Közép-Európában az első világháború után csak hét százalékban fordult elő a miópia, ezzel szemben az utóbbi években szinte népbetegségnek számít. A 2021-es adatok szerint a miópia előfordulása világszerte folyamatosan növekszik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján 2050-re a világ népességének hozzávetőleg fele (közel 5 milliárd ember) rövidlátó lesz, ha a jelenleg kirajzolódó tendenciák folytatódnak. A kutatások szerint a változás abból ered, hogy a gyerekek egyre több időt töltenek telefonnal a kezükben, órákat ülnek a számítógép és a tévé előtt, míg egyre kevesebbszer mennek ki a szabad levegőre, hogy pihentessék a szemüket.

Mi a rövidlátás oka?

A környezeti faktorok szerepe jóval jelentősebb a miópia kialakulásában és progressziójában, mint a genetikai tényezők. A Világ Szemorvostársaságának ajánlása alapján a gyermekeknek naponta minimum két órát kellene a szabadban, mozgással tölteniük a szemük egészségének megőrzése érdekében. A terhelt, fáradt belső szemizmok a szabadtéri tevékenységek során ellazulnak, ezáltal a szem regenerálódhat a megerőltetésből és fáradtságból. A szabadban való játék emellett segít a gyerekeknek a fizikai aktivitásban és a létfontosságú D-vitamin begyűjtésében is. A téli szünidő alatt tehát törekedjünk arra, hogy minél több szabadtéri programot szervezzünk a családnak. Menjünk kirándulni vagy tegyünk egy nagy sétát a környező utcákban. A lényeg, hogy a gyermek szeme a kinti aktivitás során távolra fókuszáljon.

Azoknál a gyermekeknél, akiknél a rövidlátás gyorsan kialakul és/vagy közepes vagy súlyos, fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy felnőttkorukban retinabetegségek és más, a látást veszélyeztető szembetegségek jelennek meg, mint például: glaukóma, szürkehályog, makuladegeneráció, retina leválás.

A miópia tünetei

A rövidlátás jeleit kívülről nem mindig könnyű észrevenni. Ráadásul az egészen kicsi gyerekek nem is jelzik, hogy nem látnak jól. Ez azért fordulhat elő, mert nincs valódi összehasonlítási alapjuk a megfelelő látásélességről.

Mivel a rövidlátás jellemzően iskoláskorú gyermekeknél jelentkezik először, a korai jelek olyan egyszerűek lehetnek, mint a tábláról való olvasási nehézség. A rövidlátás nemcsak megnehezítheti az iskolai összpontosítást, de úgy tűnhet, hogy gyermekünk hiperaktív vagy figyelemzavaros.

Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a rövidlátás progressziójának lassítására?

„A hagyományos szemüveg és kontaktlencse korrigálhatja a rövidlátást, de nem lassítja annak előrehaladását. A gyermek korától és személyiségétől függően különböző módszerek alkalmazhatók a rövidlátás progressziójának fékezésére" – mondja Dr. Barcsay-Veres Amarilla, a Budai Szemészeti Központ gyermekszemésze. „A miópia kontroll célja a rövidlátás progressziójának lassítása gyermekeknél és fiatal felnőtteknél. Számos módszert ismer ma a tudomány, melyek hatékonyan használhatók erre célra."

• Éjszakai orthokeratológia kontaktlencse: Ez egy speciálisan kialakított gázáteresztő kemény kontaktlencse éjszakai viselésre, mely a szaruhártya átmeneti formálásával ér el látásjavulást.  Az éjszakai kontaktlencsét csak alvás közben kell viselni, napközben a látás megfelelő lesz mindenféle segédeszköz nélkül. Az ortokeratológia lencsék célja, hogy kielégítő látást biztosítsanak a nap folyamán, ugyanakkor lassítsák a szemgolyó megnyúlását. Az orthokeratológia lencse megfelelő használata fegyelmet igényel, mivel minden éjszaka viselni kell és szigorú higiéniai szabályokat is be kell tartani.
• Speciális lágy kontaktlencsék: A speciális nappali defókusz kontaktlencse célja a miópia progressziójának csökkentése, valamint az éleslátás biztosítása viselés közben.
• Speciális lencséjű szemüvegek: A speciális szemüveglencséket úgy alakítják ki, hogy jó látást biztosítsanak és gátolják a szemtengelyhossz növekedését, ezáltal a miópia romlását. A speciális defókusz szemüvegek ránézésre teljesen úgy néznek ki, mint a hagyományos szemüvegek, mégis a közelre nézéskor segítik a belső szemizmok ellazulását.

„A rövidlátás kezelésére mindhárom módszer hatékony és bármelyik eszköz alkalmazása akár 59%-kal lassíthatja a rövidlátás előrehaladását. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a rövidlátás-szabályozására irányuló módszerek hatékonysága egyéni tényezőktől is függ. Ilyenek lehetnek az életkor, a rövidlátás mértéke,  genetika és a környezeti hatások. Gyermekszemész szakorvossal folytatott konzultáció elengedhetetlen a gyermek speciális igényeinek felméréséhez, a megfelelő megoldás kiválasztásához és a hatékonyság nyomon követéséhez" – hívja fel a figyelmet Dr. Barcsay-Veres Amarilla.

Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
Kép: Budai Szemészeti Központ