SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Génjeinkben öröklődik a félelem?

Juhászné Ráthgéber Réka [cikkei] - 2021-05-13
"Tiszta anyja ez a gyerek" - mondják sokszor a rokonok, ismerősök, de aki például nem ismeri mindkét szülőt, csak mondjuk az apukát, aszerint inkább arra hasonlít az utód. Nem meglepő, hiszen 50-50%-ot adnak a szülők a génkészletükből, ám a hasonlóságokat leginkább a külsőségekben vettük eddig észre. Tudósok több éve kutatják azt a tényt, miszerint nem csak a szemszín, vagy az arcforma öröklődik, hanem olyan tényezők is, mint a félelem.

Cseke Eszter és S. Takács András már sok mindent megmutattak a nagyvilágból. Különösen érdekes történetek azok, amelyeket az Auschwitzet megélt túlélőkkel forgatnak. Készült adás Edith Eva Egerről, aki a táborban elszenvedett szörnyűségeket fordította a maga javára, és a mai napig traumán átesett katonáknak, veteránoknak segít a múltjuk feldolgozásában. Idén azonban egy egészen különleges történettel rukkoltak elő. Több mint 5 éven keresztül forgattak Angélával, aki Auschwitzban született 1944 decemberében. Ő, és a lánya, Kati azt mutatják be, hogy milyen az élet egy holokauszt túlélő családjának, milyen sémákat, félelmeket, hajlamokat örökölnek a gyerekek, unokák, és mennyiben nyomja rá a család életére a pecsétet egy ilyen trauma.

A tudósok folyamatosan követik az öröklődés csodáját. Az már régóta köztudott tény, hogy az anya és az apa DNS-éből is kerül az újszülött génállományába, azonban a szakértők elkezdték egy kicsit jobban vizsgálni az öröklődés szabályait, és rájöttek arra, hogy az egész sokkal bonyolultabb, mint azt hitték. Nemcsak a szemszínt, vagy a magasságot lehet örökölni, hanem például olyan viselkedési formákat, mint a félelem, vagy valamilyen hajlam, amelyet az anya vagy az apa a korábbi élete során megtapasztalt.

Kutatások kimutatták azt, hogy lehetséges, hogy a környezeti információk biológiailag öröklődhetnek a DNS-ben bekövetkező kémiai változások révén, de valójában nem változtatják meg magát a fehérjék elsődleges szerkezetét. Minden sejt rendelkezik egy bizonyos genetikai kóddal, és a birtokában lévő információk szerint a fehérjék bizonyos típusú sejtekké válnak, mint például a bőr, valamelyik szerv vagy izom. Az úgynevezett epigenetikus jelek pedig a DNS-hez kapcsolódnak, és a környezetükben bekövetkező eseményektől függően be- vagy kikapcsolják ezeket a genetikai kódokat. Ezek az aktivált gének öröklődhetnek tovább, így jelenhetnek meg hasonló félelmek, hajlamok a gyerekekben is.

Az Emory Egyetem Orvostudományi karán Dr. Ken Ressler és Dr. Brian Dias végeztek is egy kísérletet a félelem öröklődésének témakörében. Cseresznyevirág illatot juttattak az egerek ketrecébe, és amint aktiválták az illóanyagot, úgy egy apró, áramütést kapott mindegyik, a kísérletben részt vevő hím egér. A későbbiek során amint megérezték a cseresznyevirág illatát, azonnal a félelem jeleit mutatták. Ezek az epigenetikus információk elraktározódottak a DNS-ükben, és az öröklődés során érdekes módon a gyerekeik, és az unokáik is azonnal elkezdtek félni, amint megérezték az illatot, pedig fizikailag sohasem találkoztak az apjukkal, aki fel tudta volna őket „készíteni” a közelgő áramütésre. A tanulmány részletei itt olvashatóak.

Néhány epigenetikus tanulmány a zsidók megpróbáltatásait vette alapul, hiszen ha valaki, akkor ők számtalan traumát élhettek át a második világháború során. Natan Kellerman, izraeli pszichológus 2013-ban azt írta: "A holokauszt nem csak a túlélőkre, hanem a gyermekeikre is rányomta azt a bizonyos bélyeget, mind látható és láthatatlan módon" 2016-ban két New York-i kórház egyszerre vizsgálta meg a túlélőket, a gyermekeiket, és más, hasonló korú zsidókat, akik nem élték át a holokausztot. A túlélőknél és a gyermekeiknél növekedett stresszhormon-szintet mértek, igaz utóbbiaknál más formában jelent meg ez a változás. A kutatók felvetették, hogy szülőket ért trauma miatt a gyermekeik hajlandóságot mutattak a poszttraumás-stressz és a depresszió kialakulására, valamint arra is rámutattak, hogy ennek a megjelenése nagyban összefügg az epigenetikus jelek elraktározódásával, amelyek ebben az esetben nem jelentek meg a harmadik, a holokausztot elkerülő zsidók génállományában. Erről Kellerman tett közzé egy tanulmányt, ami itt olvasható.

Az epigenetikus információk megtartásának az előnye, hogy az utódok jobban felkészülnek arra a környezetre, amibe születnek, hiszen a génjeikben elraktározott információt fel tudják használni későbbi életük során. Nem csoda tehát, hogy azok a családok, akik a múltban sok traumán és viszontagságon mentek keresztül, azok utódai hordozzák magukban a félelmet bizonyos hangok vagy illatok érzékelése során.

Indexkép: Leah Hetteberg/Unsplash.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Sokkoló eredményt hozott az agyevő amőba miatt vett vízminták vizsgálata

Az agyevő amőba által okozott fertőzéssel kapcsolatban Párkány Vadas strandfürdőjében a hatóságok szerint a mintavételek több mint háromnegyedében találtak amőbát.

Meghalt a 11 éves kisfiú, akit fürdés közben agyevő amőba fertőzött meg

Tragikus véget ért a kórházi kezelése annak a 11 éves szlovákiai kisfiúnak, akit egy párkányi fürdőben fertőzhetett meg a rendkívül ritka és szinte mindig halálos kórokozó, az agyevő amőba. A Naegleria fowleri nevű egysejtű ellen nincs biztos gyógymód - a fiú több napos küzdelem után hunyt el.

Agyevő amőba fertőzhetett meg egy fiút egy párkányi fürdőben - ritka, de halálos kór terjedhet nyáron

Egy ritka, de rendkívül veszélyes fertőzés gyanúja merült fel egy tizenegy fiú esetében, aki egy szlovákiai fürdőzés után került válságos állapotba. A hatóságok szerint nem kizárt, hogy az agyevő amőba, azaz a Naegleria fowleri állhat a háttérben. Utánajártunk, mit lehet tudni erről a rettegett kórokozóról és milyen veszélyeket rejt a nyári fürdőzés.

Eltűnt hatéves ikerpár Budapesten: az ország együtt izgul Annabell Zoéért és Blanka Noémiért

Június 12-én délután egy nagymama vitte el engedély nélkül Kosztyú Annabell Zoét és Kosztyú Blanka Noémit Budapesten, a Bikás park környékéről - azóta semmit sem tudni a kislányokról. A rendőrségi feljelentés már megtörtént, az ország hálózatai összefogtak, hogy segítsenek megtalálni őket.

Tábori rémálmok és kiközösítés: Hogyan segíts gyermekednek, ha bajba kerül?

A nyári táborok izgalmas kalandokat és értékes tapasztalatokat ígérnek, ám néha szorongással és más lelki nehézségekkel is járhatnak. Hogyan ismerheted fel, ha gyermeked kiközösítés áldozata lett, és mit tehetsz, ha nem akar visszamenni a táborba, de nem mondja el az okát?

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja