„Míg korábban a vastagbélrák a legnagyobb százalékban az 50 év felettieket érintette, illetve a 65-70 feletti korosztálynál is előfordult, addig az elmúlt években a kialakulása jelentősen megemelkedett a 20-49 éves felnőttek körében is. Azt, hogy mi okozza a korai megjelenését, még vizsgálják, ám számos tényező – így például az alkohol, elhízás, dohányzás, genetikai tényezők vagy cukorbetegség – növelheti a betegség kialakulásának kockázatát. A vastagbélrák a második leggyakoribb daganattípus, hazánkban nagyjából évi 7500-8000 új megbetegedést diagnosztizálnak és kb. 5000 fő haláláért tehető felelőssé évente. Ám főként a fiatalabb korosztály gondolja úgy, hogy a betegség őket nem érintheti, így a tünetek jelentkezésekor sem fordulnak szakemberhez. Hogy minél többet tegyünk az egészségünkért, 45 év felett, fokozott rizikó esetén azonban már 40 éves kortól vegyünk részt a daganat kimutatását segítő vizsgálaton. Mindemellett figyeljünk a tünetekre, amelynek jelentkezésekor azonnal forduljunk orvoshoz, egészséges életmóddal pedig csökkenthetjük a betegség kialakulásának esélyét" – mondta Dr. Kocsis Judit PhD Med. Habil., a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosa.

Kinek ajánlott a vastagbélrák-szűrés?

• akiknél korábban már előfordult vastagbéldaganat vagy adenomatosus polip
• akinek egyenesági családtagjánál mutattak ki vastagbéldaganatot vagy adenomatosus polipot
• azoknak, akik mozgásszegény életmódot folytatnak vagy ülőmunkát végeznek
• akik főként rostszegény, zsírban gazdag ételeket fogyasztanak
• akik gyakran fogyasztanak alkoholt, dohányoznak
• akiknek korábban már voltak bélrendszeri problémái, vagy krónikus, gyulladással járó bélbetegségben szenvednek
• akiknél jelentkeznek a betegségre jellemző tünetek

Továbbá minden átlagos kockázatú 45 év feletti egyénnél ajánlatos a szűrővizsgálat elvégzése, egyéni kockázati tényezők, társbetegségek, stb. függvényében orvosi konzultációt követően.

Melyek a betegség tünetei?

A betegség korai stádiumban ritkán okoz tüneteket, ezért célszerű szűrővizsgálatot végezni. A szűrővizsgálattal nem csak a korai, gyógyítható stádiumú vastagbéldaganat ismerhető fel, hanem az ún. rákmegelőző elváltozások is (pl. polipok), melyek eltávolításával megakadályozható egy későbbi daganat kifejlődése. Előrehaladott daganat esetén változatosak lehetnek a tünetek, például visszatérő emésztési problémák, puffadás, hasgörcs, hasmenés és székrekedés váltva, a székletben megjelenő vér, váratlan fogyás, vérszegénység, étvágytalanság vagy gyengeség. Ha ezek a panaszok korábban nem voltak jellemzőek, minél hamarabb forduljunk szakorvoshoz. A korai diagnózis ugyanis segít abban, hogy minél eredményesebben lehessen gyógyítani a betegséget.

Hogyan történik a vizsgálat?

A kivizsgálás kikérdezéssel kezdődik, amely során az orvos megismeri a páciens életmódját, szokásait, valamint képet kap arról is, hogy a családban mennyire voltak gyakoriak a daganatos megbetegedések. Ezt követően történik meg a szűrővizsgálat, mely székletből történő vér kimutatásán alapul (nem invazív módszer) vagy direkt vastagbéltükrözést jelent (invazív módszer). Ez utóbbi vizsgálattal lehet a legpontosabban felismerni és kivizsgálni a betegséget vagy a betegségmegelőző állapotot. Székletvér pozitivitás esetén minden esetben el kell végezni a vastagbéltükrözést. Amennyiben rákmegelőző elváltozás kerül felismerésre (polip), a vastagbéltükrözés során egyúttal eltávolításra kerül, így nem tud később daganat kifejlődni belőle. Vastagbéltükrözés során nem ritkán lehet felfedezni korai stádiumú rosszindulatú daganatot, melyek egyébként teljesen tünetmentesek. A tükrözés során ilyenkor mintavétel történik, és annak pozitivitása esetén a betegség műtéttel gyógyítható.

„A szűrővizsgálatok fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, így minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy a páciensekkel megértessük: ezzel kerülhetők el a súlyos, életet is veszélyeztető megbetegedések, illetve ezek a vizsgálatok segítenek abban, hogy minél hamarabb felfedezzük a bajt, amikor még gyógyítható. Ha olyan panaszaink vannak, amelyeket eddig nem éreztünk, tapasztaltunk, ne halogassuk az orvos felkeresését. Inkább essünk át egy pár perces kellemetlen vizsgálaton, mint hónapokig tartó, akár az eddigi életünket is megváltoztató kezeléssorozatokon. Figyeljünk magunkra, éljünk és étkezzünk egészségesebben. Mindezzel sokat tehetünk magunkért, az egészségünkért, az életünkért” – tette hozzá a szakorvos.