SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Gyorséttermi ételek és finom pékáruk depressziónövelő hatása

Stifter-Kajáry Cecília [cikkei] - 2020-12-02
Minél több gyorséttermi ételt fogyasztunk, annál nagyobb a depresszió kockázata. Az egyes élelmiszereknél az eltérő szénhidrát- és zsírsavtartalom miatt eltérő étrend-depresszió kapcsolat alakulhat ki.

A gyorséttermekben kapható ételek és egyéb péksütemények fogyasztása depressziót válthat ki - olvashatjuk egy új spanyol tanulmányban. A Las Palmas de Gran Canaria és Granada Egyetem kutatói szerint azon fogyasztók körében, akik előnyben részesítik a fánkot, croissant-t, hamburgert, hot dogot és pizza-t 51%-kal nagyobb esélyben alakul ki depresszió, mint azoknál, akik mindezekből keveset vagy egyáltalán nem fogyasztanak. Ezek a személyek nagyobb valószínűséggel voltak egyedülállóak, kevésbé aktív életet élnek és rossz táplálkozási szokásaik voltak; többek között kevesebb gyümölcsöt, diót, halat, zöldségeket és olíva olajat fogyasztottak. A PublicHealth Nutrition hasábjain megjelent cikk szerzője; Almudena Sánches-Villegas szerint egy bizonyos ½dózis-hatás½ figyelhető meg, mely a következőkben foglalható össze: ½Minél több gyorséttermi ételt fogyasztunk, annál nagyobb a depresszió kockázata!½ A vizsgálatban 8964 olyan személy vett részt, akinél még soha nem diagnosztizáltak depressziót és nem szedtek antidepresszánst. Az utánkövetés során 493 vizsgált személynél vagy diagnosztizálható volt a depresszió, vagy antidepresszánsokat kezdett el szedni.

Jelenleg nem sokat tudunk arról, hogy milyen szerepet tölt be étrendünk a depresszió tekintetében – állítják, de valójában több kutatás már létezik ezzel kapcsolatban -, de korábbi vizsgálatok arra utalnak, hogy bizonyos tápanyagok preventív jelleggel bírhatnak.½ Ezek közé tartoznak a B-vitaminok, az omega3 zsírsavak és maga az olíva olaj, melyek mindegyike egy gyorséttermi ételekből és finom pékárukból álló étrendből hiányzik. A tanulmány a mediterrán étrendet egy lehetséges depressziókockázat-csökkentő étrendként említi meg.

A kutatók ugyan felismerik a fiziológiai-biológiai összefüggéseket a kardiovaszkuláris betegségek, a gyulladás és a depresszió között, ám a táplálkozás és a gyulladásos folyamatok közti összefüggésről már nem esik szó! Különös hangsúlyt kapnak a transz zsírok, melyben a tanulmány tárgyát képező élelmiszerek igen gazdagok és fogyasztásukon keresztül a szív-érrendszeri betegségek kockázatával egyben a depresszió kockázata is nő. A péksütemények többek között magas szénhidráttartalmuk, magas glikémiás indexük és glikémiás terhelésüknél fogva hatással vannak például a szerotonin szintekre is. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az egyes élelmiszereknél az eltérő szénhidrát- és zsírsavtartalom miatt eltérő étrend-depresszió kapcsolat alakulhat ki, vagyis egyik-másik összetevő kisebb-nagyobb mértékben lehet felelős a kockázat kialakulásáért.

Összességében tehát elmondható, hogy a gyorséttermi ételek és a kereskedelemben kapható péksütemények egyes összetevői (bizonyos zsírsavak és szénhidrátok) befolyásolják a depresszió és egyéb betegségek kialakulását. Ugyanakkor a kutatók nem vesznek figyelembe egyéb kutatási eredményeket, melyek szerint a táplálkozás és a depresszió a táplálkozás gyulladásfokozó hatásán keresztül függ össze. Az említett élelmiszerek gyulladásos folyamatokat indítanak el a szervezetben és ezek generálják a depressziós tüneteket. A spanyol kutatók mindezt nem mondják ki, hanem inkább adott élelmiszerekre koncentrálnak, nem egészében vizsgálnak különböző étrendeket, táplálkozási szokásokat. Látják az összefüggéseket a különböző betegségek és állapotok között, de a valódi ok: a táplálkozásunk által kifejlődött gyulladás megfogalmazása elmarad. Sánches-Villegas végül elismeri, hogy több ehhez hasonló vizsgálatra lenne még szükség, de minden esetre az ilyen típusú élelmiszerek fogyasztását mindenképpen szabályozni kell, mivel hatással vannak mind az egészségünkre (elhízás, kardiovaszkuláris betegségek), mind mentális hogylétünkre.

 

Forrás: Almudena Sánchez-Villegas, Estefania Toledo, Jokin de Irala, Miguel Ruiz-Canela, Jorge Pla-Vidal, Miguel González A Martinez-González: Fast-food and commercial baked goods consumption and the risk of depression. Public Health Nutrition March 2012 15: pp 424-432

Kép: Karolina Grabowska képe a Pixabay -en.

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

Szex 60 felett: tabu, amiről senki nem beszél

A szexuális élet nem ér véget 60 éves kor felett, sőt, sokaknak ekkor teljesedik ki igazán. Szexológusként nap mint nap látom, hogy a párok egy új, mélyebb intimitást fedeznek fel maguknak, amikor már nem a teljesítménykényszer és a megfelelés hajtja őket. Most lerántom a leplet a leggyakoribb tévhitekről, és megmutatom, hogyan lehet a szex 60 felett is örömteli, szenvedélyes és felszabadító.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá

Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja