A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Autista, mentális beteg vagy csodagyerek? - Az Asperger-szindrómáról

Kercsó Dorottya - 2019-10-01
Greta Thunberg kapcsán újra a figyelem középpontjába került az Asperger-szindróma. Bár a lányt a támadói előszeretettel bélyegzik "szellemi fogyatékosnak", ő inkább büszke az állapotára, mert ez segített neki abban, hogy részletekbe menően beleássa magát a klímaváltozás témájába.
Autista, mentális beteg vagy csodagyerek? - Az Asperger-szindrómáról


Milyen furcsa ez a gyerek!


Az Asperger-szindróma jelei

Noha Hans Asperger már 1944-ben leírta a kórképet, a róla elnevezett Asperger-szindrómát hazánkban még néhány évtizeddel ezelőtt sem diagnosztizálták. Az érintett gyerekeket egyszerűen furcsának könyvelték el a szokatlan viselkedésük miatt: szemkontaktust nem tartatnak, társaikhoz beszéd közben túl közel mennek, mivel nem érzékelik a személyes tér határát, humorérzékük nem igazán van, és valahogy soha nem sikerül úgy viselkedniük, ahogyan azt a környezetük elvárja.

A diagnózist az is megnehezíti, hogy az Asperger-szindrómások értelmileg teljesen rendben vannak: fejlődésük a tipikus menetet követi, néha még látványosan intelligensebbek is a kortársaiknál. Időben kezdenek beszélni is, ám a nyelvi készségeik különböznek a megszokottól: beszédmódjuk gyakran felnőttes, formális, nem értik az iróniát és a szójátékokat, gyakran indokolatlanul hadarnak vagy a kelleténél hangosabban beszélnek.

A család általában megtanulja kezelni a gyerek furcsaságait, így az első nehézségek a közösségbe – óvodába, iskolába – kerüléskor jelentkeznek. Ilyenkor okoz először problémát, hogy a gyerek nem érti az íratlan szabályokat, nem tudja helyesen értelmezni a társai non-verbális jelzéseit, ezért hiába próbál közeledni feléjük, szinte mindig elutasítás a válasz a barátkozási kísérleteire. Itt derül ki az is, hogy képtelenek nézőpontot váltani, beleélni magukat a másik ember helyzetébe, ezért a kívülállók gyakran címkézik önzőnek őket.

Ma már egyre több felnőtt keresi fel az autizmuscentrumokat, hogy utánajárjon, az életében jelentkező nehézségeknek nem a felismeretlen Asperger-szindróma-e az oka. Miután kiderül, hogy gyanújuk megalapozott volt, általában megnyugszanak: kiderül, hogy oka van annak, hogy folyamatosan kilógtak a sorból.
 

Autista vagy aspergeres?


Az Asperger-szindróma legjellemzőbb tünetei

Néhány évvel ezelőttig az Asperger-szindróma külön kórképnek számított, ma az autizmus spektrumon helyezik el. Az érintettek magasan funkcionáló autistáknak számítanak, mivel értelmileg nem sérültek, néhány területen azonban hasonló tüneteket mutatnak:

a két legfontosabb a kommunikációs nehézség és a beszűkült érdeklődés. Az Asperger-szindrómásokra jellemző, hogy a számukra jól ismert helyzetekben elég jól elboldogulnak, ismeretlen szituációban azonban nem képesek megfelelően viselkedni, ezért vagy leblokkolnak, vagy túlzott lazasággal próbálják meg leplezni a zavarukat, ami a többiekből könnyen idegenkedést vált ki.

A beszűkült érdeklődési kör szintén terhes lehet a környezet számára, az érintettek azonban sokszor valóságos áldásként élik meg. Ha egy Asperger-szindrómást érdekel valami, minden lehetséges forrást felhasznál, hogy mélyebb ismeretet szerezzen a témájáról. Így fordulhatott elő, hogy Greta Thunberg már gyerekkorában olyan ismeretekkel rendelkezett a klímaváltozásról, mint egy szakember.

Szintén az autizmushoz hasonló, nagyon korai jel a szemkontaktus hiánya. Legtöbbször ez az, ami először feltűnik a szülőknek. Diagnózist is rendszerint akkor állítanak fel, ha a szülők elmondása alapján ez a tünet már 3 éves kor előtt is jelen volt.

Greta Thunberg

Kép: Per Grunditz / shutterstock


Kicsit mindenki érintett

Győri Miklós, az ELTE Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének igazgatója az Origónak elmondta: az autizmus tekintetében igen jelentős „szürke zóna” figyelhető meg. Nincs olyan ember, aki néha ne mutatna autisztikus tüneteket, aki olykor ne reagálna helytelenül, ne blokkolna le, ne untatná kizárólag őt érdeklő témákkal a környezetét. Nehéz meghúzni a határt, mikortól számít mindez kórosnak. Gyakran még alapos vizsgálat után sem egyértelmű, hogy az autizmus egy nagyon enyhe formájáról van-e szó, vagy egy olyan neurotipikus emberről, akinek az átlagosnál több a furcsasága.

Kapcsolódó cikkeink:

Indexkép: Jonny Essex / shutterstock

 

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja