SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEKHÚSVÉT

Génjeinkben öröklődik a félelem?

Juhászné Ráthgéber Réka [cikkei] - 2021-05-13
"Tiszta anyja ez a gyerek" - mondják sokszor a rokonok, ismerősök, de aki például nem ismeri mindkét szülőt, csak mondjuk az apukát, aszerint inkább arra hasonlít az utód. Nem meglepő, hiszen 50-50%-ot adnak a szülők a génkészletükből, ám a hasonlóságokat leginkább a külsőségekben vettük eddig észre. Tudósok több éve kutatják azt a tényt, miszerint nem csak a szemszín, vagy az arcforma öröklődik, hanem olyan tényezők is, mint a félelem.

Cseke Eszter és S. Takács András már sok mindent megmutattak a nagyvilágból. Különösen érdekes történetek azok, amelyeket az Auschwitzet megélt túlélőkkel forgatnak. Készült adás Edith Eva Egerről, aki a táborban elszenvedett szörnyűségeket fordította a maga javára, és a mai napig traumán átesett katonáknak, veteránoknak segít a múltjuk feldolgozásában. Idén azonban egy egészen különleges történettel rukkoltak elő. Több mint 5 éven keresztül forgattak Angélával, aki Auschwitzban született 1944 decemberében. Ő, és a lánya, Kati azt mutatják be, hogy milyen az élet egy holokauszt túlélő családjának, milyen sémákat, félelmeket, hajlamokat örökölnek a gyerekek, unokák, és mennyiben nyomja rá a család életére a pecsétet egy ilyen trauma.

A tudósok folyamatosan követik az öröklődés csodáját. Az már régóta köztudott tény, hogy az anya és az apa DNS-éből is kerül az újszülött génállományába, azonban a szakértők elkezdték egy kicsit jobban vizsgálni az öröklődés szabályait, és rájöttek arra, hogy az egész sokkal bonyolultabb, mint azt hitték. Nemcsak a szemszínt, vagy a magasságot lehet örökölni, hanem például olyan viselkedési formákat, mint a félelem, vagy valamilyen hajlam, amelyet az anya vagy az apa a korábbi élete során megtapasztalt.

Kutatások kimutatták azt, hogy lehetséges, hogy a környezeti információk biológiailag öröklődhetnek a DNS-ben bekövetkező kémiai változások révén, de valójában nem változtatják meg magát a fehérjék elsődleges szerkezetét. Minden sejt rendelkezik egy bizonyos genetikai kóddal, és a birtokában lévő információk szerint a fehérjék bizonyos típusú sejtekké válnak, mint például a bőr, valamelyik szerv vagy izom. Az úgynevezett epigenetikus jelek pedig a DNS-hez kapcsolódnak, és a környezetükben bekövetkező eseményektől függően be- vagy kikapcsolják ezeket a genetikai kódokat. Ezek az aktivált gének öröklődhetnek tovább, így jelenhetnek meg hasonló félelmek, hajlamok a gyerekekben is.

Az Emory Egyetem Orvostudományi karán Dr. Ken Ressler és Dr. Brian Dias végeztek is egy kísérletet a félelem öröklődésének témakörében. Cseresznyevirág illatot juttattak az egerek ketrecébe, és amint aktiválták az illóanyagot, úgy egy apró, áramütést kapott mindegyik, a kísérletben részt vevő hím egér. A későbbiek során amint megérezték a cseresznyevirág illatát, azonnal a félelem jeleit mutatták. Ezek az epigenetikus információk elraktározódottak a DNS-ükben, és az öröklődés során érdekes módon a gyerekeik, és az unokáik is azonnal elkezdtek félni, amint megérezték az illatot, pedig fizikailag sohasem találkoztak az apjukkal, aki fel tudta volna őket „készíteni” a közelgő áramütésre. A tanulmány részletei itt olvashatóak.

Néhány epigenetikus tanulmány a zsidók megpróbáltatásait vette alapul, hiszen ha valaki, akkor ők számtalan traumát élhettek át a második világháború során. Natan Kellerman, izraeli pszichológus 2013-ban azt írta: "A holokauszt nem csak a túlélőkre, hanem a gyermekeikre is rányomta azt a bizonyos bélyeget, mind látható és láthatatlan módon" 2016-ban két New York-i kórház egyszerre vizsgálta meg a túlélőket, a gyermekeiket, és más, hasonló korú zsidókat, akik nem élték át a holokausztot. A túlélőknél és a gyermekeiknél növekedett stresszhormon-szintet mértek, igaz utóbbiaknál más formában jelent meg ez a változás. A kutatók felvetették, hogy szülőket ért trauma miatt a gyermekeik hajlandóságot mutattak a poszttraumás-stressz és a depresszió kialakulására, valamint arra is rámutattak, hogy ennek a megjelenése nagyban összefügg az epigenetikus jelek elraktározódásával, amelyek ebben az esetben nem jelentek meg a harmadik, a holokausztot elkerülő zsidók génállományában. Erről Kellerman tett közzé egy tanulmányt, ami itt olvasható.

Az epigenetikus információk megtartásának az előnye, hogy az utódok jobban felkészülnek arra a környezetre, amibe születnek, hiszen a génjeikben elraktározott információt fel tudják használni későbbi életük során. Nem csoda tehát, hogy azok a családok, akik a múltban sok traumán és viszontagságon mentek keresztül, azok utódai hordozzák magukban a félelmet bizonyos hangok vagy illatok érzékelése során.

Indexkép: Leah Hetteberg/Unsplash.com

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Változás jöhet az óvodákban: teljesen átalakulhat a rendszer

A 4-6 éves óvodások esetében a tízórai és az uzsonna energia- és sótartalma aránytalanul magas, ezen változtatnának. A kisétkezéseket teljesen újra gondolnák.

645 ezer CSED, 452 ezer GYED 2026-ban? Itt az új plafon-térkép

Ha most babát terveztek, vagy épp betegség miatt jönne a táppénz, 2026-ban egy dolog biztos: a minimálbér emelése több ellátás plafonját is feljebb tolta. És ilyenkor mindig ugyanaz a kérdés: "Oké, de mennyi lett a maximum, és én ebből látok-e bármit?"

Három diák halt meg, miután a tanáruk hipnotizálta őket - mit tanulhatunk ebből szülőként?

Egy floridai középiskolában az igazgató évekig hipnotizálta diákjait – három tanuló halála után derült ki, milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha egy pedagógus túllépi a hatáskörét, és a szülők, gyerekek sincsenek tisztában a jogaikkal.

Lezárult a vizsgálat Egressy Mátyás ügyében, arról, hogy volt-e drog a szervezetében

Az egész országot megrázta a 18 éves Egressy Mátyás halála. A hetekig tartó kétségbeesett keresés, a remény és a bizonytalanság után a hatóságok a Dunában találták meg a fiatal sportoló holttestét. A napokban lezárult a toxikológiai vizsgálat is, amely újabb kérdéseket vet fel, miközben a legfontosabbra talán sosem kapunk választ: miért kellett Mátyásnak meghalnia?

Makula degeneráció kezelés: Így láttam újra élesen 68 évesen a mikroperimetriával

Anna, a 68 éves nagymama már lemondott arról, hogy valaha újra élesen lássa az unokái arcát. Az időskori makula degeneráció gyógyíthatatlan diagnózisa után azonban egy új módszer, a mikroperimetria segítségével visszakapta a látását. Dr. Ozsváth Mária szemész főorvos bemutatja, hogyan segíthet ez a forradalmian új technológia.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja