A cikkben lévő idézetek egy édesanya beszámolói, aki nem szerette volna vállalni a nevét és az arcát.

A mérgező szülő jellemzői

1. Elvárja, hogy a szülő szava szentírás legyen, a gyereknek nem lehetnek önálló gondolatai

A mérgező szülők nem engedik, hogy a gyerekeik másképp gondolkodjanak, mint ők. Ha pedig ez megtörténik, akkor akaratosnak, lázadónak, idiótának stb. nevezik. ”Sose felejtem el, amikor legelőször szembe mertem szállni a szüleim véleményével. Ők sosem jótékonykodnak, nem segítenek rászorulókon se pénzzel, se mással. Képesek voltak kidobni 200 darab mesekönyvet, amikor felnőttem, ahelyett, hogy mondjuk egy gyerekkórháznak adták volna. Ha én adakoztam bárkinek is, egyből ostoba voltam, meg szánalmas, hiszen azok az emberek nem érdemlik meg és nekem idegenek, miért segítek nekik, az ilyeneket inkább el kéne taposni…”

2. Nem tartja autonóm lényeknek a gyerekeit

Vagyis nem érdekli, hogy a gyereke hogy érez, miért sír vagy hisztizik, egy a fontos: azonnal leállítani ezt a viselkedést. Mint egy kis szobanövény, a gyerek ne nyúljon semmihez, ne tegyen tönkre semmit, fogadjon szót és nehogy zavarni merészelje a szülőt.

”Sok olyan emlékem van, hogy sírok, és a szüleim úgy tesznek, mintha észre sem vennék. Például amikor csúfoltak az iskolában és én sírva mentem haza, vagy hangosan bevágtam a szobám ajtaját és zokogtam. Ha elkezdtem mondani, hogy mi a bajom, az volt a válasz, hogy ne drámázzak már. Bezzeg ha anyukám volt kiakadva valamin és dührohamot kapott, akkor addig ordított magából kikelve, míg már mindenki rettegett körülötte.”

3. Nem engedi a gyerekének a privát szférát, mindig a legrosszabbat feltételezi róla

A mérgező szülő igenis beleolvas a gyereke naplójába, kikérdezi a haverokat, követi, ha elmegy otthonról, néha már a paranoia határát súrolja a viselkedése.

”Közölték velem, hogy magánnyomozót fogadnak fel, aki majd úgyis mindent kiderít rólam. Nem kis terrorban tartottak, ezzel is. Folyton azt néztem, hogy követ-e valaki. Otthon bármit csináltam, ami nekik nem tetszett, például ha fél centivel arrébb raktam a papucsot, mint ahol szerintük a helye van, mindig megkaptam, hogy ez az ő házuk, itt azt kell tennem, amit ők parancsolnak. Majd ha saját házad lesz, azt csinálsz, amit akarsz! – mondták mindig."

4. Dühből vagy félelemből fegyelmez

Üt, szid és gúnyol. Ezek az eszközök vannak a tarsolyában, ha fegyelmezésről van szó. Ahelyett, hogy megpróbálná megérteni a gyereket, hogy mi zajlik benne, egyből kiborul.

”Folyamatosan aláztak mindennel. Gúnyolódtak rajtam, hogy milyen csúnya vagyok, nézzek már tükörbe, és hogy úgyse kellek majd senkinek, mert engem nem lehet szeretni. Amikor – szerintem joggal - felháborodtam ezeken vagy nagyon kiborultam, hozzám vágták, hogy túl érzékeny vagyok és nem kéne mindent magamra vennem.”

5. A saját gyerekét sokkal szigorúbban ítéli meg

Mindig mindenért másokat hibáztat, és ebbe a gyereke is beletartozik. Mintha nem látná, hogy mennyit teper az a szerencsétlen gyerek, hogy egy kis elismerést kapjon a szüleitől. Bezzeg a Jóska Pistáról tudnak áradozni, hogy milyen szép, okos meg ügyes, de a saját gyerekükről soha.

6. Szeretné, ha a gyereke az ő nyomdokaiba lépne, de beérné azzal is, ha a saját tikos álmát valósítaná meg a gyereke

Egyáltalán nem érdekli a mérgező szülőt, hogy a gyereke akar-e valamit csinálni vagy nem. Például lovagolni. Ha fél a lótól, ha nem, a gyerek akkor is lovagolni fog, mert én kiskoromban mindig lovagolni akartam, de az én szüleim nem engedhették meg maguknak ezt a drága sportot.

”Mást se hallottam gyerekként, minthogy az ő cukrászüzletüket kell majd nekem is tovább vinnem. Az nem számított, hogy engem az nem is érdekel, és még csak jó sem vagyok benne. Majd belejövök. Mindig ez volt a válasz. Meg hogy ők mennyi áldozatot hoztak értem, akkor hát ennyit csak megtehetek…”

7. Nem örül, amikor boldog a gyereke

Kimondani is rémes, de vannak szülők, akik egyszerűen nem örülnek gyerekeik sikerének, boldog pillanatainak. Féltékenyek, meg vannak sértődve, nem tudnak büszkék lenni.

”Akárhányszor ért valami siker, a szüleim úgy földbe döngöltek, hogy az egész élettől elment a kedvem. Ha nyertem a táncversenyen, azt mondták: - Képzelem, milyen lehetett a többi, ha ezekkel a botlábakkal téged választottak! Csoda, hogy nem estél hasra a színpadon! Még jó, hogy anyáddal nem mentünk el, csak égettél volna minket mindenki előtt! És mégis mi a célod ezzel a táncikálással? Ebből nem lehet megélni, azt ugye tudod?”

8. Minden csak róla szól

A mérgező szülő úgy gondolkodik a gyerekéről, hogy az úgyis elvan, mint a befőtt, nem sok minden kell a boldogságához. Aztán azonnal elkezd panaszkodni, hogy milyen hálátlan a gyereke, mert nem szereti és nem tiszteli őt.

”Anyukám nagyon szereti előadni magát, amikor társaságban vagyunk. De közben fogalma sincs, hogy ki vagyok én, mert arra se veszi a fáradságot, hogy néha meghallgasson. Sokszor néz levegőnek, hiába állok elé és próbálok mondani valamit, ő csak a tv-t vagy a telefonját bámulja tovább, vagy csinálja, amit éppen csinál.”
 

Olvasd el a cikk második részét is: Mérgező szülők 16 jellemzője - Második rész, igaz történetek alapján

Indexkép: Benjamin Sz-J. képe a Pixabay-en