Gondot okozhat, ha nem ismerjük fel csecsemőkorban: A lenőtt nyelv tünetei és kezelése

Dr. Sebő Zsuzsanna - 2017-10-19
A napokban egy internetes fórumon kétségbeesett anyuka kérdését olvastam a lenőtt nyelv mibenlétéről. A pár hetes kisfiának nem megy a szopizás, a gyermekorvosuk a nyelvfék felvágását javasolta, és az anya a beavatkozástól való félelmében fordult a többiekhez.
Gondot okozhat, ha nem ismerjük fel csecsemőkorban: A lenőtt nyelv tünetei és kezelése


Mi az a lenőtt nyelv?

A mindennapokban használt „lenőtt nyelv” kifejezés a nyelvfék rövidségét vagy feszességét jelenti, ami miatt a nyelv mozgása akadályozottá, korlátozottá válik.

A nyelvfék (frenulum linguae) a szájfenéket (az alsó íny mögötti terület a szájban) és a nyelv alsó felszínét összekötő függőleges, vékony nyálkahártya redő. Ha ez a redő túl feszes, akadályozza a nyelv mozgását, nehezítve vagy akár lehetetlenné téve a jó és hatékony technikájú szopást a kisbabáknál.


A lenőtt nyelv jelei

A nyelv megfelelő mozgását leggyakrabban az jelzi, hogy a baba képes a nyelvét a fogínyén túlra kiölteni. A lenőtt nyelvű újszülött, csecsemő minél nagyobbra nyitja a száját, annál jobban visszahúzódik a nyelve, esetenként szívformát felvéve. Ez az egyik jele a lenőtt nyelvnek, de legtöbbször a nyelvfék kifeszülése is látszik a nyelv alatt.
Mivel a nagyra nyitott száj kulcskérdése az emlőre tapadásnak, így a szopásnak is, a lenőtt nyelvű babák gyakran rossz technikával szopnak, az esetek egy részében nem hatékonyan. Ilyenkor a csecsemő többnyire nem tudja megtartani a vákuumot, és amikor a vákuum megszűnik, sokszor a szívásnál és a nyelésnél csattanó hangot lehet hallani. Egy másik probléma, ami gyakran fellép a lenőtt nyelvű csecsemők szoptatásánál, hogy a kiváltódó harapási reflex miatt a baba ráharap a bimbóra, erős fájdalmat, sebesedést okozva ezzel az anyának. Mivel a sebes mellbimbó igen fájdalmas, előfordulhat, hogy az anya emiatt nem teszi kellő gyakorisággal mellre a csecsemőjét, tejpangás és tejcsatorna elzáródás léphet fel, a sebes mellbimbón keresztül feljutó kórokozók pedig emlőgyulladást okozhatnak. Mindez előbb-utóbb az anyatej csökkenéséhez vezet.

A cumisüvegből való táplálkozás egészen más technikát igényel, mint a szopás, és mivel ezt nem nehezíti a lenőtt nyelv, így sokáig rejtve maradhat az elváltozás. A későbbiekben a korlátozott nyelvmozgás a hangképzésben okozhat zavarokat, így az „sz, d, l, r, és t” hang kiejtése lehet nehezített, vagy hibás. A megfelelő fogsor kialakulásában, de az ételek, gyógyszerek lenyelésében is okozhat problémát egy ilyen apró elváltozás. Még idősebb korban például a fagylaltozás, vagy a fúvós hangszerek megszólaltatása okozhat gondot, de volt már olyan kamasz páciensem, akit a csókolózásban gátolt a lenőtt nyelve.

A lenőtt nyelv megjelenése változó, leggyakoribb megjelenési formái:
 

  • a nyelvfék a fogínyen ered és a nyelv hegyéhez rögzül, általában ilyenkor vékony és rugalmas hártyával állunk szemben
  • a nyelvfék a nyelv hegyétől 2-4 milliméterre kapcsolódik és a fogínyen vagy közvetlenül mögötte ered
  • a nyelvfék a nyelv alsó felszínének közepéhez kapcsolódik, a szájfenék közepén ered, általában feszes, rostos, kevéssé rugalmas
  • a nyelvfék a nyelv tövét szorosan a szájfenékhez rögzíti, a frenulum szinte a nyálkahártyába ágyazódva helyezkedik el, általában vaskos, rostos, fényes és rugalmas

A lenőtt nyelv kezelése

A lenőtt nyelv nem is olyan ritka, hiszen az újszülöttek 0,5-2 százalékában fordul elő. Az esetek többségében a rövid vagy feszes nyelvfék a csecsemő első életévében megfelelő hosszúságú és feszességű lesz, szinte eltűnik, és a nyelv mozgása akadálytalanná válik. Szopási nehezítettség, sebes mellbimbó esetén a nyelvféket fel kell csípni. Ezt nyelv- felvágásnak, kevésbé ijesztő kifejezéssel frenulotómiának nevezzük. Ilyenkor a baba fejét egy asszisztens stabilan megtartja (ettől sír a pici), és az orvos egy steril kisollóval néhány milliméteres metszést ejt a felemelt nyelv alatti hártyán. Mivel a nyelvfék ebben a korban vékony, ér, ideg nincs benne, ez a beavatkozás sem fájdalmat, sem vérzést nem okoz, leszámítva azt az 1-2 csepp vért, ami esetleg megjelenik. Házi gyermekorvosként számos ilyen beavatkozást végeztem, amit legtöbbször az azonnali szoptatás követett még ott a rendelőben.

A felmetszést gyakran az újszülött osztályon elvégzik, de orr-fül gégészeten is egy pillanat alatt megcsinálják egy csecsemőnél, ha a gyermekorvos körülményei nem engedik meg a beavatkozást.

Felnőtt korban a nyelvfék vaskosabbá válik, bemetszése körülményesebb, ezért minél hamarabb érdemes elvégeztetni a beavatkozást, különösen szopási, szoptatási problémák esetében.

A lenőtt nyelv az újszülötteknél egy aprócska elváltozás, melyet, ha az orvos, a védőnő, a szoptatási tanácsadó, vagy akár az édesanya felfedez, érdemes mihamarabb (néhány hónapon belül) megoldani, hiszen a beavatkozás csekély, az eredmény (pl. helyes szopizás) pedig látványos tud lenni.

                                                               dr. Sebő Zsuzsanna - Komjátiné Kocsis Edina

Fotó: By Kenny Louie from Vancouver, Canada (Hah!) [CC BY 2.0 (http://creativecommons.org/licenses/by/2.0)], via Wikimedia Commons

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2020 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media