Az orrodig sem látsz? Távollátó vagy
Szőke Judit [cikkei] - 2008-11-07
A holisztika alapja a test és lélek egysége. Most ne bonyolódjunk bele abba a dilemmába, hogy a lelki problémák és a betegségek között nyilvánvaló-e vagy nem az összefüggés. Azt már a hagyományos orvoslás hívei is kezdik elfogadni, hogy léteznek pszichoszomatikus, azaz lelki eredetű testi panaszok és megbetegedések, melyeket valamely szervünk jelez.
Ha a különböző betegségekhez társuló intő jelekre - mint jelképekre - tekintünk, könnyebben megérthetjük a lelkünk mélyén rejlő, sokszor elnyomott problémákat, és máris sokkal könnyebb a gyógyulás útjára lépnünk. Ha azonban betegségeinket csak tünetileg kezeljük, elnyomjuk gyógyszerekkel, újra előtör majd.
Fogalmazzunk óvatosan! A lelki tényezőknek lehet szerepe a betegségek lefolyásában. A gyógyulás kulcsa a saját tudatunkban van, vagy lehet. Az önmegismerés, elfogadás, és lelkünk békéje, egyensúlya, és harmóniája vezet a tökéletes egészséghez — az orvoslást és az ezotériát ötvözők hite szerint.
Ha ezt a felfogást magunkévá tesszük, akkor azt kell mondanunk: a távollátás bizony azt jelzi, hogy nem akarod észrevenni az evidens dolgokat, elzárkózol attól, ami az orrod előtt van.
Pluszos a lencse
De mi van a szemünkkel ilyenkor tényszerűen? Az emberi szemgolyó tengelyének hossza normál esetben 24 mm. Ha a szem ép fénytörésű és a szemtengely hossza normális, akkor a látott kép éles lesz, mert pontosan a retina megfelelő részére esik. Amikor azonban a szem törőereje csökkent, vagy a szemgolyó mérete kisebb az átlagosnál és így a tengelye rövidebb ennél a 24 mm-nél, akkor az egyén távollátó lesz. Az ilyen személy a távolban lévő tárgyakat élesen látja, a közeli tárgyakról viszont nem keletkezik éles kép. A szem fénytörő ereje tehát az átlagosnál gyengébb, ezért különböző dioptriájú pozitív - pluszos - lencsékre van szükség a korrekcióhoz, de a lézeres műtét is megoldás.
"Öregszeműség"
Amikor megszületünk, a szemgolyónk természetesen kisebb, ezért mindegyikünk körülbelül 2,5 dioptriás távollátással jött a világra, de ez az idő teltével, egyszerűen a szemgolyó növekedése miatt fokozatosan csökken. Tehát ezt a rendellenességet valóban kinőjjük. Fiatal korban a lencse még rugalmas, így a szem megfelelő alkalmazkodással egy ideig korrigálni tudja a távollátást, ám később mindenképp szükség van látáskorrekcióra. Különös, hogy a magyar lakosság fele igazoltan vagy rejtetten, de távollátó marad.
Negyven- és ötvenéves kor között szinte mindenki „öregszemű” lesz. Hiszen a szemlencse veszít rugalmasságából, és már nem alkalmazkodik megfelelően. Az időskori távollátás tünete lehet a szemfáradtság, a fejfájás, illetve a homályos közellátás. Sok beteg akkor észleli az első tüneteket, amikor el kell tartania magától a könyvet, hogy el tudja olvasni az apró betűs részeket. A szemész olvasó szemüveget írhat fel a látás korrigálására.
Túl sokat tévézünk
Az egyes fénytörési hibák a különböző életkorokban más és más gyakorisággal jelentkeznek. Kisgyermekkorban a távollátók vannak többségben, felnőttkorban az arány nagyjából egyenlő, míg 50 év felett újra a távollátás veszi át a vezető szerepet.
Szemüveggel, vagy kontaktlencsével, vagy ezek nélkül érdemes vigyázni a látásunkra. Pedig mi nem vagyunk elég gondosak.
A rövid- és a távollátás egyaránt romlik a sok tévézéstől és számítógépezéstől – Európában mi, magyarok töltjük a legtöbb időt a tévé előtt.
Fogalmazzunk óvatosan! A lelki tényezőknek lehet szerepe a betegségek lefolyásában. A gyógyulás kulcsa a saját tudatunkban van, vagy lehet. Az önmegismerés, elfogadás, és lelkünk békéje, egyensúlya, és harmóniája vezet a tökéletes egészséghez — az orvoslást és az ezotériát ötvözők hite szerint.
Ha ezt a felfogást magunkévá tesszük, akkor azt kell mondanunk: a távollátás bizony azt jelzi, hogy nem akarod észrevenni az evidens dolgokat, elzárkózol attól, ami az orrod előtt van.
Pluszos a lencse
De mi van a szemünkkel ilyenkor tényszerűen? Az emberi szemgolyó tengelyének hossza normál esetben 24 mm. Ha a szem ép fénytörésű és a szemtengely hossza normális, akkor a látott kép éles lesz, mert pontosan a retina megfelelő részére esik. Amikor azonban a szem törőereje csökkent, vagy a szemgolyó mérete kisebb az átlagosnál és így a tengelye rövidebb ennél a 24 mm-nél, akkor az egyén távollátó lesz. Az ilyen személy a távolban lévő tárgyakat élesen látja, a közeli tárgyakról viszont nem keletkezik éles kép. A szem fénytörő ereje tehát az átlagosnál gyengébb, ezért különböző dioptriájú pozitív - pluszos - lencsékre van szükség a korrekcióhoz, de a lézeres műtét is megoldás.
"Öregszeműség"
Amikor megszületünk, a szemgolyónk természetesen kisebb, ezért mindegyikünk körülbelül 2,5 dioptriás távollátással jött a világra, de ez az idő teltével, egyszerűen a szemgolyó növekedése miatt fokozatosan csökken. Tehát ezt a rendellenességet valóban kinőjjük. Fiatal korban a lencse még rugalmas, így a szem megfelelő alkalmazkodással egy ideig korrigálni tudja a távollátást, ám később mindenképp szükség van látáskorrekcióra. Különös, hogy a magyar lakosság fele igazoltan vagy rejtetten, de távollátó marad.
Negyven- és ötvenéves kor között szinte mindenki „öregszemű” lesz. Hiszen a szemlencse veszít rugalmasságából, és már nem alkalmazkodik megfelelően. Az időskori távollátás tünete lehet a szemfáradtság, a fejfájás, illetve a homályos közellátás. Sok beteg akkor észleli az első tüneteket, amikor el kell tartania magától a könyvet, hogy el tudja olvasni az apró betűs részeket. A szemész olvasó szemüveget írhat fel a látás korrigálására.
Túl sokat tévézünk
Az egyes fénytörési hibák a különböző életkorokban más és más gyakorisággal jelentkeznek. Kisgyermekkorban a távollátók vannak többségben, felnőttkorban az arány nagyjából egyenlő, míg 50 év felett újra a távollátás veszi át a vezető szerepet.
Szemüveggel, vagy kontaktlencsével, vagy ezek nélkül érdemes vigyázni a látásunkra. Pedig mi nem vagyunk elég gondosak.
A rövid- és a távollátás egyaránt romlik a sok tévézéstől és számítógépezéstől – Európában mi, magyarok töltjük a legtöbb időt a tévé előtt.
Előző hír
Itt van az ősz, indul a stressz szezon!
Következő hír
A Külső Gonosz a széllel érkezik
LEGOLVASOTTABB
Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon
A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.
Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben
Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.
Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon
Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.
Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?
Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?
Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt
Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.
.jpg){kind=small}
Családinet hozzászólások: