SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Hozzátáplálás tudatosabban

Kissné Duró Ágota [cikkei] - 2020-12-07
Egy gyermek érkezésekor sok kérdés fordul meg az anyukák fejében. És nagyon sok mindenre nagyon eltérő válaszokat találnak az interneten, a védőnőnél, a gyermekorvosnál vagy a saját anyukájuknál. Az egyik fő téma a hozzátáplálás. Mikor kezdjük? Mivel kezdjük? Mit adjunk a gyermeknek?

Sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy hiába mondja például a WHO (Egészségügyi Világszervezet), hogy 6 hónapig kizárólag anyatejjel (vagy ennek hiányában tápszerrel) tápláljuk a gyermekünket, sok gyermekorvos, vagy védőnő a mai napig ajánlja, hogy kezdjük már meg 4 hónapos korban.

De akármikor is kezdjük, az általában elmondható, hogy a legtöbb anyuka nagy gonddal választja ki az első almát, krumplit, bármit, amit elkészít gyermekének. Vagy az első előre csomagolt pürét, amit a gyermeke el fog fogyasztani. Az első hetekben szinte biztos, hogy csak zöldséget, gyümölcsöt, esetleg csirkehúst kap a gyermek – azt is gondosan válogatva és előkészítve.

Aztán a gyermek növekszik, egyre többet és többször kér, és az anyukák sokszor váltanak. Kézbe veszik a „jól megszokott” babapiskótát, a túrós desszertet, a mackós piskótát, belereszelik a háztartási kekszet az almába. Egyre többször nyúlnak az előre csomagolt édességhez, mert a gyermek éhes, kell valami tízóraira, és amúgy is – mi is ezt kaptuk gyerekként. Azt sajnos nagyon kevesen nézik meg, hogy miket is adnak annak a - még alig kifejlett - emésztőrendszernek.

Cukor, guargumi, tartósítószerek, xantángumi, és társaik. Megannyi olyan összetevő, amire egy felnőtt szervezetnek sincs semmi szüksége. Nemhogy egy alig pár hónapos vagy éves gyermeknek.

Persze, mi is ezen nőttünk fel és semmi bajunk. Örüljünk neki! De tekinthetünk a gyermek érkezésére úgy is, mint egy új kezdetre a saját életünkben is. Egy új élet, amiben mi is odafigyelünk arra, hogy mit eszünk. A legjobbat akarjuk a gyermekünknek, és mivel sokáig szeretnénk vele lenni, így magunknak is.

 Ez tényleg csak odafigyelés kérdése. Még ha nem is teljes kiőrlésű, vagy teljes értékű gabonából készült terméket készítünk, (egy éves kor alatt egyébként sem ajánlják), akkor is sokkal egészségesebb egy otthon, pár összetevőből elkészített étel, süti, nassolnivaló, mint szinte bármelyik előre csomagolt. És így árban tulajdonképpen lehet, hogy jobban jövünk ki. Persze ha az anyuka tudatosan keres, ma már lehet találni olyan pékségeket, akik tényleg abból a pár összetevőből készítik a kenyeret, amiből kell, vagy kézműveseket, akik a nassolnivalókat nem kavarják össze ízfokozókkal, de ezek általában tényleg lényegesen drágábbak, mint például az otthon készített.

Természetesen az idő az, amivel leginkább gazdálkodni kell. És az tényleg nem egyszerű egy, két vagy akár több gyermek mellett sem. De a sütés-főzés lehet közös móka. Vagy este, miután a gyermek elaludt, elő lehet készülni a másnapi menüre, hogy akkor már tényleg csak pár perc legyen, amit foglalkozni kell vele. Külön lépésekre is lehet bontani egy sütést/főzést, és akkor persze hosszabb idő alatt, de ugyanúgy elkészül a finomság.

Nem egyszerű. Gondolkodást, elszántságot, és időt igényel. De amellett, hogy a legjobbat adjuk a gyermekünknek, mi is hasznot húzhatunk belőle. Sok anyuka küzd a kilókkal szülés után - erre is megoldás lehet, ha nem az előre csomagolt élelmiszereket választja, hanem egészségtudatosabban készíti az ételeit. De megannyi betegségnek is elejét lehet venni, ha odafigyelünk arra, hogy mit eszünk és iszunk.

Olvasd el a másik 2 részt is!

Hozzátáplálás tudatosabban 2.

Hozzátáplálás tudatosabban 3.

Valamint ezeket a cikkeinket: 

Hozzátáplálás: A leggyakoribb táplálási hibák, amiket a szülő elkövethet a baba etetése során

10 dolog, amire fel kell készülnöd, amikor megkezded a hozzátáplálást

Hozzátáplálás és babareceptek- a legfontosabb tudnivalók a baba etetéséről

Mi az a BLW?- A védőnő tanácsai az igény szerinti hozzátáplálásról

 

Fotó: Yan Krukov-tól a pexels.com-on

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed

A telefon és a tablet sok családban a leggyorsabb béketeremtő: előkerül étteremben, autóban, várakozás közben, vagy akkor, amikor a szülőnek végre két szabad percre lenne szüksége. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint éppen ez a látszólag ártatlan szokás veheti el a gyerekektől azt, amiből az idegrendszerük, az önbizalmuk és a kapcsolati képességük épül.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Képernyő vagy kaland? Így találjuk meg az egyensúlyt a gyerekek digitális és offline világa között

A digitális világban élünk, de a gyerekkor varázsa továbbra is a képernyőkön kívül történik. Hogyan találhatjuk meg az egészséges egyensúlyt szülőként anélkül, hogy démonizálnánk az okoseszközöket? Mutatunk néhány bevált, gyakorlatias tippet, és elmeséljük, hogyan segíthet a közös játék akár a legnehezebb helyzetekben is.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja