Kora délutáni órában sétálva egy érdekes jelenetnek voltam fül, majd szemtanúja. Először csak dallamokat hallottam, ahogy a hang felé közelítettem egy gyermekkoromból ismert mondókát hallottam.

Kicsi vagyok én, majd megnövök én!
Esztendőre, vagy kettőre nagylány leszek én!
Kicsi vagyok én, majd megnövök én!
Mint a tüdő a fazékból, kidagadok én!

Ezt követően folyamatosan beszélt a magzatának. Mintha mellette ült volna a gyermeke úgy beszélt tavon úszó hattyúról, a tájról, a hamarosan megérkező apáról, aki ugyanúgy szereti, mint ő.

Biztos voltam benne, hogy a környéken lévő édesanya gyermekét próbálja altatni azon a derűs napon. Körbenéztem, de az őszi leveleken, fákon, bokrokon és a hölgyön kívül senki nem tartózkodott a közelben. Kíváncsiságom nem hagyott nyugodni a pad felé vettem az irányt. Egy várandós édesanya simogatta pocakját és dallamosan egymás után többször dalolta az idézett mondókát. Akkor esett le a tantusz, hogy a pocaklakónak szólt a leendő édesanya, aki tudta mennyire fontos, hogy szinte a fogantatásról hallja a hangját.

Kutatások egyértelműsítették, hogy mennyire áldásos, ha a szülő beszél a magzathoz. Hozzájárul a hallórendszer fejlődéséhez, segíti az agy és a kognitív funkciók (pld.: az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a számolás, a nyelvhasználat vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok (pl. tanulás, döntés, tervezés, problémamegoldás, önismeret stb.) fejlődését. Már a születés előszeleként elősegíti a kötődési képességet és az érzelmi fejlődést is. Sokan felkaphatják a fejüket gondolván ennek semmi értelme, hiszen abban a korban nem értik a szavakat, ami igaz, de nem is az a lényeg, hanem, az anya érzelmi átélése szavainak ritmusa a dallam a fontos.

Ennél az édesanyánál biztos voltam, hogy a megszületett gyermekének is nagyon sokat fog mesélni, és tudja milyen pozitív hatása lesz gyermeke egész életére.

A mesék jótékony hatását nagyon kevesen kérdőjelezik meg, hiszen érzelmileg és értelmileg is fejlődik a gyermek. Oldja a feszültségét, csökkenti a szorongást. Miközben mesét olvasnak neki, vagy ő teszi, magára ismer a mesébe és egyben megoldást is nyújthat a problémáira. Az olvasást hanyagoló társaikkal szemben jóval bővebb lesz a szókincse, könnyebben megérti a szöveget és jobb lesz memóriája, mint, akiknek nem olvastak mesét. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a gyermek milyen formában kapja meg. A közvetlen környezetükben sokan egy kezükön meg tudnák számolni azokat a családokat, ahol nincs televízió, ami előtt a gyerekek nem zsúfolódnának össze, jobb esetben mesét nézve. Egyrészt egyszerűbb bekapcsolni a készüléket, amin keresztül mesét nézhet. Másrészt sokan azt gondolják, hogy, ha látja a mesét könnyebben dolgozza fel, érti meg a történetet, mintha könyvből olvasna. Igen ám csak ebben az esetben a lurkónak nincs más dolga, minthogy nézze a képzelt világot. Olvasva, felolvasva ő teremti meg saját maga számára. Elképzeli a mesék helyszínét, kitalálja a főszereplők arcát, felöltözteti őket.

Mikor és milyen meséket érdemes olvasni?

Ebben eltérőek a vélemények, de az alábbi tippek eligazodást nyújthatnak a kérdés megválaszolásában.

A magzatnak és az újszülöttnek érdemes arról vidáman beszélni, amit a szülő a gyermekkel együtt tesz, mesélni arról, mi van a szobájában, az őt körülvevő játékokról, családtagokról. Szinte bármiről, a legfontosabb a nyugodt hang és gyermekére irányuló figyelem.

Első mesék 1-2 éves korban

Sokan ajánlják 6 hónapos kortól a textilkönyveket. Strapabíró, nem tesz kárt a pici sem magában sem a könyvben. Kezébe tudja venni, nézegetheti, a szülő pedig a rajta lévő mesefigurákról meséket szőhet. A babáknak kifejlesztett leporello könyvekben a figurák mellé kevés szöveg is társul. Mind a kettőben ábrázolhatnak tárgyakat, állatokat, amiket be tud azonosítani. A szerzett öröm mellett segíti a memória fejlődését, fejlesztheti a szókincset és a képzetek kialakulását.

2-3 éves korban

Ez az állatmesék időszaka. Mesélhetünk a házi kedvenceinkről, a nagyi állatairól, a könyvben szereplő macskáról, bármi állatról, aminek pozitív hozadéka van.

3-4 éves korban

Ebben az időszakban is maradjanak meg az állatmesék leginkább azokat szeretik, ahol az állatok emberi tulajdonságokkal vannak felruházva. Mellette szívesen hallgatnak ritmusos versikéket, dalokat. Beiktathatunk olyan novellameséket, amiben ismétlődő részek vannak.

4-5 éves korban

A szakemberek ezt az időszakot szokták mérföldkőnek tekinteni a meseolvasásban. A valóságot meg tudja különböztetni a csodától, izgul a főhősért, és várja az újabb kalandokat.

5-7 éves korban

Már megérti a sokszereplős, kacifántosabb történetű cselekményben gazdag meséket is.

8-10 éves korban

A tapasztalatok szerint ebben az időszakban ér véget a mesekorszak.

Vekerdy Tamás egyik népszerű idézete:

„ A mese az egyetlen hatékony etikai oktatás a kisgyerekek számára, mert abban van jó és rossz, a legkisebb királyfi megküzd a sárkánnyal, vagyis felveszi a harcot a rossz ellen. Van benne élet és halál, igazmondás és hazugság, vagyis minden, ami egy etikai világképhez tartozik. ”

 Kép: 5311692 képe a Pixabay -en.

betöltés...