SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Domján Mónika


Domján Mónika
Pszichológus, Önismereti tréner

Elérhetőségeim:
Cím: inSpirál Stúdió: Bp. 1094. Páva u. 6. II/2.
Telefon: 06-20/245-53-43
E-mail: domjanmoni@gmail.com
Honlap: http://www.inspiralstudio.hu
http://inspiralstudio.hu/index.php/bemutatkozas/munkatarsaink/53-domjan-moni
www.tavaszpont.com
Választott témakör:

változások

Témakörök

összes téma      agresszió kezelése     agresszív gyerek     alacsony önértékelés     alkoholista hozzátartozó     álmodozás     anya fiú kapcsolat     anya szerep     anyagi jólét     anyai önbecsülés     anyaság     anyaszerep     anyós     anyós-konfliktus     anyós meny konfliktus     apahiány     apakomplexus     asperger szindróma     autizmus     bûnbak     bûnbakképzés     baba születése     bántalmazás     bátorság     beilleszkedés egy új családba     bekakilás     bepisilés     beteljesületlen szerelem     bizalmatlanság     bizalom     bizalomvesztés     bõség     célok     családállítás     családi minta     családi minták     családterápia     dementia     depresszió     dermedtség     diploma     döntés     egyéni tanácsadás     egyéni terápia     egyenlõtlen munkamegosztás     egzisztenciális szorongás     elengedés     elfogadás     elhagyatás     elhidegülés     elkötelezõdés     elkötelezõdési problémák     ellenkezõ nemû barátságok     elõrehozott nyugdíj     elsõ szerelem     elszakadás otthonról     eltérõ igények egyeztetése párkapcsolatban     elutasítás     érdekérvényesítés     érettség     érzelmi zsarolás     félelem     félelem az elkötelezõdéstõl     félelem az intimitástól     felelõsség áthárítás     felnõtt szerep     felnõttség     férfi nõ barátság     férfi nõi szerepek     flört     fogadott gyermek     függõség     fulladás     gyanakvás     gyász     gyerek szerep     gyerekbaleset önvád bûntudat kimerültség     gyerekek féltése     gyermekszületés     gyõr     hûség     hûtlenség     hajhullás lelki okai     halálfélelem     harag kezelése     harmónia     házasság     házassági problémák     házasságon kívüli kapcsolat     hazudozás     hibáztatás     hipochondria     homoszexualitás heteroszexualitás biszexualitás döntés     indulati kontroll zavar     intimitás     intimitás elkerülése     introvertált gyermek     ismerkedés     játszma     kapcsolat idõsebb férfival     kapcsolatok     kapcsolatok hiánya     kapcsolaton kívüli vonzalom     kapcsolatteremtési nehézség     kellemetlen szomszédok     kezdeményezés     kiégés     kilépés bántalmazó kapcsolatból     költözés     kommunikáció     kommunikációs problémák     konfliktuskezelés     konfrontáció     kontrollvesztés     könyvajánló     korai szexualitás     korkülönbség     kóros gyászreakció     kötõdési zavar     közeledés     közelség     különválás     külsõ kapcsolat     lelki okok     lelkileg sérült partner     leválás     lojalitás-konfliktus     magányosság     mániás depresszió     manipuláció     manipuláció kezelése     második gyermek születése     megbocsátás     megcsalás     megcsalás párterápia krízis     megfelelési kényszer     mentális teremtés     munkahelyi konfliktus     munkahelyi szerep     munkakeresés     munkanélküliség     nappali alvás     napszikra terápiás stúdió     nárcisztikus személyiség     negativitás     nyitottság     önállóság     önbizalom-hiány     önbizalomhiány     önelfogadás     önérétkelési zavar     önértékelési zavar     öngyilkosság     önismereti csoport     önismereti tanácsadás     önkifejezés     önszeretet     önzés     öröm     õszintétlenség     óvodaváltás     pánik     pánikbetegség     párkapcsolat     párkapcsolat nagy korkülönbséggel     párkapcsolati problémák     párkeresési nehézségek     párterápia     pesszimizmus     pozitív énkép     pszichodráma     pszicholszomatikus tünetek     pszichoszomatikus betegség     pszichoszomatikus betegségek     pszichoterapeuta     pszichoterápia     realitás     saját igények     segítõ szindróma     segítségnyújtás határai     soha be nem váltott ígéretek     spontaneitás     súlyos önbizalomhiány     szakítás     szenvedély     szerelem     szerelmi háromszög     szeretet     szeretõi viszony     szomatodráma     szorongás     szüléstõl való félelem     szülõ     szülõ gyerek kapcsolat     szülõi támogatás     szülõk közti ellentét     szülõkkel együtt lakás     szülõvé válás     támogatás     támogató közösség     tanár-diák szexuális kapcsolata     tanult tehetetlenség     társfüggõség     terápia     terápia idõtertama     terápiára küldés     testhez való viszony     testi elváltozás kezelése mentálisan     testi tünetek     testkép zavar     testvérféltékenység     tisztázatlanság     trauma     túlreagálás     túlsúly     új partner     újrakezdés     válás     válás hatása a gyerekre     válság     változások     védekezés     viszonzatlan szerelem     vonzás törvénye     zaklatás     zaklatás szakítás után     zárkózottság  

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Mónika!

