTABB

A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer

A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?

Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban

Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.

Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését

Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.

Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben

Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.

Elég egy csepp, és visszatér az éleslátás

Szemüveg helyett szemcsepp? Amerikában már elérhető. Ahogy múlnak az évek, sokan tapasztalják meg, hogy egyre nehezebb elolvasni a telefon kijelzőjét, az étlapot egy étteremben vagy az apró betűs címkéket a boltban. Ez nem betegség, hanem egy természetes folyamat, amelyet orvosi nyelven presbyopiának neveznek. A presbyopia az életkorral összefüggő közeli látásromlás, amely általában 40 éves kor körül kezdődik, és fokozatosan erősödik. Ilyenkor a szemlencse elveszíti korábbi rugalmasságát, ezért a szem már nem tud olyan hatékonyan alkalmazkodni a közeli tárgyakhoz, mint fiatalabb korban.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja