Vég Katalin, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, az Írországból indult programot 2015-ben még csak Budapesten, tavaly már több vidéki városban is megtartották, idén pedig a főváros mellett 19 vidéki helyszínen, 226 résztvevővel rendezik meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a kormányhivatalok, valamint a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásával.

Példaként említette, hogy az idén lesz olyan résztvevő, aki egy jelmeztervező vagy egy orgonaépítő munkájába nyerhet bepillantást, más a Magyar Tudományos Akadémiára vagy a Semmelweis Egyetem neurológiai klinikájára látogat el.

Vég Katalin úgy fogalmazott, sokan úgy gondolják, a program csak "álomkergetés", pedig a jelentkezők gyakran reális kívánsággal keresik meg őket, mert tényleg szeretnének elhelyezkedni, és volt már olyan résztvevő, akinek ez sikerült is.

Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kiemelte, a társadalmi befogadás egyik legfontosabb eszköze a munkaerőpiaci esély megadása, hogy a megváltozott munkaképességű emberek megmutathassák, ők is képesek értékteremtő munkára.

A társadalom több évtizeden át "fallal" vette körül, elkülönítette a fogyatékossággal élő embereket, mert úgy gondolták, bennük valamilyen hiba vagy hiány van. Pedig a hiba a falakban van, amelyek megakadályozzák az integrációt, a falak lebontása az egész társadalom ügye - fogalmazott.

Az államtitkár azt hangoztatta, a kormány feladata, hogy minden olyan kezdeményezést támogasson, amely a foglalkoztatáson keresztül segíti a társadalmi befogadást, sokszor ugyanis a munkáltatók is falakba ütköznek: nem biztosak abban, hogy megéri-e foglalkoztatniuk egy fogyatékossággal élőt, hogy lehetséges-e a munkahelyen az akadálymentesítés, vagy hogy elfogadják-e a kollégák a megváltozott munkaképességű dolgozót.

Minden eszközt meg kell ragadni, amely ösztönzi, bátorítja a munkáltatókat, és fontos a szerepük azoknak a szervezeteknek, amelyek segítik a munkakeresők és a munkaadók egymásra találását - fűzte hozzá Czibere Károly.

Szólt arról is, hogy az elmúlt hat évben 15-16 százalékról 30 százalék fölé emelkedett a fogyatékossággal élők foglalkoztatási rátája, köszönhetően például a foglalkoztatóknak járó bértámogatásnak vagy annak, hogy a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó cégek mentesülnek a közbeszerzési törvény alól.

Czibere Károly végül megemlítette, hogy az Emmi a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen pályázatot hirdetett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére. Ennek érdekében 37 millió forintra pályázhatnak azok a civil szervezetek, amelyek részt vesznek a Fogyatékosságbarát munkahely elismerés kiosztásában, a Segítő vásárlás és a Jobb velünk a világ kezdeményezésben.

Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, az intézményekben élők foglalkoztatására két mód van: fejlesztés esetén a minimálbér 30 százalékát kell kifizetni, míg foglalkoztatás esetén a minimálbért kell megadni. Az erre szánt eddigi 4,7 milliárd forintot a kormány 320 millió forinttal növelte - tette hozzá.

Simon Attila István, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a magyar nemzetgazdaságnak szüksége van a megváltozott munkaképességűek munkájára, értékteremtésére, kutatások szerint ugyanis ha egy fogyatékossággal élő a képességeinek megfelelő munkakörben dolgozhat, akkor pontosan annyi értéket termelhet, mint egy egészséges ember.

Felhívta a figyelmet arra, hogy van még hova fejlődni, hiszen tavaly 73 ezer ember foglalkoztatása helyett inkább a rehabilitációs hozzájárulást fizették be a cégek.

A sajtótájékoztató végén élőben kapcsoltak vidéki helyszíneket, Székesfehérvárról Spányi Antal megyés püspök jelentkezett be, ugyanis a Fejér megyei karitász is bekapcsolódott a programba. A püspök úgy fogalmazott, az emberek nem egyformák képességeikben, megjelenésükben, de az emberi méltóság mindenkit megillet, minden embert egyformán kell tisztelni.

Forrás: MTI
Fotó: SGENET/pixabay

betöltés...