SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hikikomori – fiatalok, akik több mint fél éve nem hagyták el a szobájukat

Mezei Csongor Andrea [cikkei] - 2021-08-18
Miért is érdekelne minket Európa közepén egy olyan fiatalokat érintő mentális betegség, ami tőlünk meglehetősen távol, Japánban lett jellemző probléma? De meg is fordíthatjuk a kérdést: mi állítaná meg ezt a kórképet abban, hogy a világ más tájain is megjelenjen? Nincs itt köztünk máris?
Hikikomori – fiatalok, akik több mint fél éve nem hagyták el a szobájukat

A Hikikomori-jelenség

Önmagukat magányra ítélő fiatalok

Japán már néhány évtizede küzd ezzel a társadalmi szindrómával, amelynek lényege, hogy az állandó stressztől és megmérettetéstől feszült tinédzser egyszer csak visszahúzódóvá válik, érzelmi életének hőfokát lecsavarja, visszaveszi figyelmét és energiáját a külvilágtól, és egyre ritkábban mozdul ki a lakóterületéről.

Jellemzően a fiúkat érinti, de vannak hikikomori lányok is. Ez nem agórafóbia, a hikikomori fiatal ugyanis ki tud menni az utcára, csak nem hajlandó erre. A viselkedési zavar odáig fokozódhat, hogy az ezzel küzdő ember hónapokig, évekig, vagy akár évtizedekig nem lép ki az utcára, vagy csak a legminimálisabb szükségletei kielégítése érdekében. Olyan hikikomorit – röviden hikky-t – is nyilvántartanak, aki három évtizede nem hagyta el az otthonát.

Japánban annyira elterjedt ez a szindróma, hogy hivatalosan is definiálták a jelentését: minden olyan személy, aki otthonába zárkózik, és több mint hat hónapja fenntartja ezt az állapotot. Több mint egymillió embert érint, és ezek a fiatalok ugyan elszigeteltek, de a probléma már nem.


Az elszigetelődés hátterében a félelem áll

A jelenség hátterében egyfajta társadalmi félelem áll. A japán társadalom hierarchikus, meglehetősen szigorú és teljesítményalapú. Egy olyan kultúráról beszélünk, ahol az esküvői vacsorán az újdonsült vőlegény mellett sok esetben a munkahelyi főnöke ül, nem az apja… Itt azok számára, akiknek az iskolai pályafutása kudarcos, iszonyú terhet jelent az állandó sikertelenségérzet.

Ezek a fiatalok, jellemzően az érettségi ideje táján a vágyott biztonságérzetet már csak önmagukban vélik megtalálni, ezért magukba húzódnak, visszautasítva minden felelősséget, minden döntést, talán még magát az életet is. Először csak kerülik a csoportos szabadidős programokat, azután lassan teljesen kizárják a külvilágot, nem lépnek ki a lakásból, később már a szobából sem, sőt, van, aki szinte az ágyából sem. Félnek a kapcsolatoktól, csúfolástól, kudarctól, így ezek teljes kizárása mellett döntenek, elszigetelt, rejtőzködő életet élnek.

Japánban nagy szégyen egy rosszul tanuló, sikertelen, munka nélküli fiú, ezért ebben az esetben gyakran azzal reagál a szülő, hogy titkolja a környezete előtt a helyzetet, és egy olyan játszma alakul ki a családban, hogy a fiatal semmit nem teljesít a tőle elvártak közül, a szülő pedig „falaz” neki, kiszolgálja, és titokban tartja az állapotát. Még a közeli családtagok sem mindig tudják, hogy az ifjú családtag nem külföldön van, hanem a szomszéd szobában.


Mit csinál a hikky a szobájában huszonnégy órában?

Nappal tíz-tizenkét órákat alszik. Az alvásnak ez a szélsőségesen meghosszabbított ideje már maga is tünet, egyfajta védekezés a világ ellen, tanult tehetetlenség. Egy vérbeli hikikomori csak délután négy felé ébredezik, de ekkor sem a valódi világra ébred. Az elsötétített szobában, az elhúzott függönyök mögött a rejtőzködő fiatal az elektronikai eszköztárát veszi igénybe, Tv-zik, számítógépezik, és főleg video játékokat játszik. Japánban a közkedvelt animé-figurák között már létezik szex profilú is, így a képzeletbeli másik bolygó, ahova vágyik, ahol béke van, és semmi megmérettetés nem vár az emberre, csupán gombnyomásnyira van. A szexualitás úgy szobához rendelhető, hogy még filmen sem kell hozzá valódi nő, egy rajzolt figura betölti a kapcsolatok helyét. Udvarolni nem kell neki, és nincsenek különleges elvárásai sem.

Többnyire csak éjszaka lopakodik ki a szobából, így napközben vizelőüvegeket használ. A szoba képe visszatükrözi az elme állapotát: rendetlenség, használt tányérok, ragadós felületek mindenütt. Ilyen képeket egyébként csak úgy lehet látni, ha a bezárkózó fiatal a maga teremtette szigetéről szelfiket küldözget, amit kissé ellentmondásos módon gyakran meg is tesznek.


Miből lehet ezt finanszírozni?

A hikky-k egy része otthonról végezhető könnyű számítógépes munkát vállal, ha ahhoz semmilyen emberi kontaktust nem kell produkálni. Másik részük szociális segélyből él, de a leggyakoribb az, hogy a hikikomori fiatal a szüleivel lakik, akik nem beszélnek senkinek a sötétnek vélt titokról, melyet szégyenletesnek tartanak, saját szülői képességeik csődjének.

A hikikomori személy, ha időnként ki is megy az utcára, azt csak éjjel teszi, és csakis egy rövid élelmiszervásárlás kedvéért. A szatyorba ilyenkor kóla, sültkrumpli, pattogatott kukorica és energiaital kerül, esetleg alkohol, csokoládé. Kizárólag gyorsételeket fogyasztanak, és titkos szobájuk mélyén sem bonyolódnak sporttevékenységbe.
 

Japán szociális ellátórendszere felfigyelt a problémára, és napjainkban megpróbál kiképezni olyan szociális munkásokat, akik kimennének az érintett személyekhez, és visszacsalogatnák őket az életbe.

Teszik ezt azért is, mert a legidősebb hikikomori személyek rossz egészségügyi állapotuk és koruk miatt akár távozhatnak is az élők sorából anélkül, hogy környezetük azt észlelné.
 

Már nem csak a japán fiatalokat érinti - Európában is megjelent

A hikikomori szindróma a jelzések szerint már megjelent Angliában, Amerikában és Európában is, és az érintettek száma emelkedik.
 

Tükre ez az adat annak, hogy hogyan hat a gyerekeinkre a túlzott elvárás, a teljesítményre való rideg fókuszálás, és a siker alapkövetelményként való elvárása.

A jelenség a fogyasztói társadalom fonákja is, egy visszájára fordult, torzuló társadalomról adhat képet.
 

Jelzés arról is, hogy az elfogadás mennyire életfontosságú szükséglet minden gyermek számára, hiányában kialudhat a lélek tüze, ami nélkül lehet élni, csak nem érdemes. 

Hogy a covid 19 alatti karantén-időszak mennyire lobbantotta be a társadalmi elszigetelődésre való igényt, azt pedig ma még csak találgathatjuk. Annyi biztos, hogy sokan élték meg megkönnyebbülésnek az otthonról végezhető munkát, így a kivonulásra való kísértés fokozódhat.

Észak-Európai országok már többször hírt adtak a migráns családok körében egyre gyakoribb ún. reményvesztettség szindrómáról, vagyis olyan kataton állapotban fekvő gyermekekről, akik minden bejárat meghagyása nélkül magukba zárkóztak, még az evéssel, és a tudatos mozgással is leálltak, ezért szondán keresztül kell táplálni őket, mosdatni, mozgatni. 

Mentális állapotok ezek is, melyek megmutatják, hogy a léleknek mekkora hatalma van a test és a viselkedés fölött.

Azt gondolom, a traumatizálás és a megszégyenítés olyan eszközök, amelyeknek nincs helye  a nevelésben, de még a felnőttek  életében sem. Amit akár ma is megtehetünk a gyerekünkért, az az, hogy kimutatjuk felé: pusztán azért szeretjük őt, mert a világon van. A szeretet nem jutalom a sikerért, a szeretet a természeténél fogva jár. Nem érdem, hanem szükséglet alapú termék.

Tegyük szívünkre a kezünket: a cikk olvasása közben nem jutott eszünkbe valaki az egyenlőre még távoli ismeretségi körünkből? Őt hogyan lehetne jobban szeretni?

Indexkép: StockSnap / Pixabay

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja