SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

5 étel, ami pajzsmirigy-alulműködést okozhat

Prof. Dr. Balázs Csaba [cikkei] - 2025-10-01
Sok olyan növényi élelmiszert ismerünk, amelyet egészségesnek tartunk, de kockázatos molekulákat tartalmaz, amelyek felboríthatják a hormonális és anyagcsere-egyensúlyt. A pajzsmirigyhormon kritikus fontosságú a szervezet szinte minden sejtjének anyagcseréjéhez, és kritikus fontosságú az agy megfelelő fejlődéséhez a korai életben. Azoknál az embereknél, akik nem jutnak elegendő fehérjéhez vagy jódhoz az étrendjükben, nagy a golyva kialakulásának kockázata.

A fejlett világban, ahol bőségesen állnak rendelkezésre jó minőségű, fehérjében gazdag élelmiszerek, és a jódot gyakran adják a sóhoz, a feldolgozott élelmiszerekhez, általában nem kell aggódnunk a fehérje alultápláltsága vagy a jódhiány miatt. A világ többi része azonban nem ilyen szerencsés. Több, mint kétmilliárd ember szenved pajzsmirigy-alulműködésben a jódhiány miatt, ami a szellemi fogyatékosságok első számú oka a világon.

Étrendi golyvaképző anyagok: A golyvaképző anyagok növényekben található természetes anyagok, amelyek zavarják a normális pajzsmirigyműködést, és ezért golyvát okozhatnak, különösen akkor, ha fehérje- és/vagy jódhiány van. Megdöbbentően sokféle növényi élelmiszer tartalmaz golyvaképző anyagokat.  

Íme öt golyvaképző étel, amelyekről tudnia kell.

1. Szója

A szójabab kétféle goitrogént tartalmaz: genisteint és daidzeint. Ezeket gyakran szójaflavonoidoknak vagy szójaizoflavonoknak nevezik, amelyekről általában azt mondják, hogy jótékony hatással vannak ránk, pedig régóta ismert, hogy ezek a vegyületek pajzsmirigy-alulműködést és golyvát okozhatnak. A szójaflavonoidok csökkentik a pajzsmirigy-peroxidáz, a jódot a pajzsmirigyhormonba beépítő enzim aktivitását. Erős klinikai bizonyítékok támasztják alá a szójatermékek pajzsmirigy-ellenes hatásait csecsemők, gyermekek és felnőttek esetében. Tanulmányok kimutatták, hogy a szójatápszerrel etetett csecsemőknél pajzsmirigy-alulműködés vagy – súlyosabb esetekben – golyva alakulhat ki, amely általában megszűnik, ha a szójatápszer szedését abbahagyják. Az 1960-as évek után a gyártók állítólag jódot kezdtek adni a tápszerekhez a kockázat csökkentése érdekében. Amikor egy baba pajzsmirigy-alulműködéssel születik, pajzsmirigyhormon-kiegészítőket írnak fel a hiány korrigálására. A szójatápszerrel etetett csecsemőknek 25%-kal nagyobb dózisú pajzsmirigyhormonra van szükségük, mint a szójamentes tápszerrel etetett csecsemőknek, hogy a pajzsmirigyhormon szintje a normál tartományba kerüljön.

A felnőttek is veszélyben vannak! Vegyük például egy érdekes klinikai vizsgálatot: 60, határeseti pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegnek vagy 2 mg szója-izoflavont (a tipikus mindenevő étrendjében található mennyiség), vagy 16 mg szója-izoflavont (a tipikus vegetáriánus étrendben becsült mennyiség) adtak. A szója-izoflavonok „vegetáriánus” dózisa háromszor nagyobb valószínűséggel okozta a betegeknél a határeseti („szubklinikai”) pajzsmirigy-alulműködésből a teljes („nyilvánvaló klinikai”) pajzsmirigy-alulműködésbe való átalakulást. Fontos: a szója goitrogénjeit főzéssel nem lehet elpusztítani!

2. Kasszava

A manióka gyökere fontos alapvető keményítő kétmilliárd ember számára, különösen a szubszaharai Afrika, Ázsia és Latin-Amerika fejlődő területein, ahol főzve, pépesítve vagy lisztté őrölve fogyasztják. Az Egyesült Államokban korábban szinte kizárólag tápióka készítéséhez használták a maniókát, de az utóbbi időben betört a virágzó növényi alapú gyorsétel-iparba, és mindenféle chipsben és snackben megtalálta a helyét. Amikor összetörik, vágják vagy rágják, a nyers manióka gyökere cianidot termel, amelyet az emberi szervezet sokkal kevésbé mérgező tiocianátokká alakít át – ez kéntartalmú goitrogén, amely számos zöldségben megtalálható. A tiocianátok megnehezítik a jód felszívódását a pajzsmirigy számára, mivel versenyeznek a jóddal a mirigybe jutásért. Ez a hatás minimalizálható az étrend jóddal való kiegészítésével; a felesleges jód így kiszoríthatja a tiocianátot és megnyerheti a versenyt. A tiocianátok gyengítik a pajzsmirigy-peroxidáz enzim aktivitását is, amely a jód pajzsmirigyhormonba való beépítéséhez szükséges. Ez a hatás szintén nagymértékben csökkenthető jódpótlással. A tiocianátok könnyen átjutnak a méhlepényen, és pajzsmirigy-működési zavarokat okozhatnak az újszülötteknél, különösen, ha a csecsemő nem kap elegendő jódot. A keményítő kivonás modern módszerei teljesen eltávolítják a cianidot a maniókából, de ne feledjük, hogy ha friss manióka gyökeret vásárol, akkor meg kell hámoznia és alaposan fel kell forralnia (ügyelve arra, hogy a forrásban lévő vizet kiöntse), hogy eltávolítsa a cianidot és jelentősen csökkentse a tiocianát szintet. 

3. Keresztesvirágú zöldségek

Minden keresztesvirágú zöldség, mint például a brokkoli, a karfiol, a kelkáposzta és a kelbimbó tiocianátokat tartalmaz. Ezért kerülni kell a túlzott fogyasztását – különösen a nyers keresztesvirágú zöldségekét. A nyers karalábé és fehérrépa egy nagyon erős golyvaképző anyagot, a goitrint is tartalmaz. A legtöbb más golyvaképző anyaggal ellentétben ez a vegyi anyag golyvát okozhat, még akkor is, ha sok jód van az étrendben. A goitrin jelentősen gyengíti a pajzsmirigy-peroxidáz enzim aktivitását. Nagyon fontos, hogy a karalábét és a fehérrépát fogyasztás előtt megfőzzük , hogy elkerüljük a goitrinnak való kitettséget

4. Köles

A köles az Egyesült Államokban leginkább madáreleségként ismert, de a fejlődő országokban is alapvető gabonaféle, mivel jól fejlődik a meleg, rossz minőségű talajú helyeken is. Az utóbbi időben ez a gabonaféle egyre népszerűbb az Egyesült Államokban, mint a búza gluténmentes alternatívája. A köles három golyvaképző flavonoidot tartalmaz, amelyek nagymértékben csökkentik a pajzsmirigy-peroxidáz aktivitását. A köles flavonoidok (elég durván) le is szorítják a pajzsmirigyhormont a véráramban lévő hordozófehérjékről. A főzés nem pusztítja el a köles flavonoidjait.

5. Hagyma

A hagyma két különböző golyvaképző anyagot tartalmaz: kvercetint és propil-diszulfidot. A kvercetin csökkenti a tireoperoxidáz, valamint egy második enzim, a máj dejodináz  aktivitását – ez a májenzim szükséges a pajzsmirigyhormon aktiválásához. Bár a hagyma különösen gazdag kvercetinforrás, a kvercetin számos gyümölcsben és zöldségben megtalálható. A forralás bizonyos mértékig csökkenti a kvercetin mennyiségét az élelmiszerekben.

A lényeg: Ha alulműködő pajzsmirigye van, érdemes lehet csökkentenie a növényi eredetű golyvaképző ételek bevitelét. A terhes és szoptató nőknek különösen óvatosnak kell lenniük a golyvaképző ételekkel, valamint azoknak, akiknek az agya még fejlődésben van.

Nyitókép: keresztesvirágú zöldségek (depositphotos)

Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Kettős tragédia: egy édesapa a fia temetésén halt meg

Egy brit család szívszorító veszteségen ment keresztül, amikor Norman "Nosha" White, egy szerető apa meghalt szívrohamban fia temetésén Middlesbrough-ban. A család már amúgy is egy mély gyásszal küzdött, hiszen a fiút, David Beilickit temették augusztus 21-én, amikor az újabb tragédia lecsapott rájuk. Ez a kettős gyász mély emberi fájdalmat és összetartást mutat fel, amely mindenki szívét megérinti.

Gyermekkori védőoltások: miért fontosak és mikor esedékesek? - VIDEÓVAL

A védőoltások a modern orvoslás egyik legnagyobb vívmányai: segítségükkel számos súlyos, akár halálos betegség eltűnt Magyarországról. Dr. Lakatos Lilla gyermekgyógyász összefoglalja, miért kulcsfontosságú az immunizáció, milyen oltások esedékesek a gyermekek különböző életkoraiban, és mely ajánlott oltásokat érdemes fontolóra venni a szülőknek.

Az oltás utáni reakciók és szövődmények - VIDEÓVAL

Az oltások utáni reakciók sok szülő számára kérdéseket vetnek fel, de nem minden kellemetlenség jelent szövődményt. A videóban Dr. Lakatos Lilla részletesen elmagyarázza, milyen reakciók normálisak, és milyen módszerekkel lehet enyhíteni a baba tüneteit. Praktikus tippeket kapsz a láz és fájdalom kezelésére, hogy magabiztosan kezeld az oltás utáni helyzeteket.

Lázcsillapítás kisbaba korban, lázgörcs, tévhitek, népi gyógymódok - VIDEÓVAL

A csecsemők láza és lázgörcse sok szülő számára okoz aggódást, de fontos tudni, mikor számít a láz veszélyesnek, és hogyan kezelhető biztonságosan otthon. A megfelelő testhőmérséklet-mérés, a lázcsillapítás helyes alkalmazása és a lázgörcs felismerése mind kulcsfontosságú a baba egészségének védelmében. Cikkünkben Dr. Lakatos Lilla csecsemő- és gyermekgyógyász részletesen bemutatja, mire figyelj, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni.

ÉVADNYITÓ HANGVERSENY - 2025. szeptember 25. csütörtök 19:30 - MÜPA

A 2025/2026-os évad nyitóhangversenyén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar az együttes főzeneigazgatója, a Kossuth-díjas Vashegyi György vezényletével mindenekelőtt jóleső visszatekintésre invitálja közönségét, megszólaltatva Lalo operája, az Ys királya nyitányát, amely a mű magyarországi bemutatójának közelmúltbeli sikerét idézi fel. Dohnányi darabja, a Ruralia Hungarica és Bartók misztérium-operája, A kékszakállú herceg vára előadásával, mint az évadnyitó hangversenyeken mindig, a hazai zenekultúra maradandó értékei előtt tiszteleg a zenekar. Az opera két szólistája, Láng Dorottya és Bretz Gábor személyében a magyar énekestársadalom két külföldön is ünnepelt kiválóságát üdvözölhetjük.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja