Az autoimmun tireoiditis egy gyakori betegség, amelynek előfordulása (prevalenciája) az Egyesült Államokban körülbelül 4% és 13% között van, hazánkban a lakosság 5-10%-t érinti.  Fontos, hogy a  nemi megoszlás eltérő: több nőt érint, mint a férfit és gyakorisága az életkorral együtt nő, akár 20%-t is elérheti a 60 év feletti nőknél. Emellett a depresszió és a szorongásos rendellenességek is gyakori kórformák, az Egyesült Államokban 6,6% a depresszióban és 18,1% a szorongásos zavarokban szenvedők aránya. Ezen statisztikai és klinikai megfigyelések alapján a kérdés úgy vetődött fel:

Van-e összefüggés az autoimmun thireoiditisz, a pánik tünetek és a depresszió között?

A legújabb klinikai vizsgálatok eredményét a vezető amerikai lapban publikálták az elmúlt évben (Eva-Maria Siegmann és munkatársai, 2018.0190 Published online May 2, 2018. JAMA jamapsychiatry.2018.0190.). A szerzők vizsgálatukban 19 közlemény szisztematikus vizsgálata (un. metaanalízise) során 19 174 beteg adatait foglalták össze. Tanulmányozták a pajzsmirigybetegek (neuro) pszichológiai tüneteit, az életminőség csökkenését, a pajzsmirigygyulladás fokát, immunológiai és hormonális státuszát egyaránt. Arra a következtetésre jutottak, hogy az autoimmun (Hashimoto) tireoditisben szenvedő betegekben lényegesen nagyobb a valószínűsége a depresszió és a szorongás, ill. pánik tünetek kialakulásának.

A pajzsmirigybetegségek fontosabb tünetei:

A látható jeleken túl, vagy akár azokat megelőzően is jelentkezhetnek különböző tünetek, melyek a pajzsmirigy betegségeire utalhatnak.

1. Fáradtság vagy álmatlanság

Pajzsmirigy alulműködés esetén gyakori tünet, hogy napi 8-10 óra alvás után is fáradtan, erőtlenül kelünk ki az ágyból és ez az állapot az egész napunkat végig kíséri.

Túlműködés esetén a nappali fáradtságérzet oka pedig ennek ellenkezője, az éjszakai álmatlanság lehet.

2. Súlyváltozások

Az alapanyagcsere szabályozása által a pajzsmirigy rendellenes működése testsúlyunkra is hatással van. Alulműködés esetén hízás jelentkezhet, a túlműködés pedig súlyvesztést okozhat.

3. Hangulati ingadozások

Idegesség, depresszió, vagy napjaink egyre gyakoribbá váló tünetegyüttese, a pánikbetegség is jelentkezhet a pajzsmirigy rendellenes működéséből adódóan.

4. Magas koleszterinszint

A magas koleszterinszint szintén intő jel lehet. Pajzsmirigy alulműködést jelezhet, ha az értékek rendszeres mozgás, diéta hatására sem csökkennek. Túlműködés mellett alacsony koleszterint szint jelentkezhet.

5. Családi örökség

A pajzsmirigy betegségek kialakulásában is fontos szerepet játszik az öröklött hajlam. Ha a családban korábban előfordult ilyen probléma, akkor fokozottan ügyeljünk a tünetek korai felismerésére!

6. Menstruációs és termékenységi problémák

A korábbinál erősebb, elhúzódó menstruáció pajzsmirigy alulműködést jelezhet, míg a ritkábbá váló vérzések, a hosszabb ciklus túlműködésre utalhat. Gyakran a meddőség hátterében is pajzsmirigy probléma áll.

7. Bélpanaszok

A hasmenés és az irritábilis bél-szindróma okozója a pajzsmirigy túlműködése is lehet, míg a székrekedést alulműködés is kiválthatja.

8. Haj és bőrproblémák

A pajzsmirigy betegségei a haj és a bőr állapotában is több elváltozást okozhatnak. Gyakori panasz a haj hullása, szárazzá, töredezetté válása. A bőr is szárazabb, érdesebb lehet.

9. Nyakfeszülés

A pajzsmirigy megnagyobbodásának következtében nyomást gyakorol a légcsőre és a nyelőcsőre egyaránt, így nyelési és légzési nehezítettség jelentkezhet. Előfordulhat időszakos rekedtség is.

10. Izom- és ízületi fájdalmak

A izmok és ízületek fájdalma mellett pajzsmirigybetegségre utalhatnak az ún. kéztőalagút szindróma tünetei is: az öreg-, a mutató- és a középső ujj bizonyos időközönként fellépő zsibbadtsága.
 

A depresszió és a szorongásos zavarok okozta társadalmi és gazdasági költségek magasak, megfelelő és korai kezeléssel csökkenthetők. Fontos tehát: a depressziós és szorongásos betegségben szenvedő betegeknél célszerű az autoimmun tireoditis irányába vizsgálatot végezni, másrészt ezekben a pajzsmirigybetegekben szükség van a pszichiátriai tünetek szűrésére és célirányú kezelésére egyaránt.

Ráadásul, az autoimmun tiroiditisben eltérő lehet a pajzsmirigy működése (normál vagy csökkent működésű, ill. túlműködésű fázisok), ezért nem mindig nyomon követhetők ezeknek a tüneteknek az oka. Ez a tény megakadályozza a mielőbbi helyes diagnózist és az oki terápiát. Lényeges, hogy a vizsgálatot nem szabad szűkíteni a tirotropin (TSH) szintek és a szabad trijódtironin (FT3) és a szabad tiroxinra (FT4) mérésére, hanem a pajzsmirigy-peroxidáz antitesteket is meg kell határozni.

A pajzsmirigybetegséghez kapcsolódó depresszió és szorongásos zavarok a szokásosnál eltérő kezelést igényelnek. Fontos, hogy minél előbb egyénre szabott kezelést kell elkezdeni. A tipikus levotiroxin-kezelés mellett (a dózist is mérlegelni kell, mert a hormon iránti igény évszakonként is eltérő lehet!) a szelén-kiegészítés segíthet csökkenteni a pajzsmirigy-antitestek mennyiségét és javítani a hangulatot. Ezen túlmenően az anti-depressziós kezelés segít a pajzsmirigybetegség gyógyításában, erre a szelektív szerotonin visszavétel-gátlók megfelelő gyógyszerek. A klasszikus, triciklikus antidepresszánsok azonban nem alkalmasak hipotireozisos betegek számára. Egyrészt a hipotireozisosban szenvedő betegek nem reagálnak jól a triciklusos antidepresszánsokra is, másrészt a triciklikus antidepresszánsok mellékhatásai, például a súlygyarapodás tipikus káros hatásai sem elhanyagolhatók.
 

Mi következik ezekből a vizsgálatokból?
 

• A pajzsmirigybetegek esetében a pánik tünetek, ill. a depresszió kialakulásának valószínűsége lényegesen nagyobb
• A pánik tünetekkel kezelt betegek esetében mindig célszerű a pajzsmirigy autoimmun betegségére is gondolni, s ilyen irányú vizsgálatokat végezni
• A komplex, holisztikus megközelítéssel a tünetek kialakulásának, ill. a visszaesésnek a  valószínűsége lényegesen kisebb
• A jelenség magyarázata az, hogy a idegrendszer anyagai („transzmitterei”) hatnak az immun rendszerre és fordítva az immunrendszer anyagai (citokinjei) befolyásolják az idegrendszer állapotát, a környezeti adaptációt, a stressz szituációk leküzdését.

Kép: Foundry / Pixabay