De vajon milyen okok húzódnak meg a háttérben? Mikor is beszélhetünk valódi túlhordásról? A szülés pontos időpontjának kiszámításától függően beszélhetünk túlhordásról, vagy éppen téves számításról. A nők csekély hányadánál indul meg a szülés az előre jelzett napon. Általában néhány nap eltérés lehet az előre kiszámított dátum, és a szülés valódi időpontja között. A számítás elvégzéséhez szükség van a mestruációs ciklus ismeretére.

A szülés időpontjának kiszámításához a Naegele-féle módszert használatos. Szabályos ciklus esetén az utolsó menstruáció időpontjához hozzáadunk két hónapot, majd visszaszámolunk három naptári hónapot, így megkapjuk a szülés dátumát. Amennyiben a ciklus szabályos, de nem 28 napos, az esetben nem 28 nappal, hanem a kismama által kiszámolt ciklushosszúsággal kerül kiszámításra.

Amennyiben a baba a 38. hét előtt jön világra, koraszülésről beszélhetünk. Figyelembe kell azonban venni a baba egészségi állapotát, fejlettségét is, a megfelelő időben világra jött csecsemők között is nagy eltérések lehetnek. Amennyiben a kismama túl van a terhesség várható időpontján, a szülés azonban még nem indult meg, nagyobb figyelmet igényel. Ez esetben több vizsgálattal is fényt deríthetnek a magzat állapotára.

Amnioszkópiás vizsgálattal a magzatburkon keresztül figyelhető meg a baba, az ultrahang pedig megmutatja van-e elég magzatvíz, s megfelelő-e a magzat oxigénellátottsága. CTG segítségével a magzat szívverése is nyomon követhető. Amennyiben a magzat életkörülményei nem kielégítőek(nem megfelelő méhlepény működés, oxigénhiány, köldökzsinór problémái, stb.), vagyis a magzat sérülhet az anyaméhben, a szülést megindíthatják. Ezt a kismama is segítheti, a lépcsőzés, meleg fürdő és ütemes séta segítségével. Orvosilag oxitocinnal történik a szülés mesterséges megindítása.

Egy átlagos terhesség során a fogamzás időpontja utáni 266. napon várható a szülés. Természetesen az egyénenként változó menstruációs ciklus, illetve a menses mértéke, időtartama is befolyásolhatja a szülés időpontját. Hasonló ismeretek hiányában előfordulhat, hogy a dátum tévesen kerül kiszámításra. Ilyenkor nem beszélhetünk valódi túlhordásról, s ezáltal nem jelent plusz kockázatot sem. Amennyiben valódi túlhordásról beszélünk, az esetben is a legtöbb gyermek természetes úton jöhet világra, nincs szükség császármetszésre.

Mivel a méhlepény a 40. hét közeledtével zsugorodni kezd és kevésbé képes a magzat helyes ellátására, a kockázat növekedhet, így legtöbb esetben megindítják a szülést. Összegezve: akkor beszélhetünk valódi túlhordásról, ha a szülés dátuma helyesen, minden egyéni tényezőt figyelembe véve lett kiszámítva, s ennek ellenére nem indul meg természetes úton a szülés. Ez orvosi szempontból semmiképpen nem jó, de a megfelelő vizsgálatok mellett nem jelent nagyobb kockázatot, hiszen a szükséges funkciók alulműködése esetén, mesterséges úton is megindíthatják a szülést.

Kép: www.foter.com