Testmozgás hatására megnő a pulzusszám és a vérnyomás, ám minél nagyobb edzettségi szinttel bír valaki, annál kevésbé jelentkezik ekkor légszomj és heves szívdobogás.
Igen ám, viszont ha már egy kis séta után is rendszeresen kínozza a túl magas pulzus, úgy azt betegség is okozhatja. Hogy milyen hormonális probléma állhat a hátterében, arról dr. Tar Attila PhD, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa adott tájékoztatást.

 

A heves szívdobogás okai

A terhelésre jelentkező heves szívdobogás és kifulladás gyakran az állóképesség hiányára vezethető vissza, így ha huzamosabb ideig nem végzett valaki testmozgást, vagy feljebb vett az iramon, úgy egészséges esetben is fellép a kellemetlen panasz. Ez szerencsére az edzettségi fok növelésével megszűnik, így ekkor nincs ok aggodalomra.
Betegségre akkor érdemes gyanakodni, ha huzamos ideig, már egészen kis mozgás hatására is jelentkezik a szapora pulzus (pl. kevés lépcsőzés, rövid séta). Ilyenkor célszerű orvosi vizsgálatoknak (laborvizsgálat, kardiológia, endokrinológia) alávetnie magát, ugyanis akár igen súlyos problémára hívhatja fel a figyelmet.
 

Ezek állhatnak a heves szívdobogás hátterében:

• szívbetegség
• vesebetegség
• cukorbetegség
• jelentős túlsúly
• COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség)
• asztma
• vérszegénység, vashiány
• hipertónia
• pszichés zavarok, pánikbetegség

Pajzsmirigy túlműködés is okozhatja

Bár elsőre sokan a szív szerkezetbeli, illetve működésbeli zavaraira gyanakodnak ekkor, ám igen gyakori, hogy a pajzsmirigy fokozott hormontermelése okozza a szapora pulzust.

"Pajzsmirigy túlműködés esetén az anyagcsere és az egész szervezet működése felgyorsul, ami fokozott munkára készteti a szerveket. Ezért a hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés) olyan tünetekben nyilvánul meg, mint a szapora pulzus, fokozott izzadás, hasmenés, menstruációs panaszok, idegesség, magas vérnyomás és normál étkezés melletti fogyás" - magyarázza dr. Tar Attila PhD, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa, aki hozzátette, hogy vérvétel útján lehet megbizonyosodni a betegségről.

Ekkor a TSH (agyalapi mirigy hormon) a T3, a T4 (pajzsmirigyhormonok) és az ATPO (pajzsmirigy ellenes antitest) szintjét vizsgálják, ahol diagnosztizálásra kerülhet a pajzsmirigy túlműködés. Emellett szükség lehet még a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatára göbök, illetve a szerv megnagyobbodás (strúma) kimutatására. Ezt kiegészítheti még jódizotópos vizsgálat is, valamint 1 cm-nél nagyobb göbök esetén aspirációs citológia is.
 

Akár műtétre is szükség lehet

A pajzsmirigy túlműködés kezelése legtöbbször gyógyszerrel történik, mely során szabályozásra kerülnek a hormonszintek. Amennyiben az orvos indokoltnak látja, úgy jódizotópos kezelésre, illetve műtétre van szükség. A megfelelő terápia hatására a kellemetlen panaszok elmúlnak.

Forrás: Budai Endokrinközpont
Indexkép: pixabay - Pexels