Vészharangot kongatnak a logopédusok

Stréhliné Peternák Magdolna logopédus sokkoló számokkal szembesíti a szülőket:

„Az 5 évesek kötelező logopédiai szűrése során vissza kell mondaniuk olyan nehéz szavakat, mint például a tevekaraván. A teberakavántól kezdve a terekabaránig hallunk mindent tőlük. Néhány éve ezt még gond nélkül vissza tudták mondani a nagycsoportosok, most 10-ből 2-nek sikerül."

A szakember szerint az óvodai szűréseket végző logopédusok egybehangzóan kongatják a vészharangot: az elmúlt 2-3 évben drasztikusan elkezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye. Egy évtizede átlagosan a kiscsoportosok 7 százalékánál volt megfigyelhető nyelvi késés – ez az arány mostanra a sokszorosára ugrott.

Magyar kutatás: a járvány után még rosszabb lett a helyzet

Pogány Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének adjunktusa 2021-ben indított kutatást az MTA támogatásával, amelyben az óvodáskorúak digitális eszközhasználatát vizsgálták a Covid-járvány idején és után.

A kutatás egyértelműen kimutatta: az óvodások a korlátozások alatt jelentősen többet néztek tévét, többet használtak tabletet és okostelefont – elsősorban mesefilmeket és videókat fogyasztottak.

„A legnyugtalanítóbb, hogy hihetetlen sebességgel zajlik a digitális térhódítás: pár évvel ezelőtt még azt vizsgálták, mit okoz a kütyüzés óvodáskorban, ma viszont rendszerszerűen hallják a logopédusoktól, hogy már bölcsődés korban kütyüznek a gyerekek – például etetés közben" – mondja a kutató.

Mi az a „virtuális autizmus"?

A jelenséget először Marius Teodor Zamfir román pszichológus írta le 2018-ban. A virtuális autizmus nem valódi autizmus, hanem olyan tünetegyüttest jelent, amely nagyban hasonlít az autizmus tüneteire, de a túlzott képernyőhasználat okozza, és visszafordítható.

„A szakemberek virtuális autizmusként szoktak hivatkozni a túl korai vagy túl nagy mértékű eszközhasználat következményeire. Gyakorlatilag olyan viselkedést, tüneteket látnak ezeken a gyerekeken, amelyek az autizmussal diagnosztizált gyerekeknél szoktak megjelenni" – magyarázza Pogány Ákos.

Koncz Angéla logopédus így fogalmaz: „Szinte lehetetlen megállapítani, hogy a gyerek virtuális autizmusban vagy klasszikus autizmusban szenved-e, mert a tünetek tökéletesen megegyeznek."

Figyelmeztető jelek: Mikor kell aggódni?

2 éves kor körül:

• Még nem beszél a gyermek
• Nincs 50 szavas aktív szókincse
• Nyelvi fejlettsége nem felel meg az életkori átlagnak

3-6 éves korban:

• Szemkontaktus hiánya: csak futólag tekint a másikra
• Beszéd- és nyelvi elmaradás: nehezen fejezi ki magát, szegényes szókincs
• Szociális kommunikáció zavara: nehezen vonható be játékba, nem kezdeményez
• Beszédészlelési problémák: összecseréli a hangokat, szótagokat
• Beszédértési nehézségek: nem érti, amit mondanak neki
• Ismétlődő tevékenységek: sztereotip játékmintázatok
• Arcjáték hiánya: mimikája kevésbé kifejező
• Figyelem és emlékezet problémák: nehéz megszerezni a figyelmét

Pappné Borzavári Krisztina logopédus szerint

„azt látjuk, hogy ezek a gyerekek nemcsak a beszéd és nyelvi területeken mutatnak egyértelmű lemaradást kortársaikhoz képest, hanem a szociális kommunikációban is."

Miért olyan veszélyes a korai kütyüzés?

„A kisgyermekkor első pár éve olyan speciális időszak, amikor a gyerek az anyanyelvét passzívan tanulja, hallás után, akusztikai információkra kihegyezve. A kütyüzés ezt a passzív akusztikus csatornát zárja be, mert jóval érdekesebb vizuális ingereket kínál" – mondja Pogány Ákos.

Ha nincs nyelv, nincs kommunikáció. És kommunikáció nélkül?

„Nem tudunk olyan területet mondani a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy értse a nyelvet" – teszi hozzá a kutató.

Kereki Judit fejlődéspszichológus így fogalmaz: „A szülőknek tudniuk kell, hogy kisgyermekkorban a túlzott képernyőidő, az okostelefon, tablet, televízió mérték és kontroll nélküli jelenléte káros hatással van a gyermekek fejlődésére."

A logopédusok számtalan hasonló esetről számolnak be: gyerekek, akik kétéves korukban alig beszéltek, kerülték a szemkontaktust, és állandóan a képernyő után nyúltak. Miután a szülők megszüntették a képernyőidőt és elkezdték a fejlesztést, hónapok alatt látványos változás következett be...

Visszafordítható-e a folyamat?

Igen! Ez a legfontosabb üzenet a szülőknek.

„A klasszikus és a virtuális autizmus között fontos különbség, hogy az előbbi esetében biológiai tényezők által okozott neurológiai eltérésről beszélünk, míg a második esetben a stimuláció és a megfelelő idegi területek fejlesztésének hiányáról van szó, amelyből a gyermek felépülhet" – magyarázza Zamfir.

Koncz Angéla logopédus megerősíti: „Minél korábban felismerjük, hogy a gyermekünknek valamilyen lemaradása van, és minél korábban eljutunk vele a megfelelő szakemberhez, annál nagyobb az esély arra, hogy ezeket a problémákat orvosolni, javítani tudjuk."

