Ha a kiégés, angol szóval burnout által érzelmi rabságba, depresszív állapotba kerülünk, belefáradunk a munkába, elveszítjük motivációnkat. Ilyenkor nem érezzük úgy, hogy magunk alakítjuk a folyamatokat. A napi stressz mellett külső körülmények döntenek a sikerről és kudarcról.
Jobban veszélyeztetett az a réteg, amely naponta emberekkel tartja a kapcsolatot, például a vezetői státuszban tevékenykedők. Szintén könnyen a kiégés foglyai lehetnek, akik a vállalkozásukban magukra vannak utalva, nem kapnak megfelelő támogatást, nincs elegendő segítségük.

A kiégéshez kapcsolódó tünet a sivár, kiüresedő magánélet. A baráti szálak lazulnak, a családtagokkal sokszor feszültté válik a viszony, kikapcsolódásra egyre kisebb az igény, a lehetőség. Ilyenkor fokozottan naggyá válik az egészségügyi kockázat. A motiváció és a munkakedv elvesztését számos tényező elősegítheti: a cég rossz piaci helyzete, a rosszul felmért és nem jól átgondolt munkafolyamatok, az irreális célkitűzések, az ingerült és feszültségekkel túlterhelt légkör is.
 

A családi vállalkozások esetében a kiégés okai a következők lehetnek:
 

• hiányos teljesítménymérés (kontroll)
• célkitűzés hiánya, vagy nem egyértelmű célkitűzés
• folyamatos időzavar, határidőkényszer
• visszajelzés hiánya
• megerősítés hiánya
• alacsony pénzforgalom és bevételek hiánya
• extra igénybevétel mellett nagy felelősség
• gyakori krízishelyzet, gyorsan növekvő követelmények
• elégtelen adminisztratív támogatás, adminisztratív terhek
• korlátozott fejlődési lehetőségek
• helytelenül kezelt kommunikáció
• nem megfelelően kialakított személyi felelősségrendszer, alá-fölérendeltségi problémák
• határaink rugalmas kezelése.

A kiégés nem statikus, egyszeri jelenség, hanem olyan folyamat, amely ciklikusan ismétlődik. Mivel kialakulásáért egyrészt az egyén jellemzői, másrészt a munkaszervezet egyes jellemzői tehetők felelőssé, a ciklus is két szinten módosítható. A megelőzés és a beavatkozás megjelenhet a személy és a vállalkozás szintjén is.

Fontos tudnunk, hogy a kiégés megelőzhető és kezelhető probléma. A folyamatban számos beavatkozási pont adódik. A kiégésnek lehetnek belső, a személyiségből fakadó, valamint külső okai is. Ha valaki állandóan magasra teszi magának a mércét, vagy gyenge önbizalommal rendelkezik, a sikertelenségből fakadóan könnyen kiéghet.
 

Hogyan ismerhetjük fel a kiégést?

Néha mindenkinek meg kell állnia egy pillanatra és megfogalmazni, merre halad: Nézz magadba! Válaszolj olyan kérdésekre, mint: Miért szenvedek? Mi az, ami nyomaszt? Mi az, ami motivált abban, hogy elinduljak a vállalkozásomban? Hol tartok ebben most? Mit jelent számomra ez az életmód? Valójában hogyan szeretnék élni? Mire volna szükségem ahhoz, hogy valójában jól érezzem magam a bőrömben?

Felismerem magamon a következő tüneteket?

Testi tünetek: fáradtság, feszültség, fejfájás, testsúlyingadozás, alvászavar, illetve pszichoszomatikus megbetegedések (magas vérnyomás, fekélybetegségek, táplálkozási és emésztési zavarok).

Pszichés tünetek: ingadozó érzelmi állapot, ingerlékenység, cinizmus, kiábrándultság, emberi kapcsolatok megromlása, negatív viszonyulás a körülményekhez és az emberekhez, serkentő és nyugtató szerek fokozott használata (több kávé, cigaretta fogyasztása, édesség utáni vágy) teljesítőképesség csökkenése, önértékelési problémák, labilissá válás, szorongás, depresszió, rögeszmék megjelenése, elszemélytelenedés érzése.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a kiégett, fásult ember nem képes fenntartani azt a fajta mentális jólétet és lelki egészséget, amely a sikeres munka elengedhetetlen feltétele. Amikor tehát felüti a fejét a megfelelni képtelenség érzése, és erősödik a stressz-nyomás, idejekorán érdemes belekezdeni egy megreformált életmódváltásba.

Bízzunk tudásunkban és önmagunkban! Ügyeljünk a kikapcsolódásra! Ami pedig nagyon fontos, hogy ne féljünk segítséget kérni! A kiégés megelőzése, illetve megfelelő kezelése érdekében keressünk fel szakembert.

Fotó: SolGar/pixabay.com