Egyedül nevelem a 4 éves kisfiamat és a szüleimmel élünk. Röviden vázolom a helyzetünket. Nem volt még a fiam 10 hónapos, amikor az apa úgy döntött, hogy túl nagy felelősség ez neki és elhagyott minket. Elváltunk, eleinte jött is a gyermekünkért, de aztán ritkultak a látogatások és most már több mint két éve, hogy nem is érdeklődik felőle. Ősszel kezdtük az óvodát, ami elég nagy törés volt a fiam életében, hiszen 3 évig itthon voltam vele. Elég nehezen szokta meg az ovit, most kb. egy hónapja van az, hogy már nem mondja, hogy nem akar menni, vannak már barátai is.
A problémám az, már ha probléma egyáltalán, hogy a fiam szinte mániákusan ragaszkodik a megszokott dolgokhoz, eseményekhez, időhöz. De már kiskorában is ilyen volt. Igaz mindig is igyekeztem napirendet tartani, már baba kora óta, hogy legyen egy állandóság az életében. Talán túl jól sikerült. Leírnék néhány példát: a múltkor nem akkor vettem fel a pizsamámat, amikor szoktam szóvá is tette pityergés közepette. Általában a nagymama megy érte az oviba, mert ő előbb végez délután, mint én a munkahelyen, de a múltkor sikerült előbb eljönnöm és lelkesen mentem érte, hogy majd mennyire örül, hogy végre én mentem érte, erre elkezdett pityeregni, hogy miért nem a mama ment érte. Ma is ovi szünet miatt a mamával volt itthon, de én is végeztem előbb és hazaértem, mire felébredt a délutáni alvásból, szabályosan sírni kezdett, hogy miért előbb jöttem, menjek vissza dolgozni és akkor jöjjek, amikor szoktam. Ez csak néhány példa volt, mert szinte mindenhez ragaszkodik, ahhoz amit és ahogy megszokott. Nem hiszem hogy ez teljesen természetes lenne. De ha tényleg nem az, akkor hogyan változtathatnék rajta legalább egy kicsit. Vagy elnőheti ezt? Mert ha nem és később sem tud alkalmazkodni az élet változásaihoz, akkor elég nehéz élete lesz, hiszen minden változik folyamatosan.
Van egy párkapcsolatom lassan egy éve, és ahhoz, hogy folytatódhasson, költöznünk kéne. De így nem merek belevágni, hiszen teljesen új otthont, új környezetet, új óvodát, új közösséget és új életet kellene élnie, amit valószínűleg nem igazán élne meg könnyen. Egyébként a párommal jól megértik és szeretik egymást.

Köszönöm előre is a válaszát és tanácsát!

É.
Kedves É.!

A leírt "tünetek" az autizmus enyhe formájára, az Asperger-szindrómára emlékeztetnek. Nem kell tőle megijedni, ezzel az állapottal teljes életet lehet élni, viszont fontos odafigyelni az ezzel járó fokozott érzékenységre. Az ilyen gyerekek (és felnőttek) nehezebben igazodnak el a társas kapcsolatok világában, azért ragaszkodnak annyira az ismerős, megszokott helyzetekhez, mert ez nyújt nekik biztonságot. A változások sokkal jobban megviselik őket, mint a többi embert, de ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben meg kell óvni őket a változásoktól. Azt viszont igen, hogy hosszabb időre, és türelmes, fokozatos felkészítésre van szükség.
Javaslom, hogy keressenek fel a témában járatos szakembert, gyermekpszichológust - a Napszikra Terápiás Stúdióból például Szabó Klárát ajánlom szeretettel: http://www.napszikra.hu/terapeuta/szabo-klara
Egy szakember segítségével biztosan megoldható úgy a váltás, hogy a lehető legkevesebb sérülést okozza gyermekének, sőt megerősödve, a későbbi változásokhoz jobban hozzáedződve kerüljön ki belőle.

Sok sikert kívánok!

Üdvözlettel,

Domján Mónika
2012-06-01 11:52:41
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja