A depresszióipar a hatalmas hasznot termelő gyógyszeripar dinamikusan terjeszkedő ágazata. Menedzserek, marketingesek, kutatók, tanácsadók és gyakorló pszichiáterek, orvosok hada működteti: méregdrágán eladható gyógyszereket törzskönyveztet, termel, forgalmaz, s megteremti árujához a vásárlókat, a "depressziósok" tömegét.

A gyógyítás szellemét felváltotta a piac logikája. A szerző hatalmas tudományos tényanyagot felvonultatva tárja fel, hogy a gyógyszeripar tudományhamisítása és propagandája szakembert és beteget egyaránt félrevezet.

Bemutatja, hogyan hamisítja betegséggé az életproblémákat a gyógyszeripar és a vele szorosan összefonódó orvoslás, hogyan sulykolják az emberek fejébe, hogy gondjaikat csak az - elemzések szerint hatástalan - antidepresszánsok gyógyítják. Szendi köntörfalazás nélkül, keményen fogalmaz, de méltatlanul vádolják pszichiátria-ellenességgel; könyve éppenséggel egy jobb pszichiátriáért íródott.
A szerző külön fejezetet szentel Albert Györgyi Miért éppen én? című könyvének, mert abban a félrekezelt és félrevezetett ember tragédiáját látja. Albert Györgyi könyve - szándékaival ellentétben - valójában vádirat az antidepresszánsok mindenhatóságát hirdető biológiai pszichiátria ellen.
A könyvet a haladó magyar pszichiátria meghatározó egyénisége, Buda Béla professzor - a könyvet kontextusba helyező - utószava zárja.

Szendi Gábor 1954-ben született. 1976-ban programozó matematikusi diplomát szerzett. Pár év programozás után az Egyetemi Színpad reklámszakembere , majd a MAFILM Társulás stúdiójának dramaturgja lett. Saját írásaiból egy játékfilm és két tévéfilm készült. A Társulás Stúdió politikai indíttatású 1985-ös feloszlatása után állásából elbocsátották. Ettől kezdve könyvkötésből élt, majd 1988-ban felvételizett az ELTE BTK pszichológia szakára, ahol 1993-ban kiváló minősítéssel végzett. Klinikai szakpszichológusként szorongásos és depresszív zavarokban szenvedőket kezel, kutatóként elsősorban a test-lélek problematika területén írt összefoglaló tanulmányokat.