Mit tegyen a szülő? – Szakértői tanácsok

1. Képernyőidő szigorú korlátozása

Az Egészségügyi Világszervezat (WHO) ajánlása:

• 0-2 éves korig: 0 perc képernyőidő
• 2-5 éves kor között: maximum napi 1 óra, kizárólag szülői felügyelettel

Magyar szakértők ennél is szigorúbbak:

• Óvodáskorban: legfeljebb napi 15-30 perc
• Két mese összesen naponta – külön-külön nézve

Gálné Nagy Dalma pszichológus javaslata: „Óvodáskorban a kütyüzési idő napi 30 percnél ne legyen több. A gyermek ugyanis a képernyő előtt nem használja a fantáziáját, kreativitását."

2. A „leszoktatás" lépései

Pappné Borzavári Krisztina tanácsai:

• Fokozatosan csökkentsd a képernyőidőt – 10 percekkel naponta
• Ne csak elvegyél, adj is helyette valami mást! – közös játék, mondókázás, játszótér
• Számíts ellenállásra – de megfelelő kitartással elérhető a cél
• Ne telefonozzon a gyermek a babakocsiban, az autóban, várakozásnál

3. Mit adjunk a kütyü helyett?

Élő kapcsolatok:

• Mondókázás, ölbéli játékok, höcögtetők
• Közös mesélés
• Beszélgetés folyamatosan: „Most megterítünk! Kirakjuk a villát, a kanalast..."

Mozgás:

• Hintáztatás, ringatás, forgatás
• Játszótér, természetjárás
• Házimunkába való játékos bevonás

Érzékszervi fejlesztés:

• Gyurmázás, homokozás
• Szerepjátékok
• 3D élmények, valós világ felfedezése

Koncz Angéla logopédus azt tanácsolja:

„Legyünk kreatívak, merjünk énekelni, mondókázni, viccelődni, állathangokat utánozni! A legfontosabb az élő, személyes kapcsolat. Kapcsoljuk ki a tévét, teremtsünk csendet, amibe beleszülethet az élőszó."

Mikor forduljunk szakemberhez?

Azonnal kérj szakember segítségét, ha:

• 2 éves korban nem beszél a gyermek vagy nincs 50 szavas szókincse
• Kerüli a szemkontaktust
• Nehezen vonható be játékba
• Beszédértési problémák mutatkoznak
• 5 éves korban is nehezen érthető a beszéde

Kikhez fordulhatsz:

• Logopédus – beszéd- és nyelvfejlesztés
• Fejlesztőpedagógus – mozgás- és képességfejlesztés
• Gyermekpszichológus – viselkedési és érzelmi támogatás

„A fejlesztéssel, a digitális eszközök megvonásával visszafordítható folyamatról beszélünk" – nyugtat meg Stréhliné Peternák Magdolna.

Hogyan előzd meg a problémát?

Szabályok 0-3 éves korig:

• Nulla képernyőidő – kivétel nélkül
• Te se telefonozz a gyerek jelenlétében – ő a mintádat követi
• Háttérben se menjen a tévé – ez is számít képernyőidőnek
• Etetés közben semmiképp se kütyüzzön

Szabályok óvodáskorban:

• Maximum 30 perc naponta – inkább kevesebb
• Csak szülői felügyellettel
• Életkornak megfelelő tartalom – ne azt nézze, amit akar
• Utána élményfeldolgozás: közös beszélgetés, lejátszás, lerajzolás

A szülő felelőssége:

„A szülő hibáztatása nélkül – hiszen a gyermeknevelés nem könnyű – fontos rámutatni, hogy ami látszólag mindkét félnek jó (a szülő hiszti nélkül meg tudta etetni a kisgyereket), annak hatalmas ára lehet" – mondja Pogány Ákos.

„Ha a szülő maga is folyamatosan az okostelefonját nézi, ritkábbak a közös figyelmi helyzetek, csorbát szenved az érzelmi odafordulás, a verbális és nonverbális interakció" – figyelmeztet Kereki Judit.

A remény üzenete

A jó hír: ez egy visszafordítható folyamat! Ha most lépünk, még nem késő.

„Ezek a gyerekek még kicsik. Ha most – időben – lépünk, akkor ezek a problémák kisebbíthetők, javíthatók" – mondja Koncz Angéla logopédus.

Zamfir kutatása szerint azok a gyerekek, akiknél megszüntették a képernyőidőt és elkezdték a fejlesztést, rohamosan javulni kezdtek. Néhány hónap alatt olyan készségeket sajátítottak el, amikre korábban képtelenek voltak.

„Ha az elektronikai eszközöket eltávolítják a kisgyermekek életéből és a szülők több figyelmet, időt töltenek velük játékkal, közös tevékenységekkel, akkor ezek a tünetek visszahúzódnak" – ígéri Kereki Judit.

Ne hagyjuk, hogy egy egész generáció nyelvi képességek csökkenésével nőjön fel! A megoldás a kezünkben van: kapcsoljuk ki a képernyőket, és kapcsoljuk be magunkat a gyermekeink életébe. Most még nem késő.

A cikk szakértői forrásai: ELTE Alfa Generáció Labor, Pogány Ákos kutatása, Stréhliné Peternák Magdolna logopédus, Koncz Angéla logopédus, Pappné Borzavári Krisztina logopédus, Kereki Judit fejlődéspszichológus, WHO ajánlások, Marius Zamfir kutatásai.

Hasznos linkek:

• Családinet korábbi cikke virtuális autizmusról (2020)
• ELTE Alfa Generáció Labor kutatásai
• WHO képernyőidő ajánlások

Megosztottad már ezt a cikket más szülőkkel? Segíts, hogy minél több családhoz eljusson ez a fontos információ!

Nyitókép: depositphotos