A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Einstein autista? Sztereotípia az autizmus spektrum zavarról

Kürthy Anna - 2020-12-02
A média sokszor mutatja be úgy az autizmussal élő személyeket, hogy magas intelligenciával rendelkeznek, gondoljunk csak Sheldon Cooperre, vagy Doktor Murphyre. Ezek mellett azonban számtalan nagy gondolkodóról, tudósról is véli azt a közvélemény, hogy autista. Ilyen Isaac Newton, Albert Einstein, Charles Darwin, Michelangelo vagy Steve Jobs.
Cikkünkben utána járunk, hogy a kreativitás és a magas intelligencia milyen kapcsolatban állnak az autizmus spektrum zavarral.

Einstein autista? Sztereotípia az autizmus spektrum zavarról

De mi is az az autizmus?
 

A jelenlegi orvostudomány álláspontja szerint az autizmus egy pervazív fejlődési zavar, vagyis az egész személyiséget érinti, eltérő jellegű, de nem megkésett fejlődés. Az autizmus megnyilvánulásában nagymértékű a változatosság, de a legtöbb esetben megjelenik a szociális interakciók zavara, kommunikációs hiányosságok, echolália, a dialógus hiánya, a túlzó módon való általánosítás, a szokatlan nonverbális kommunikáció, a korlátozott beleélőképesség. Azonban fontos tudni, hogy minden autizmussal élő személy más, különböznek az autizmus súlyossága terén, a spektrum más-más területén helyezkednek el. Így más és más járulékos zavar figyelhető meg náluk, de eltérnek az IQ területén is, vagy más individuális tényezők mentén is.
 

          

Minden autizmussal élő személy a spektrum más-más területén helyezkedik el

 

Kreativitás, intelligencia és autizmus


Sok tanulmány értekezik arról, hogy a kreativitás, a magas intelligencia milyen kapcsolatban állnak az autizmus spektrum zavarral. James Ioan 2006-os könyvében életrajzi adatok alapján azonosította az Asperger-szindrómát számos nagy gondolkodónál, beleértve Albert Einsteint is (Ioan, 2006). De Michael Fitzgerald és Viktoria Lyons is számos híres író, filozófus, zenész és festő esetében azonosították a szindrómát 2005-ben megjelent könyvükben (Lyons, Fitzgerald, 2005). Ezekben a tanulmányukban a kreativitás és az autizmus spektrum zavar kapcsolatát mutatták ki.

Azonban Dr. Gyarmathy Éva értekezéséből ismerhetjük meg a legfőbb kérdését a témának. Szerinte „az aspergeresek esetében azzal a problémával szembesülünk, amivel a hiperaktívak esetében, hogy a szindróma több jellemzője egybeesik a tehetség jellemzőivel: elmélyült érdeklődés, perfekcionizmus, érzékenység, másképp látás képessége, non-konformitás, vizualizációs képesség. Emiatt folynak hosszú viták arról, hogy egy-egy kiemelkedő alkotó vajon autista volt-e vagy kreativitása tette különccé” (Gyarmathy, 2009, 9.).

 

     

Az elmélyült érdeklődés egyaránt a tehetség és az autizmus jellemzője is lehet


Fontos azonban, hogy ezek a képek mind olyan sztereotip módon ábrázolják az autizmust, amelyből egy laikus személy joggal gondolhatja, hogy minden autizmussal élőnek magas az intelligenciája, vagy kiemelkedően jó valamiben, megfeledkezve a spektrum változatosságáról, arról, hogy differenciáltan gondolkodjon az autizmusról.  Fontos tudni, hogy az autizmussal élő személyek mindössze húsz százaléka rendelkezik átlagos vagy átlag feletti intelligenciával (Peeters, 1998, id. Gyarmathy, 2009), azonban az esetek ötven százalékában kimutatható valamilyen fogyatékosság az intelligenciában (Landrigan, 2010).

Egyes kutatók szerint az elmélyült érdeklődés, a másképp látás képessége és a többi sajátosság kizárólag a kreativitás és a tehetség jellemzője. Oliver Sacks és Glen Elliott szerint nagyon valószínűtlen, hogy például Einstein autista lett volna. Ő és más gondolkodók elszigetelődését és magányosságát  is inkább csak „az intellektuális lassúsággal szembeni türelmetlenség és az elhivatottság okozhatta” (Sacks, 2001, Elliott, 2003, id. Gyarmathy, 2009, 7.).
 

Az átlagon felüli képességek


Többnyire a magasan funkcionáló autista személyek azok, akik egyes területeken átlagon felüli képességeket mutathatnak. Őket nevezik savant személyeknek (Szabó-Balogh, 2015).
A kiemelkedő tehetség leginkább a mechanikus emlékezet, a téri-vizuális képességek, az aritmetikai műveletek fejben való elvégzése és a zenei, illetve rajzolási képességek terén mutatkozik (Győri, Gy. Stefanik, Kanizsai-Nagy és Balázs, 2002, id. Szabó-Balogh, 2015). Az intelligencia alapján megkülönböztethetjük az alacsony szinten és a magas szinten funkcionáló autizmussal élő személyeket. Ennek vizsgálatára különösen oda kell figyelni, hiszen hat éves kor előtt nagy változások történhetnek a gyermekeknél, tanításukra kitüntető figyelmet kell fordítani (Dawson, Souliéres és Mottron, 2007). Így ilyen szempontból is fontos, hogy az autizmust minél előbb diagnosztizálják és hogy az autizmussal élő személyek minél hamarabb megkapják a számukra megfelelő fejlesztéseket.
 

     

Autizmussal élő személyek mindössze 20%-a rendelkezik átlagos vagy átlag feletti intelligenciával
 

Érdemes mindezek mellett tudni, hogy az első, hivatalosan regisztrált autista személyt Kanner, amerikai pszichológus diagnosztizálta az 1930-as években. Ő Donald Gray Triplett, aki 2020 szeptemberében 87 éves lett. Abból, hogy a legelső, pontosan adminisztrált és diagnosztizált személy még ma is él, láthatjuk, hogy még mindig nagyon új állapotról beszélünk, s így érthetjük a sok bizonytalanságot is körülötte.

 


Felhasznált irodalom

Dawson, M., Soulières, I., Ann Gernsbacher, M., & Mottron, L. (2007). The level and nature     of autistic intelligence. Psychological science, 18(8), 657-662.

Gyarmathy É. (2009) Atipikus agy és a tehetség I. - Tehetség és a neurológia hátterű      teljesítményzavarok valamint az Asperger szindróma. Pszichológia. Vol. 29, 4. 377      390

James, I. (2006). On Mathematics, Music and Autism. Bridges London (Reza Sarhangi and       John Sharp, eds.), Tarquin Publications, London.

Landrigan, P. J. (2010). What causes autism? Exploring the environmental contribution. Current opinion in pediatrics, 22(2), 219-225.

Lyons, V., & Fitzgerald, M. (2005). Asperger syndrome: A gift or a curse?. Nova Publishers.

Szabó-Balogh, V. (2015). Autizmus: az örök kirakó? Szegedi Tudományegyetem           Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola, Iskolakultúra, 25.  évfolyam, 2015/12. szám, 3-18.

Képek: https://burst.shopify.com/ https://pixabay.com/hu/

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja