SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

COVID-19: a fizikai aktivitás és a járvány mentális hatásainak vizsgálata a Magatartástudományi Intézetben

Családinet [cikkei] - 2021-05-06
A testmozgás védő szerepe számos testi és lelki megbetegedés esetén ismert és bizonyított a kardiovaszkuláris megbetegedésektől a cukorbetegségen át a depresszióig. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete a járványhelyzet miatt megváltozott fizikai aktivitás egészségre gyakorolt hatásáról indított kutatást, melynek része egy május 15-ig kitölthető kérdőív is "A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében" címmel.
COVID-19: a fizikai aktivitás és a járvány mentális hatásainak vizsgálata a Magatartástudományi Intézetben

A fizikai aktivitásnak, a sportnak bizonyítottan jótékony hatása van a szorongásra, a depresszióra, a krónikus stressz oldására. Nemzetközi kutatások szerint a koronavírus miatti járványügyi intézkedések következtében csökkent az emberek fizikai aktivitása, ezzel párhuzamosan növekedett az üléssel töltött idő. A krónikus stressz mértéke, amely egyrészt az immunrendszer működését befolyásolja, a karantén alatt emelkedhet, növelve a megfertőződés esélyét, és csökkentve a sport iránti hajlandóságot. A világjárvány okozta korlátozások következtében beszűkülő sportolási lehetőségek ellensúlyozásaként nagy hangsúlyt kell kapnia a fizikai aktivitás fenntartásának és erősítésének a negatív mentális következmények kivédése érdekében.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatócsoportjának célja, hogy átfogóan vizsgálja a fizikai aktivitásban bekövetkezett változások mentális egészséggel való összefüggéseit.

"Elsősorban azt szeretnénk megtudni, hogy a járvány okozta krízishelyzetben melyek azok a tolóerők, amelyek a fizikai aktivitás, a sport irányába mozdítják el az embereket, illetve, hogy az érzelmi, pszichés jóllét milyen összefüggést mutat a testmozgással, a sportolási szokások változásával.

A kutatásunk kitér arra is, hogy a különböző testmozgási szokások, hogyan függenek össze az emberek érzelmi világával, aktuális lelkiállapotával, ezen belül a szorongással, az észlelt stressz mértékével, a mentális jólléttel. Az online, öt-hat percet igénylő kérdőíves felmérésünkben a 18 és 65 év közötti felnőtt magyar lakosságot szeretnénk megszólítani, nemcsak azokat, akik rendszeresen sportolnak, hanem azokat is, akik egyáltalán nem mozognak, vagy éppen a járvány miatt lettek aktívak” – mondja dr. Tóth Mónika Ditta pszichológus. A Magatartástudományi Intézet adjunktusa, a kutatás vezetője hozzáteszi: a testmozgás alatt itt nem a maratoni futást értik, hanem minimum fél óráig tartó, pulzusemelkedéssel járó mozgásformákat, köztük a kerékpározást vagy akár tempós gyaloglást is.

A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében című kérdőív itt érhető el.

A kérdőívet május 15-ig lehet kitölteni, az eredményeket várhatóan június közepén teszik közzé a Magatartástudományi Intézet kutatói.

A kutatócsoport tagjai: Bognár Judit TDK-hallgató, ÁOK IV. évf.; dr. Tóth Mónika Ditta egyetemi adjunktus, a kutatás vezetője, Magatartástudományi Intézet; dr. Susánszky Éva egyetemi docens, Magatartástudományi Intézet.

Borítókép (illusztráció): Pixabay.com

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja