Ha ma megkérdezünk egy jól képzett, munkáját szerető fiatal nőt arról, mi kéne ahhoz, hogy (több) gyereket vállaljon, az otthoni feladatok egyenlő elosztása és a napközbeni gyermekfelügyelet megoldhatósága mellett minden bizonnyal a stabil munkahelyet említené. Egy olyan munkahelyet, ahol nem indul hátrányból pusztán azért, mert női mivoltából adódóan valószínűleg gyereket fog vállalni, és nem akar tőle a cég megszabadulni, amint anyává válik.

Ha ez a multinacionális nagyvállalatok egy részénél esetleg még sokáig álom is marad, azt gondolnánk, hogy legalább az állami cégek nem hozzák hátrányos helyzetbe a kisgyerekes anyákat – ha már úgyis „családbarát országban” élünk.

Hogy ez mennyire nem így van, jól példázza Dóra esete (a nő nevét a Helsinki Bizottság megváltoztatta, és az érintett céget sem nevezi meg pontosabban). Dóra 2015-ben kezdte a gyakornoki programját az intézménynél. Másfél éves szerződését először gond nélkül hosszabbították meg újabb másfél évvel. Ez idő alatt azonban gyermeket szült, és amikor a gyed ideje alatt újra a munkaviszonya meghosszabbítását kérte, azt a munkáltatója elutasította azzal az indokkal, hogy „nem teljesítette a gyakornoki program feltételeit.” Dóra szerint mindez abszurdum: ő minden olyan feltételt, amelyről tudott, teljesített, az új előírásokat pedig munkáltatója nem közölte vele.

Amikor utánakérdezett, a munkaügyi osztály egyik dolgozója arról tájékoztatta, hogy azért nem maradhat a cégnél, mert félő, hogy ismét szülni fog. Egy kollegája is megerősítette, hogy „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem óhajtja tovább foglalkoztatni a vállalat. Figyelemreméltó, hogy a gyakornoki programban részt vevő összes nő – köztük két kismama – jogviszonya megszűnt, miközben a férfiak mind az állásukban maradhattak.

Dóra esete minden bizonnyal nem egyedi az országban, ő azonban abban különbözik a sorstársaitól, hogy nem hagyta magát, és feljelentette egykori munkaadóját. A Magyar Helsinki Bizottságot arra kérte fel, hogy képviselje őt az eljárás során. A bizottság ügyvédje, Tóth Balázs a következőképpen vélekedett az esetről: „önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelünk jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. Az pedig minden szempontból elfogadhatatlan, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzák. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány.”

Kép: Fotorech / Pixabay