Kínok a jókedv mögött: akár öngyilkosságba is kergethet a mosolygó depresszió

Kercsó Dorottya - 2019-11-25

Nem minden depressziós beteg mutatja a tipikus tüneteket. Sokan szinte folyamatosan vidámak, viccesek, a társaság motorjai, és gyakran a közvetlen környezetük sem sejti, mennyire szenvednek belül.

Levertség, motiválatlanság, bezárkózás, folyamatos alvás vagy épp álmatlanság, érdektelenség a külvilág felé – ezek a depresszió tipikus tünetei, amelyeket egy idő után általában a környezet is felismer. Előfordul azonban, hogy a beteg folyamatos erőltetett jókedv mögé rejti az állapotát, ami így akár a legközelebbi hozzátartozóinak sem tűnik fel.

A mosolygó depressziótól szenvedő emberek mindig vidámnak, kiegyensúlyozottnak próbálnak tűnni, miközben belül szenvednek. Aktív társasági életet élnek, családjuk és barátaik vannak, dolgozni járnak, és senki nem sejti, milyen terheket hurcolnak magukban.

Öngyilkos nevettetők

A mosolygó depresszió leghíresebb áldozata az egyik legnagyobb ezredfordulós komikus, Robin Williams. A színész, aki a 90-es években emberek millióit nevettette meg, és a magánéletében is kifejezetten kellemes, jópofa embernek ismerték, valójában súlyos drog- és alkoholproblémákkal küzdött, míg 2014-ben önkezével véget nem vetett az életének.

Hasonló körülmények között lett öngyilkos Chester Bennington, a Linkin Park frontembere is 2017-ben. Halála után a felesége Talinda megosztott egy néhány nappal korábban készült fotót: az énekes gyermekei körében jókedvűen vett részt egy családi kiránduláson, és az utolsó, ami bárkinek vele kapcsolatban eszébe juthatott, az a depresszió és a sötét gondolatok voltak.

Ismerjük fel a mosolygó depressziót!

A távoli ismerősök számára nehéz észrevenni, ha valaki ezekkel a gondokkal küzd, a közeli barátok és családtagok azonban felismerhetnek néhány árulkodó jelet. Az étvággyal kapcsolatos változások, a hirtelen hízás vagy fogyás, szédülés, koncentrációs zavarok vagy az álmatlanság árulkodó tünetek lehetnek.

A probléma kezelését a felismerés nehézségein túl az is nehezíti, hogy maga az érintett sem szívesen látja be, hogy segítségre van szüksége.

„Tapasztalataim szerint a mosolygó depresszióban szenvedő embereket nagyon meglepi, amikor rájönnek a betegségükre. A legtöbben még csak nem is hallottak erről korábban.(…) Az ettől szenvedő emberek leginkább a szőnyeg alá söprik a problémáikat, és nem tulajdonítanak jelentőséget nekik. Lehet, hogy attól való félelmükben nyomják el az érzéseiket, hogy „gyengének” tűnnének általuk” – olvasható a Psychology Today magazinban megjelent írásban.

Így támogathatjuk a mosolygó depressziótól szenvedő szerettünket:

Segítsünk felismerni a problémát! Biztosítsuk róla, hogy nem tartjuk gyengének, sőt, a segítségkérés inkább az erő jele.
Hallgassuk meg! Engedjük, hogy beszéljen az érzéseiről, és jelezzük, hogy értjük a mondandóját.
Erősítsük az önbizalmát! Szakértők szerint az önbizalom valójában az „érzelmi immunrendszer” szerepét tölti be. Egy egészséges önbizalommal rendelkező ember kevésbé van kitéve a mentális problémáknak.
Figyeljünk oda a szeretteinkre! Hívjuk fel őket gyakran telefonon, érdeklődjünk a hogylétük felől, és vegyük észre, ha a sablonos „Minden oké” válasz mögött esetleg valami probléma bújik meg!
Javasoljuk nekik az egészséges étkezést és a sportot! Gyakran már a kiegyensúlyozott táplálkozás és a testmozgás elég ahhoz, hogy enyhüljenek a tünetek.
Javasoljuk, hogy kérje szakember segítségét! Szinte lehetetlen küldetés egyedül megbirkózni a depresszióval. Az egyre mélyebbre kanyargó spirál akár évtizedekre magával ránthatja azt, aki belekerül. A pszichológus feladata segíteni ezekben a helyzetekben: nem kínos, és főleg nem a gyengeség jele hozzá fordulni.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: mirceaianc / pixabay