SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Gyorséttermi ételek és finom pékáruk depressziónövelő hatása

Stifter-Kajáry Cecília [cikkei] - 2020-12-02
Minél több gyorséttermi ételt fogyasztunk, annál nagyobb a depresszió kockázata. Az egyes élelmiszereknél az eltérő szénhidrát- és zsírsavtartalom miatt eltérő étrend-depresszió kapcsolat alakulhat ki.

A gyorséttermekben kapható ételek és egyéb péksütemények fogyasztása depressziót válthat ki - olvashatjuk egy új spanyol tanulmányban. A Las Palmas de Gran Canaria és Granada Egyetem kutatói szerint azon fogyasztók körében, akik előnyben részesítik a fánkot, croissant-t, hamburgert, hot dogot és pizza-t 51%-kal nagyobb esélyben alakul ki depresszió, mint azoknál, akik mindezekből keveset vagy egyáltalán nem fogyasztanak. Ezek a személyek nagyobb valószínűséggel voltak egyedülállóak, kevésbé aktív életet élnek és rossz táplálkozási szokásaik voltak; többek között kevesebb gyümölcsöt, diót, halat, zöldségeket és olíva olajat fogyasztottak. A PublicHealth Nutrition hasábjain megjelent cikk szerzője; Almudena Sánches-Villegas szerint egy bizonyos ½dózis-hatás½ figyelhető meg, mely a következőkben foglalható össze: ½Minél több gyorséttermi ételt fogyasztunk, annál nagyobb a depresszió kockázata!½ A vizsgálatban 8964 olyan személy vett részt, akinél még soha nem diagnosztizáltak depressziót és nem szedtek antidepresszánst. Az utánkövetés során 493 vizsgált személynél vagy diagnosztizálható volt a depresszió, vagy antidepresszánsokat kezdett el szedni.

Jelenleg nem sokat tudunk arról, hogy milyen szerepet tölt be étrendünk a depresszió tekintetében – állítják, de valójában több kutatás már létezik ezzel kapcsolatban -, de korábbi vizsgálatok arra utalnak, hogy bizonyos tápanyagok preventív jelleggel bírhatnak.½ Ezek közé tartoznak a B-vitaminok, az omega3 zsírsavak és maga az olíva olaj, melyek mindegyike egy gyorséttermi ételekből és finom pékárukból álló étrendből hiányzik. A tanulmány a mediterrán étrendet egy lehetséges depressziókockázat-csökkentő étrendként említi meg.

A kutatók ugyan felismerik a fiziológiai-biológiai összefüggéseket a kardiovaszkuláris betegségek, a gyulladás és a depresszió között, ám a táplálkozás és a gyulladásos folyamatok közti összefüggésről már nem esik szó! Különös hangsúlyt kapnak a transz zsírok, melyben a tanulmány tárgyát képező élelmiszerek igen gazdagok és fogyasztásukon keresztül a szív-érrendszeri betegségek kockázatával egyben a depresszió kockázata is nő. A péksütemények többek között magas szénhidráttartalmuk, magas glikémiás indexük és glikémiás terhelésüknél fogva hatással vannak például a szerotonin szintekre is. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az egyes élelmiszereknél az eltérő szénhidrát- és zsírsavtartalom miatt eltérő étrend-depresszió kapcsolat alakulhat ki, vagyis egyik-másik összetevő kisebb-nagyobb mértékben lehet felelős a kockázat kialakulásáért.

Összességében tehát elmondható, hogy a gyorséttermi ételek és a kereskedelemben kapható péksütemények egyes összetevői (bizonyos zsírsavak és szénhidrátok) befolyásolják a depresszió és egyéb betegségek kialakulását. Ugyanakkor a kutatók nem vesznek figyelembe egyéb kutatási eredményeket, melyek szerint a táplálkozás és a depresszió a táplálkozás gyulladásfokozó hatásán keresztül függ össze. Az említett élelmiszerek gyulladásos folyamatokat indítanak el a szervezetben és ezek generálják a depressziós tüneteket. A spanyol kutatók mindezt nem mondják ki, hanem inkább adott élelmiszerekre koncentrálnak, nem egészében vizsgálnak különböző étrendeket, táplálkozási szokásokat. Látják az összefüggéseket a különböző betegségek és állapotok között, de a valódi ok: a táplálkozásunk által kifejlődött gyulladás megfogalmazása elmarad. Sánches-Villegas végül elismeri, hogy több ehhez hasonló vizsgálatra lenne még szükség, de minden esetre az ilyen típusú élelmiszerek fogyasztását mindenképpen szabályozni kell, mivel hatással vannak mind az egészségünkre (elhízás, kardiovaszkuláris betegségek), mind mentális hogylétünkre.

 

Forrás: Almudena Sánchez-Villegas, Estefania Toledo, Jokin de Irala, Miguel Ruiz-Canela, Jorge Pla-Vidal, Miguel González A Martinez-González: Fast-food and commercial baked goods consumption and the risk of depression. Public Health Nutrition March 2012 15: pp 424-432

Kép: Karolina Grabowska képe a Pixabay -en.

LEGOLVASOTTABB

A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer

A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?

Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban

Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.

Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését

Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.

Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben

Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.

Elég egy csepp, és visszatér az éleslátás

Szemüveg helyett szemcsepp? Amerikában már elérhető. Ahogy múlnak az évek, sokan tapasztalják meg, hogy egyre nehezebb elolvasni a telefon kijelzőjét, az étlapot egy étteremben vagy az apró betűs címkéket a boltban. Ez nem betegség, hanem egy természetes folyamat, amelyet orvosi nyelven presbyopiának neveznek. A presbyopia az életkorral összefüggő közeli látásromlás, amely általában 40 éves kor körül kezdődik, és fokozatosan erősödik. Ilyenkor a szemlencse elveszíti korábbi rugalmasságát, ezért a szem már nem tud olyan hatékonyan alkalmazkodni a közeli tárgyakhoz, mint fiatalabb korban.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja