Szinte mindenki előtt ismert, hogy a magyar lakosság egészségügyi mutatói rosszak. A számos politikai-gazdasági beavatkozás és az egyéni erőfeszítések, jó példák ellenére sem érzékelhető egyértelmű pozitív változás. 2015-ben Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 79, a férfiaké 72 év volt. A korábban megfigyelhető javulás 2015-ben megtört, így a nőknél 4,2 évvel, a férfiaknál 5,8 évvel lett rövidebb az érték, mint az Európai Unió 28 országában.¹  Mely betegségek okozzák a legtöbb egészségügyi problémát a lakosság körében, és mi a prevenció leghatékonyabb módszere?

Szív- és érrendszeri betegségek

Magyarországon a legtöbben szív- és érrendszeri megbetegedések szövődményei miatt halnak meg. Szükséges kiemelni, hogy a viszonylag fiatal, 35 és 44 év közötti férfiak koszorúér betegségek miatti halálozása hatszorosa az azonos korú nőkének. A 35-64 éves korosztályban a férfiak 5,5 százaléka élt át szívinfarktust. Ám a nők körében is egyre nagyobb a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdők aránya, pedig ezek sokszor megelőzhetőek. A WHO becslései szerint az ilyen típusú problémák előfordulásának gyakoriságát a vérnyomás, az elhízás, a koleszterinszint, valamint a dohányzás csökkentésével kevesebb, mint a felére lehetne redukálni.

Daganatos betegségek

A szív- és érrendszeri betegségek mellett a rákos daganatok jelentik a másik vezető halálokot Magyarországon. A férfiaknál a prosztatadaganat mellett a vastagbél- és a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot. A 35-65 éves korosztályban százezer férfiból 175 lesz tüdőrákos, míg ugyanennyi nőből 97. A tüdőrák kialakulásában a legfontosabb kockázati tényező a dohányzás. Ez esetben a nemek közötti eltérés oka egyértelműen az, hogy a nők közül kevesebben dohányoznak.

Szintén jelentős a vastagbélrákban szenvedők aránya: hazánkban évente közel ötezren halnak meg emiatt. Itt is a férfiak felé billen a mérleg: évente körülbelül 2600 férfi és 2300 nő hal bele a betegségbe. A genetikai háttér mellett az 50 év feletti életkor, az egészségtelen, rostokban szegény, de vörös húsokban gazdag táplálkozás, az elhízás, a cukorbetegség és a dohányzás jelenti a fő kockázatot.

Az Eurostat² 2020-as évkönyvéből kiderül, hogy az egész Európai Unióban egy magyar régióban, egészen pontosan a Közép-Dunántúlon a legnagyobb a rákbetegség miatt bekövetkező halálesetek száma. 100 ezer lakosra 364 ilyen haláleset jut, aminél rosszabb statisztikát egyik tagállamban sem mértek.

Stroke

A stroke az agyi ereket érintő vérrög vagy állományi vérzés okozta oxigénhiányos agyi károsodás, melynek hétköznapi neve a szélütés. Ha csak átmeneti az agyi vérellátási zavar okozta oxigénhiány, azt TIA-nak, vagy agyérgörcsnek nevezzük. Magyarországon a felnőtt lakosság 6,5 százalékánál fordul elő ezek közül valamelyik. Az agyi érbetegségek kockázati tényezői hasonlóak a szív- és érrendszeri betegségekéhez: itt is a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az érelmeszesedésre vagy vérrögképződésre való öröklött genetikai hajlam, a dohányzás és a stressz növeli a kockázatot.

Alig járunk szűrésekre

Ha a szűrővizsgálatokon korai stádiumban ismerik fel a betegségeket, a gyógyulás esélye jóval nagyobb. Csakhogy ehhez rendszeresen járni kellene szűrésekre, amit a magyar lakosság egy jelentős része még mindig elmulaszt. Az Európai Lakossági Egészségfelmérés³ 2019-es adatai szerint a magyar nők 12 százaléka még soha nem járt méhnyakrákszűrésen. A 45 és 60 év közötti nőknek az orvosok ajánlása szerint a mellrák korai felismerése érdekében kétévente részt kellene venniük mammográfiai vizsgálaton is. Ehhez képest a felmérés szerint a 35-64 éves magyar nők fele volt ilyen vizsgálaton a megelőző két évben, 30 százalékuk pedig egy éven belül. A 65 év feletti korosztályban még rosszabbak az eredmények: a megkérdezettek 15 százaléka volt csak mammográfián egy éven belül.

Az 50 év feletti férfiaknak évente kellene prosztatarákszűrésre menniük. Ehhez képest a 65 éves magyar férfiak 39 százaléka még soha életében nem volt ilyen vizsgálaton. Érdekes adat, hogy a férfiak esetében az életkor növekedésével nő a rákszűrésen éves gyakorisággal részt vevők aránya, a 65 évesnél idősebb korosztály valamivel több, mint negyede járt prosztatarákszűrésen egy éven belül.

Tudatos betegségmegelőzés

Az egészséges életmód általános aranyszabályainak betartása mellett a teljes körű egészségügyi szűrővizsgálatok rendkívül fontosak a betegségmegelőzés szempontjából. Panaszok nélkül is ajánlott minden évben részt venni a szűréseken, ám egy komplex szűrővizsgálati program azért praktikusabb, mert mindössze néhány óra alatt elvégeztethetjük az összes fontos vizsgálatot, és átfogó információkat kaphatunk egészségünk aktuális állapotáról. Egy menedzserszűrés kiterjed a szív- és érrendszer, a mozgásszervek, a gyomor- és emésztőszervek megbetegedései, a leggyakoribb daganatos betegségek szűrésére is, és segít időben felismerni a problémákat, illetve megelőzni a komolyabb, akár végzetes kimenetelű betegségeket.

1 Európai megbetegedési adatbázis – Egészségjelentés 2016, NEFI
2 Eurostat Regional Yearbook 2020, online: https://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/11348978/KS-HA-20-001-EN-N.pdf/f1ac43ea-cb38-3ffb-ce1f-f0255876b670
3 https://www.ksh.hu/elef

betöltés...