Táppénzes igazolás

Keresőképtelenséget az az orvos tud igazolni, aki erre szerződést kötött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. (Magánorvosok általában nem ilyenek.) Saját keresőképtelenséget alapesetben a háziorvos igazol, ha a gyerek beteg, akkor a gyerekorvos adja az igazolást. A kezdő, nagy alakú táppénzes papír 7 napra szól, ha ennél tovább tart a keresőképtelenség, akkor egy hosszúkás, szakzsargonban kutyanyelvnek nevezett igazolást ad az orvos 2 hetente, a két hasábon 1-1 hetet igazol.

A kórházi kezelést másképpen igazolják, erre speciális nyomtatvány van, ez egy írólap nagyságú igazolás, aminek a fejlécében a kórház és az osztály neve, címe van. Hosszabb kórházi ápolásnál mindig csak a kezdő napot igazolják és hogy a kiadás napján ez még tart. Ilyenkor az utolsó és a jelenlegi kiállítás közötti időszakra számolják el a táppénzt. Az igazolásra is érvényes, hogy ahány ház, annyi szokás, nem minden orvos tarja magát ezekhez a szabályokhoz annak ellenére, hogy kormányrendelet szabályozza, hogy miként kell igazolni a keresőképtelenséget. Előszeretettel csinálják például, hogy a kezdő táppénzes papír bármikortól indult is, csak vasárnapig szól, hogy a kutyanyelveken utána kerek naptári heteket tudjanak igazolni. Szintén gyakori megoldás, amikor hosszú keresőképtelenségnél egy kutyanyelvet adnak a teljes naptári hónapra.

A keresőképtelenséget legfeljebb 5 napra visszamenőleg lehet igazolni. Terhességgel, gyermekápolással összefüggő keresőképtelenségnél ilyen nem szokott lenni, de azért nem árt tudni, hogy van mód arra, hogy az orvosszakértői szerv orvosa 6 hónapra visszamenőleg adjon igazolást, természetesen csak indokolt esetben Ez a lehetőség különösen fontos lehet annál, aki rövid biztosítási ideje miatt CSED-re nem jogosult, mert ilyenkor 42 napra, a gyermekágy időszakára - és igazolt probléma esetén tovább is - táppénzt kaphat, amit viszont 10-ből 9-en nem tudnak, ezért nem kérnek róla időben igazolást a háziorvostól. Ilyenkor is segíthet a visszamenőleges igazolás jogszabályi lehetősége.
 

Keresőképtelenség kódja a táppénzes igazoláson

A kód a táppénz jellegét mutatja, ez dönti el, hogy
- van-e betegszabadság
- mennyi a táppénz mértéke
- a munkáltatót terheli-e a táppénz 1/3-a, vagy az egészet a társadalombiztosítás állja.
 

Van még egy 10-es keresőképtelenségi kód, amit érdekes módon nem jogszabály ír le, hanem egy nyomtatvány kitöltési útmutatója. A szülés miatti kórházi ápolás kódja a 10-es, de ezt sok helyen nem tudják és mindent írnak helyette, aminek csak egy kis köze is van ehhez: 6-ost, 8-ast, 9-est. Annyira ritkán találják el a 10-est, hogy teljesen immunis mindenki a rossz kódokra és úgyis tudja, hogy miként kezelje a kórházi igazolást, amit a kismama csatol a CSED igényhez.

A veszélyeztetett terhességnek 2011. augusztus 1-től van önálló kódja, ekkortól módosult a Munka Törvénykönyve betegszabadságra vonatkozó része, belekerült, hogy veszélyeztetett terhességnél nincs betegszabadság. Egyre ritkábban, de még mindig van olyan orvos, aki 8-as kódot ír a veszélyeztetett terhes kismama táppénzes papírjára. Ha valakinek magas a bére, akkor ezzel kifejezetten jól jár, mert így a maximált táppénz helyett pár napig a magasabb 70%-os távolléti díjat kapja, alacsony bér esetében viszont hosszú távon rosszabbul is járhat az igénylő, így ragaszkodni kell a kód javításához.
 

Betegszabadság

A betegség miatti keresőképtelenség első néhány munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságra járó 70%-os távolléti díjat kap munkavállaló, amelyet a munkáltató fizet. Természetesen a munkáltató dönthet úgy, hogy ennél nagyobb mértékű távolléti díjat fizet a munkavállalójának a betegszabadság idejére. A betegszabadság évi 15 munkanap, évközi belépésnél ennek időarányos része. Ha nem volt felhasználva, nem vihető át másik évre. A betegszabadság csak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozókra értelmezhető, továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. Egyéni és társas vállalkozónak, megbízásos jogviszonyban dolgozónak nincs betegszabadsága.

A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár, de vannak olyan esetek, amikor nincs betegszabadság és az első naptól táppénzre jogosult a biztosított. Ezek az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés, gyermekápolás, veszélyeztetett terhesség és a gyermekágy idejére kapható táppénz annál, aki CSED-re (rövid előzetes biztosítás miatt) nem jogosult.
Az orvos a bármilyen keresőképtelenséget ugyanazon a nyomtatványon igazolja, a keresőképtelenség jellegét egy kóddal jelzi. A könyvelő/bérszámfejtő/TB ügyintéző dolga, hogy az előzményektől és a kódtól függően tudja, hogy a keresőképtelenséget betegszabadságként vagy táppénzként kezelje.
 

Táppénz

Ki jogosult táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1. fennálló biztosítási jogviszony,
2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
 

1. Biztosítási jogviszony

Az egészségbiztosítás betegség esetére folyósított pénzbeli ellátására, a táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása alatt válik keresőképtelenné (táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak). Az olyan, egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyek, akik biztosítási kötelezettsége megállapítható (pl: megbízási szerződés alapján) ha ebből a tevékenységből származó, járulékalapot képező havi jövedelme eléri a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra ennek a harmincad részét, szintén jogosultak a táppénzre.

Egyidejűleg fennálló több olyan jogviszony esetén, amelyek biztosítást keletkeztetnek, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön‐külön kell megállapítani.
 

2. Egészségbiztosítási járulék

A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási‐ és munkaerő‐piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő‐piaci járulék 1,5 százalék. Ha a nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjas munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatottnak minősül, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%‐os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %‐os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.
 

3. Keresőképtelenség

A keresőképtelenség elbírálása orvosi feladat. A táppénzre jogosultság szempontjából az alábbi személyeket tekintjük keresőképtelennek:

• aki betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni;
• aki várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja ellátni a munkáját és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
• az anya, ha 1 évesnél fiatalabb gyermekét kórházban ápolják, és a gyermeket szoptatja;
• a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban;
• a szülő abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli;
• aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül,
• akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak, elkülönítenek vagy járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni és más munkahelyen vagy munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható;
• a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja, vagy, ha a gyermeket kórházban kezelik, a kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.

Nem jár táppénz:

• a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre Ön a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
• a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel
• ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
• a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
• a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
• előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
• saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
• a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt)

Gyermekápolási táppénz /GYÁP/

Táppénz keresőképtelenség esetén jár. Saját betegség mellett az is keresőképtelen, aki 1 évesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptatja (ezt hívják a köznyelvben szoptatási táppénznek), vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. Gyermekápolási táppénzre a biztosított anya és apa egyaránt jogosult. Az igazolást a gyerekorvos adja, a keresőképtelenség kódja 5-ös a papíron, a megjegyzés rovatba pedig be van írva a gyerek neve, születési ideje és TAJ száma.
A gyerek életkorától és a szülő egyedülálló vagy nem egyedülálló státuszától függ, hogy hány napot lehet gyermekápolási táppénzen lenni:

• 1 éves korig korlátlanul,
• 1 és 3 éves kor között 84 napot
• 3 és 6 éves kor között 42 napot, egyedülállónak 84-et
• 6 és 12 éves kor között 14 napot, egyedülállónak 28-at.

A napok két születésnap között járnak, nem egyedülálló szülőknél szülőnként van ennyi GYÁP jogosultságuk. A fel nem használt napokat nem lehet tovább vinni.

Természetesen a folyamatos biztosítástól is függ, hogy igénybe lehet-e venni ennyi napot, mert GYÁP-nál is az a szabály, hogy legfeljebb a folyamatos biztosítás tartamára jár. GYÁP szempontjából nem csak a hajadon, a nőtlen, az elvált és az özvegy minősül egyedülállónak – ők is csak akkor, ha nincs élettársuk –, hanem az is, aki a házastársával együtt él, de a válás már folyamatban van. Egyedülállónak minősülnek még azok a szülők, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, akiknek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant, akiknek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, vagy ha a másik szülő nincs szabadlábon. Két év folyamatos biztosítás esetén a táppénz mértéke 60%, ennél kevesebbel 50% jár.

Terhesállományba vételről szóló igazolás

A CSED már a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól igényelhető, ehhez bizonyítani kell, hogy ebbe az időszakba beleesünk.  A helyi szokások döntik el, hogy a háziorvos vagy a nőgyógyász adja ki a terhesállományba vételről szóló igazolást,  de aki keresőképtelenséget tud igazolni, annak mindene - nyomtatvány, bélyegző - megvan ahhoz, hogy terhesállományba vegyen. Nem is a technikai háttérrel szokott baj lenni, hanem azzal, hogy egész egyszerűen vagy nem tudják, hogy ez mi és hogyan kell igazolni. 

A CSED-hez szükséges terhesállományba vételhez ugyanolyan igazolás kell, mint a kezdő táppénzes papír, aminek a neve nem véletlenül "Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről". Terhesállomány szót aláhúzni vagy bekarikázni, megjegyzésbe szülés várható ideje, II. ponthoz állományba vette dátumhoz az a nap, amikortól indul a CSED – ezt a 28 napon belül a kismama határozza meg, mert ez munkajogi és egészségbiztosítási kérdés, nem pedig orvosi – ennyi az egész. A III. ponthoz (keresőképtelenség kódja) nem kellene írni 6-ost vagy 8-ast, de nem kell tiltakozni, ha mégis ezt teszik. A CSED igényléshez nem feltétlenül van szükség terhesállományba vételről szóló igazolásra, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy másképpen igazolják a 28. nap elérését. A terhes kiskönyvben szerepel a szülés várható időpontja, ezért az eredeti kiskönyvvel és egy szülési szabadság megkezdéséről szóló saját nyilatkozattal is lehet helyettesíteni a terhesállományba vételről szóló igazolást.
 

Passzív CSED /Csecsemőgondozási díj/

Aki a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül, az jogosult CSED-re, de ún. passzív jogon. Ha valakinek a CSED folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, akkor a 168 napból még hátralévő időszakban szintén passzív jogon kapja a CSED-et. A passzív kifejezéssel különböztetjük meg attól, amikor valaki a biztosítás tartama alatt kap CSED-et. Bár ilyenkor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, ő fogja kitölteni a CSED-hez a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a CSED-et.
 

Passzív GYED /Gyermekgondozási díj/

Akinek a CSED vagy a GYED folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, az a baba 2 éves koráig /ikergyermekek esetében 3 éves korukig/ hátralévő időszakra ugyanúgy jogosult végig a GYED-re, mintha lenne biztosítása, de ilyenkor passzív GYED-nek hívjuk, ezzel különböztetjük meg attól, amikor tart közben a biztosítás.

Ha már a CSED alatt megszűnt a biztosítás, akkor a GYED igénylésekor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, mégis ő fogja kitölteni a GYED-hez a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a GYED-et.

A passzív GYED előnyös, mivel ugyanolyan összegben jár végig, egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot jelent, összeköti a biztosításokat, ami így folyamatos maradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül, beszámít a CSED-hez az előzetes biztosításba és egyetlen hátránya van csak. Aki ezt nem tudja, vagy nem veszi komolyan, az később, egy következő babánál kellemetlen helyzetbe kerülhet ugyanis a következő GYED egyik nehezebben teljesíthető jogosultsági feltétele ismét az lesz, hogy a szülést megelőző 2 évben legyen 365 nap biztosítás, de ebbe a passzív GYED már nem számít bele.
 

TB ellátásokat terhelő levonások

Táppénz: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
CSED: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
GYED: SZJA előleg, és nyugdíjjárulék kerül belőle levonásra
 

TB kiskönyv

Ennek az igen fontos iratnak a hivatalos neve: igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról. A kiskönyv tartalmazza a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat, időrendi sorrendben: mettől meddig tartott a biztosítás, mikor szünetelt, mikor kaptunk valamilyen ellátást, sőt bizonyos esetekben ennek az ellátásnak a napi alapját is. Általában fehér vagy rózsaszín harmónikaszerűen kihajtogatható könyvecske kartonpapírból, 70-es, 80-as években kiskönyvet kapóknál még egy régi, sárga, lapozható változat is előfordulhat. Általában a munkáltatónál van, persze csak akkor, ha le lett neki adva belépéskor, de ezt a saját érdekünkben tegyük meg magunktól. Lelkiismeretes munkáltatók erre felhívják a figyelmet, és kilépéskor természetesen visszaadják a munkavállalóknak. Ha megszűnik a jogviszonyunk és nem kapjuk vissza, akkor mindenképpen kérjük el.

Amióta nincs munkakönyv, azóta fontos okmány lett, mert ez az egyetlen dokumentum, amiben idősorosan benne vannak a munkaviszonyok. De nem csak a munkaviszonyokat tartalmazza, hanem a többi biztosítást is, az egyéni vállalkozás kivételével, be kell tehát jegyezni pl. a tagi jogviszonyt (bt, kft nem  munkaviszony keretében közreműködő tagja) és a megbízást is (amennyiben összege alapján létrejött a biztosítási kötelezettség).

A TB kiskönyvre szükség van táppénz, CSED, GYED igénylésekor, mert ebből lehet megállapítani a jogosultságot, annak időtartamát és táppénznél a mértékét. A kifizetőhely, vagy az ellátást folyósító szerv nem kéri, ha a foglalkoztatói igazolásból megállapítható, hogy legalább 2 éve ugyanott vagyunk biztosítottak, mert nincs olyan ellátás, amihez 2 évnél többet kellene a biztosítástörténetből látni. Ezért ha ezt egyetlen foglalkoztató le tudja igazolni az ellátáshoz egyébként is benyújtott foglalkoztatói igazoláson, akkor nem kell a TB kiskönyv. Ha az ellátás passzív jogon indul vagy passzívra vált, akkor le kell adni a folyósítónak a tb kiskönyvet, mert bele fogja írni, úgyhogy mindenképpen kérni fogják, hivatalosan enélkül nincs is passzív ellátás folyósítás. A biztosított érdekét szolgálja, hogy be legyen írva, mert ebből lehet látni többek között azt is, hogy folyamatos maradt a biztosítás.

Kifizetőhely

A kifizetőhely nagyon leegyszerűsítve a munkahelyi társadalombiztosítási szerv, ami nagy könnyebbség és segítség a munkavállalóknak. Ha a munkáltatónál az átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 100 főt, akkor társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell működtetnie, 100 fő alatt megállapodást lehet kötni az egészségbiztosítási pénztárral társadalombiztosítási kifizetőhely működtetésére.

A kifizetőhely cégnél dolgozók helyben tudják igényelni az ellátásokat, ezeket a kifizetőhely bírálja el, és a munkáltató folyósítja a munkabérekkel együtt. A költségvetést terhelő ellátásokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől havonta visszaigénylik, így ezeket is ugyanúgy az állam finanszírozza, de a munkáltatónak kell megelőlegeznie. A kifizetőhely a saját költségén a saját infrastruktúrájával és legalább középfokú TB ügyintéző közreműködésével látja el az igényelbírálási, folyósítási és egyéb feladatokat, a kifizetett ellátásokért korlátlan anyagi felelősség terheli. 5 évente ellenőrzik őket, a feltárt jogalap nélküli kifizetéseket megtéríttetik, az  esetlegesen alacsonyabb összegben megállapított ellátások kamatostul történő kiutalásáról pedig intézkednek. 

A kifizetőhely ellátást elutasító vagy beszüntető határozata ellen a felettes szervnél lehet fellebbezni, célellenőrzést is lehet kérni, ha úgy érzi valaki, hogy tévesen állapították meg az ellátását.
 

Méltányosság

Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor az igénylő nem felel meg az egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság feltételeinek. A társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek és a költségvetés biztosította anyagi keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítson meg ilyen jogosultságot annak, aki arra egyébként nem lenne jogosult, és így CSED-et, GYED-et, és táppénzt folyósítson.

Frissítve: 2017. november
Kép: Adamr, Freedigitalphotos.net