Kávékultúra
Családinet [cikkei] - 2008-07-18
A közel-keleti nomád törzsek kedvelt italát, a "kahweh-t", vagy ahogy jobban ismerjük, a "kávét" immár több mint ezer éve fogyasztja az emberiség. Magyarországon a leggyakrabban fogyasztott ital a kávé: napi gyakorisággal a fogyasztók 50%-a issza.
A magyar fogyasztók 40%-a elsősorban röviden és erősen szereti inni a kávét. Hazánkban a kávé népszerűségét persze nem csak a fogyasztás magas mértéke, de az is jól mutatja, hogy 100 emberből 68 ideális ajándéknak tartja a kávét és folyamatosan nő azok száma, akik szívesen isznak egy-egy csésze feketét otthonukon vagy munkahelyükön kívül, akár vásárlás közben vagy azt követően is. Ezt a szokást felismerve alakította ki „kávékultúra-központ” üzlethálózatát a Tchibo, a MOM Park Bevásárlóközpontban.
A közel-keleti törzsek több mint ezer éve fedezték fel, hogy a földjeiken termő kávécserje babjaiból készült
főzetnek élénkítő és frissítő hatása van. A kávét először Jemenben kezdték el tudatosan termeszteni, a kávézás szokását pedig mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, ami innen terjedt tovább az egész Közel-Keletre, majd pedig Arábiába és Egyiptomba, ahol az hamarosan mindennapi szokássá vált. Európában csak a XVII. század elejétől ismerhette meg a lakosság e népszerű élénkítő italt, de annak kedveltsége gyorsan nőtt és csakhamar kávéházak létesültek Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, sőt még a teakultúrájáról híres Nagy-Britanniában is. A XVIII. század elején a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, a franciák elvittek néhány ültetvényt Martinique-ra, míg a spanyolok a Karib-tenger térségében, Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni, ettől kezdve pedig a kávé és a kávézás kultúrája az egész világon elterjedt és közkedveltté vált.
Mi magyarok feltehetőleg a törökök 150 éves uralma alatt ismertük meg a kávét. A kávé szót először Zrínyi Miklós írta le a Szigeti Veszedelem című regényében. A kávé, vagy ahogy annak idején mi magyarok a történelem ama korszakára is utalva hívtuk, a „fekete leves” nagyobb mértékben való fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el. Az első kávéházak a XVIII. század első felében nyíltak meg Budapesten.
A kávécserje ideális fejlődéséhez elengedhetetlen a nagy mennyiségű és egyenletes csapadékmennyiség és az átlag 15-24 Celsius fokos hőmérséklet. A legfőbb kávétermesztő vidékek általában az egyenlítő körül találhatóak. Napjainkban a legnagyobb kávéültetvények Közép- és Dél-Amerikában helyezkednek el. Brazília adja a világ kávétermésének 28%-át. Kávécserjét mintegy 80 trópusi és szubtrópusi országban termesztenek, ebből ötven olyan ország van, amely gazdaságilag is jelentős mennyiséget termel. Kávénagyhatalomnak számítanak az olyan országok, mint például: Etiópia, Kenya, Angola, Tanzánia, Kamerun, Uganda, Elefántcsontpart, Brazília, Kolumbia, Guatemala, Costa Rica, India, Indonézia, Vietnam.
A nyerskávé - értékét tekintve - az olaj után a világ második legfontosabb kereskedelmi terméke. A leszüretelt mennyiségtől és a kereslettől függően évente 4-5 millió tonnát exportálnak. A saját felhasznált mennyiség a kávétermelő országokban további 1,3 millió tonna. A világban mintegy 10 millió hektár területen kb. 15 milliárd kávécserjét termesztenek. Egy kávécserje évente kb. 5,5 kg bogyót terem (1,75-2,25 kg babszem).
A kávé készítésének többféle módja ismert, nálunk legkedveltebb az eszpresszókávé. Készítése során a pörkölt kávé őrleményén vízgőzt fúvatnak keresztül, ami a távozó aromaanyagokkal együtt csapódik le forró folyadékká. A filterkávé készítésekor a papírszűrőbe helyezett, őrölt-pörkölt kávén forró vízet folyatnak át. A törökös kávé esetében a kávét igen finomra kell őrölni. Elfogyasztása után a durvább kávészemek üledékként a csésze alján maradnak. Fontos tudni, hogy a kávét főzéskor sohasem szabad forralni, csak kezdődő forrásig melegíteni, forraláskor
ugyanis az illatos, aromás anyagok többé-kevésbé eltávoznak. A kávé mellé általában szoktak egy kis kekszet is fogyasztani, az igazi ínyencek a kávézás előtt egy pohárka vízzel öblítik ki szájukat, hogy a kávé aromái és ízanyaga jobban érzékelhető legyen a nyelv ízlelőbimbóinak.
A kávéban található koffein serkenti a szívműködést, a légzést, emeli a vérnyomást, fokozza a vérkeringést, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben lévő ereket, ezért vizelethajtó hatású. A koffein ezenkívül megszünteti a bágyadtságot, javítja a hangulatot, gyorsítja gondolkodásunkat, növeli a teljesítőképességet, frissességet, éberséget biztosít számunkra, némely kávéfajta pedig fokozza az anyagcserét. A szervezetbe kerülő koffeint a májban található egyik enzim bontja le, ennek időtartama személyenként eltérő. A koffeint széles körben alkalmazzák a gyógyszeriparban, például fejfájáscsillapító gyógyszernél, asztma ellen, de használják szívgyengeség kezelésére is. Egy csésze kávé átlagosan 70-80 milligramm koffeint, valamint olyan ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, mint például a vas, a kálium és a mangán.
„A kávékedvelő magyar lakosság évente mintegy 2,8 milliárd csésze kávét fogyaszt el, ami azt jelenti, hogy minden magyar lakos évente átlagosan 280 csésze feketét iszik meg. Habár a legnagyobb mennyiségben fogyó őrölt-pörkölt és szemes kávét a fogyasztók 85,5%-a reggel, és elsősorban otthon fogyasztja el a legszívesebben, folyamatosan nő azok aránya, akik szívesen isznak meg egy feketét otthonukon kívül is.” – mondta Torsten Kaack, a Tchibo Budapest Kft. ügyvezető igazgatója.
A közel-keleti törzsek több mint ezer éve fedezték fel, hogy a földjeiken termő kávécserje babjaiból készült
főzetnek élénkítő és frissítő hatása van. A kávét először Jemenben kezdték el tudatosan termeszteni, a kávézás szokását pedig mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, ami innen terjedt tovább az egész Közel-Keletre, majd pedig Arábiába és Egyiptomba, ahol az hamarosan mindennapi szokássá vált. Európában csak a XVII. század elejétől ismerhette meg a lakosság e népszerű élénkítő italt, de annak kedveltsége gyorsan nőtt és csakhamar kávéházak létesültek Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, sőt még a teakultúrájáról híres Nagy-Britanniában is. A XVIII. század elején a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, a franciák elvittek néhány ültetvényt Martinique-ra, míg a spanyolok a Karib-tenger térségében, Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni, ettől kezdve pedig a kávé és a kávézás kultúrája az egész világon elterjedt és közkedveltté vált.Mi magyarok feltehetőleg a törökök 150 éves uralma alatt ismertük meg a kávét. A kávé szót először Zrínyi Miklós írta le a Szigeti Veszedelem című regényében. A kávé, vagy ahogy annak idején mi magyarok a történelem ama korszakára is utalva hívtuk, a „fekete leves” nagyobb mértékben való fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el. Az első kávéházak a XVIII. század első felében nyíltak meg Budapesten.
A kávécserje ideális fejlődéséhez elengedhetetlen a nagy mennyiségű és egyenletes csapadékmennyiség és az átlag 15-24 Celsius fokos hőmérséklet. A legfőbb kávétermesztő vidékek általában az egyenlítő körül találhatóak. Napjainkban a legnagyobb kávéültetvények Közép- és Dél-Amerikában helyezkednek el. Brazília adja a világ kávétermésének 28%-át. Kávécserjét mintegy 80 trópusi és szubtrópusi országban termesztenek, ebből ötven olyan ország van, amely gazdaságilag is jelentős mennyiséget termel. Kávénagyhatalomnak számítanak az olyan országok, mint például: Etiópia, Kenya, Angola, Tanzánia, Kamerun, Uganda, Elefántcsontpart, Brazília, Kolumbia, Guatemala, Costa Rica, India, Indonézia, Vietnam.
A nyerskávé - értékét tekintve - az olaj után a világ második legfontosabb kereskedelmi terméke. A leszüretelt mennyiségtől és a kereslettől függően évente 4-5 millió tonnát exportálnak. A saját felhasznált mennyiség a kávétermelő országokban további 1,3 millió tonna. A világban mintegy 10 millió hektár területen kb. 15 milliárd kávécserjét termesztenek. Egy kávécserje évente kb. 5,5 kg bogyót terem (1,75-2,25 kg babszem).
A kávé készítésének többféle módja ismert, nálunk legkedveltebb az eszpresszókávé. Készítése során a pörkölt kávé őrleményén vízgőzt fúvatnak keresztül, ami a távozó aromaanyagokkal együtt csapódik le forró folyadékká. A filterkávé készítésekor a papírszűrőbe helyezett, őrölt-pörkölt kávén forró vízet folyatnak át. A törökös kávé esetében a kávét igen finomra kell őrölni. Elfogyasztása után a durvább kávészemek üledékként a csésze alján maradnak. Fontos tudni, hogy a kávét főzéskor sohasem szabad forralni, csak kezdődő forrásig melegíteni, forraláskor
ugyanis az illatos, aromás anyagok többé-kevésbé eltávoznak. A kávé mellé általában szoktak egy kis kekszet is fogyasztani, az igazi ínyencek a kávézás előtt egy pohárka vízzel öblítik ki szájukat, hogy a kávé aromái és ízanyaga jobban érzékelhető legyen a nyelv ízlelőbimbóinak.A kávéban található koffein serkenti a szívműködést, a légzést, emeli a vérnyomást, fokozza a vérkeringést, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben lévő ereket, ezért vizelethajtó hatású. A koffein ezenkívül megszünteti a bágyadtságot, javítja a hangulatot, gyorsítja gondolkodásunkat, növeli a teljesítőképességet, frissességet, éberséget biztosít számunkra, némely kávéfajta pedig fokozza az anyagcserét. A szervezetbe kerülő koffeint a májban található egyik enzim bontja le, ennek időtartama személyenként eltérő. A koffeint széles körben alkalmazzák a gyógyszeriparban, például fejfájáscsillapító gyógyszernél, asztma ellen, de használják szívgyengeség kezelésére is. Egy csésze kávé átlagosan 70-80 milligramm koffeint, valamint olyan ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, mint például a vas, a kálium és a mangán.
„A kávékedvelő magyar lakosság évente mintegy 2,8 milliárd csésze kávét fogyaszt el, ami azt jelenti, hogy minden magyar lakos évente átlagosan 280 csésze feketét iszik meg. Habár a legnagyobb mennyiségben fogyó őrölt-pörkölt és szemes kávét a fogyasztók 85,5%-a reggel, és elsősorban otthon fogyasztja el a legszívesebben, folyamatosan nő azok aránya, akik szívesen isznak meg egy feketét otthonukon kívül is.” – mondta Torsten Kaack, a Tchibo Budapest Kft. ügyvezető igazgatója.
Családinet hozzászólások:
Előző hír
A kapcsolati függőségen innen és túl
Következő hír
Életigenlő Női Bölcsesség
LEGOLVASOTTABB
Sokkoló eredményt hozott az agyevő amőba miatt vett vízminták vizsgálata
Az agyevő amőba által okozott fertőzéssel kapcsolatban Párkány Vadas strandfürdőjében a hatóságok szerint a mintavételek több mint háromnegyedében találtak amőbát.
Meghalt a 11 éves kisfiú, akit fürdés közben agyevő amőba fertőzött meg
Tragikus véget ért a kórházi kezelése annak a 11 éves szlovákiai kisfiúnak, akit egy párkányi fürdőben fertőzhetett meg a rendkívül ritka és szinte mindig halálos kórokozó, az agyevő amőba. A Naegleria fowleri nevű egysejtű ellen nincs biztos gyógymód - a fiú több napos küzdelem után hunyt el.
Agyevő amőba fertőzhetett meg egy fiút egy párkányi fürdőben - ritka, de halálos kór terjedhet nyáron
Egy ritka, de rendkívül veszélyes fertőzés gyanúja merült fel egy tizenegy fiú esetében, aki egy szlovákiai fürdőzés után került válságos állapotba. A hatóságok szerint nem kizárt, hogy az agyevő amőba, azaz a Naegleria fowleri állhat a háttérben. Utánajártunk, mit lehet tudni erről a rettegett kórokozóról és milyen veszélyeket rejt a nyári fürdőzés.
Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek
Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont - Prima Medica neurológusa.
Ha ilyen popcornt vettél, ne fogyaszd el, rákkeltő lehet!
A Nébih kéri a vásárlókat, hogy az alábbi azonosító adatokkal megegyező termékeket ne fogyasszák el!
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: