Ekkor kezdenek kialakulni a főbb testformák, mint fej, törzs, végtagok, stb. és szervek, így az agy, szív, tüdő, vese, here, stb. és ennek megfelelően az ezeket alkotó speciális szövetek és sejtek. Ezek a sejtek azonban alapvetően különböznek egymástól, hiszen az agysejtek feladata lesz a gondolkodás, míg a szívizom-sejteknek a szív működését és ezáltal a vérkeringés fenntartását kell biztosítania, a tüdőhám-sejtek a lélegzést, a vesesejtek a vizelet-elválasztást, a here sejtjei pedig az ondótermelődést biztosítják.

Mindezek csak úgy érhetők el, hogy a mintegy 2 méter hosszú DNS-makromolekulán belül lévő 3,2 milliárd nukleotid (nevezhetnénk betűnek is) közül e speciális feladatokra felkészülő sejtekben más DNS-szakaszok lépnek működésbe. Vagyis a szeder-szerű magzatkezdemény eddig mindenre képes sejtjeiből csak meghatározott feladatra specializálódott genetikai állományú sejtek alakulnak ki.

Olyan ez, mint a fiatalság, a gyerekből még minden lehet, az iskolák elvégzését és pályaválasztást követően azonban már csak speciális foglalkozások ellátására vagyunk képesek. S ez így van jól, hiszen az emberek csak így tudnak megfelelni a társadalmi munkamegosztás bonyolult feladatának. S az emberi szervezet csodálatosan sokszínű működése is csak a sajátos feladatokra specializálódott sejtek révén érhető el. Életünket azonban előbb-utóbb betegségek keserítik meg, amikor is a speciális feladatot ellátó szervek és ezen belül a sejtek működése elromlik és képtelenné válnak küldetésük teljesítésére. Így a hasnyálmirigy ún. szigetsejtjei megbetegedésük miatt nem tudnak inzulint termelni és ezért kialakul az ún. cukorbetegség. A szív izomzatát ellátó koszorúerek elmeszesedése olyan mértékű lehet, hogy elzáródnak és emiatt a szívizomzat vérellátás nélkül marad és elhal (ez az ún. szívinfarktus).

A központi idegrendszer bizonyos sejtjeinek megbetegedése pedig felelőssé tehető a Parkinson és Alzheimer kórért. Az orvosok sok mindennel megpróbálkoznak az e betegségért felelős szervek vagy sejtek működésének javításáért, de azért e kezelések hatásfoka korlátozott. Éppen emiatt régóta felmerülő igény e betegszervek megújítása vagy újakra kicserélése. Ezt az igényt elégítik ki a szervátültetések, amelyek azonban az emberek közötti immunológiai különbségek miatt is igen nehéz feladatot jelentenek. Az őssejtek alkalmazása azonban, most reményt kelt egy újfajta kezelési módra.

Mi az őssejt?

A fogantatás után a petevezetékben a méh felé vándorló és osztódó, majd ott beágyazódó magzatkezdemény még "mindenre-képes" sejtekből áll. A magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg e sejtek specializálódása ideg-agysejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké, stb. E sejtekben a genetikai anyag (az ún. DNS) különböző szakaszai lépnek működésbe.

Így válnak képessé a szervek és szövetek munkamegosztásában speciális feladatuk ellátására. Ennek azonban az ára, hogy elvesztik a "mindenre-képes" esélyüket. A magzati fejlődés során azonban kis számban megmaradnak ilyen "mindenre-képes" sejtek is, ezeket nevezzük szöveti őssejteknek. Nagy szerencsére a születéskor a köldökzsinórból nyert vér tartalmaz ilyen őssejteket. Az őssejtek ebből a vérmintából azután megőrizhetők. A köldökzsinórvér vétele csak közvetlenül az újszülött születése után történhet.

www.sejtbank.hu