A személyiség… felöleli az emberi jellem minden összetevőjét: az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsét és minden olyan attitűdöt, amely benne élete során kiépült.”

Minden ember, egyszeri megismételhetetlen remekmű, mégis bizonyos azonosságokat mutat egyes helyzetekben, szerepekben illetve a személyiséget felépítő részek által rendszerezhető, feltárható. Az analízis lényege, hogy a személyek változatos és egyedi tulajdonságaiból, viselkedésmódjaiból, reakcióiból a nagy számok törvénye által átlagolhatóak az általános emberi megnyilvánulások. Az átlagtól való eltérések mutatják meg az egyedre jellemző tulajdonságokat, és mivel az átlagember nem létezik, ezért minden személyiség különböző mintázatokat mutat a maga emberi mivoltában.

Minden mozdulatunk, válaszreakciónk - a társadalmi, tárgyi és sík térben -, személyiségünkre jellemző akciók-reakciók sorozata. Az írás és a rajz, ezért mozdulataink síkban rögzült lenyomatainak tekintendők. Mivel a mozgás milyenségéből visszakövetkeztethetünk a létrehozó személy tulajdonságaira, így írómozgásból szintén elemezhető létrehozójának egyénisége.

Beilleszkedésünk formái III. rész

Fontos, hogy egy adott közösségbe hogyan sikerül bekapcsolódnunk. A szociális térben elfoglalt helyünk és szerepünk erősen befolyásolja kapcsolatainkat, kapcsolódási szándékunkat. Eszerint a beilleszkedésünk formái igen változatosak lehetnek.

Aktív, rugalmas beilleszkedésről beszélünk olyan ember esetében, aki tetterős, gyors reakciókkal, jó kommunikációs képességgel rendelkezik. Kapcsolatteremtése gyors, közvetlen. Kezdeményező, cselekvő típus. aki kapcsolatait is ápolja. Túlzó esetben tolakodó, erőszakos lehet, aki saját igényei mellett másokat nem vesz figyelembe. Írása mozgékony, lendületes, széles és nagyméretű betűkkel egymáshoz nagyon közel írott. Emelkedő sorai aktivitásról tesznek tanúságot. Hosszú kezdő és végvonalai nagy energiamennyiségről árulkodnak. Nem a múltban él, saját utakat keres, önálló, így a bal margó nagy. A jobb viszont kicsi vagy nincs is, hiszen szinte leszalad a lapról, hogy megrohanja a közösséget, belevesse magát a holnapba és az új ismeretekbe, ismeretségekbe. A betűk álló vagy inkább jobbra dőlő módon hajolnak kíváncsian előre a külvilág felé.

Passzív, rideg beilleszkedés akkor van, ha az illető nem keres kapcsolatokat, nem kezdeményez. Közösségi munkát sem szívesen végez. Kevés, de mély barátság és kisebb társaság kedvelése jellemzi. Köszöni, jól van, nincs szüksége színpadra, tömeges elismerésre, figyelemre ahhoz, hogy jól érezze magát. Társaságban passzív szemlélődőként is képes jól érezni magát. Távolságtartását mutatják egymástól távol írott betűi, nagyobb jobb margójával is távolítja magát a külső világtól. Álló vagy balra dőlő betűi láthatóan visszahőkölnek a tömegtől, elvárásoktól. A betűk kezdő és végvonalai hiányoznak, szöges vagy mély füzérei mutatják az önvédelmet a közeledések iránt. Valamit valamiért az elve és az önzetlenség nem jellemző tulajdonsága. Viszont nem hagyja kihasználni magát. Ovális betűi jól bezártak, fedővonalasak, horpadtak is lehetnek, ez érzelmi sérülésekre utal, amitől szeretné a későbbiekben megkímélni magát.

Mesterkélt beilleszkedésről akkor beszélhetünk, ha a természetes viselkedés valamilyen gátlás miatt sérül, vagy tudatos rejtőzködést takar. Többnyire az illető nem vállalja valódi önmagát, mert elégedetlen a saját mivoltával, tehát védekezésképpen mutatkozik másnak. A mutatatott kép azonban folyamatos kontrollt igényel, így az általa létrejövő belső feszültség zárkózottságban, nehezen megközelíthetőségben, önvédelmi reakciókban nyilvánul meg. Nem adja ki magát, így a jobb margó nagy, a bal kisebb. Zárt a belső világa, mint az oválbetűi. A betűk sem gördülékenyen gurulnak a sorokon, hanem árkáddal, szögesen vannak rajzolva. Aláírása és szövegírása eltér, főleg ha egyre gyorsabban kell írnia. Nem kötődik könnyen sem az életben, sem a lapon, így a szavak betűi nem mindig kapcsolódnak egymáshoz. A szavak és sorok is jól elkülönülnek egymástól. Mivel erős figyelemre, önfegyelemre van ehhez szükség, így a sorok egyenesek, az írás álló, a sebesség lassú vagy közepes. Fontos a kontroll, így a formák is fontosak, ahogy a betűformák is azonosak, feszesek.

(Az írásminták csak illusztrációk, az egyéni eltérések miatt, nem tartalmazzák a leírt jellemzők mindegyikét.)

Kézírásunkban a személyiségünk 1. rész - A sebesség
Kézírásunkban a személyiségünk 2. rész - Gondolkodásunk rugalmassága
Kézírásunkban a személyiségünk 3. rész - Alkotás, kreativitás, fantázia
Kézírásunkban a személyiségünk 4. rész - Érdeklődés, objektivitás
Kézírásunkban a személyiségünk 5. rész - Figyelem és kritika
Kézírásunkban a személyiségünk 6. rész - Érzelmeink erőssége és az agresszió
Kézírásunkban a személyiségünk 7. rész - Temperamentum és gátlások
Kézírásunkban a személyiségünk 8. rész - Érzelmi megnyilvánulási formák
Kézírásunkban a személyiségünk 9. rész - Élménykészség mértéke
Kézírásunkban a személyiségünk 10. rész - Az akarat megjelenése írásunkban
Kézírásunkban a személyiségünk 11. rész - Önbizalom, önértékelés
Kézírásunkban a személyiségünk 12. rész - Önkontroll, önirányítás
Kézírásunkban a személyiségünk 13. rész - Önismeret, „én”-ünkkel való kapcsolatunk
Kézírásunkban a személyiségünk 14. rész - Én-ideál és önelfogadás
Kézírásunkban a személyiségünk 15. rész - Ellenállóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 16. rész - Motivációink
Kézírásunkban a személyiségünk 17. rész - Teljesítménymotiváció
Kézírásunkban a személyiségünk 18. rész - Anyagi javadalmazás
Kézírásunkban a személyiségünk 19. rész - Szórakozás, megfelelő munkakörnyezet
Kézírásunkban a személyiségünk 20. rész - Közösségi kapcsolatok igénye
Kézírásunkban a személyiségünk 21. rész - Mozgásigény
Kézírásunkban a személyiségünk 22. rész - Munka/Feladatvégzés
Kézírásunkban a személyiségünk 23. rész - Szervezőkészség
Kézírásunkban a személyiségünk 24. rész - A munkavégzés hatékonysága
Kézírásunkban a személyiségünk 25. rész - Döntőképesség a feladatokban
Kézírásunkban a személyiségünk 26. rész - Hagyománytisztelet és újítóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 27. rész - Szociabilitás, társas kapcsolatok
Kézírásunkban a személyiségünk 28. rész - Beilleszkedési céljaink és a dominancia
Kézírásunkban a személyiségünk 29. rész - Konfliktuskezelési típusok
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 1.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 2.
Kézírásunkban a személyiségünk 31. rész - Önállóság I.
Kézírásunkban a személyiségünk 32. rész - Önállóság II.
Kézírásunkban a személyiségünk 33. rész - Alkalmazkodás és diplomatikusság

Fotó: cocoparisienne: handwriting / pixabay