Az amerikai nők körében egyre növekvő számban előforduló daganatos betegségek ösztönözték az Egyesült Államok tudósait arra, hogy tanulmányozzák olyan országok étrend- és életvitel beli különbségeit, ahol a mell daganatos megbetegedése jóval alacsonyabb számban fordul elő.

Míg az Egyesült Államok országaiban egyre nő a mellrák miatt bekövetkezett halálozások száma, addig az ázsiai nők körében a daganatos betegség fogalma szinte ismeretlen. Kutatóorvosok tehát arra keresik a választ, mi okozza a két földrész közti óriási különbséget, mi az ázsiai országokban élő nők titka?

Az amerikai nők esélye a mellrák kifejlődésére jóval nagyobb, mint a keleti fölrészen élő társaiknak. 1994-ben az USA-ban 100.000-ből megközelítőleg 110 nő esetében diagnosztizáltak daganatos elváltozást. Ez a szám szintén 100.000 nő esetében Japánban csupán 22, Kínában 21, Koreában pedig mindössze 7.

A különbség oka egyértelműen nem genetikai tényezőkre vezethető vissza, mivel amennyiben egy ázsiai hölgy az Államokba költözik, s áttér a helyi táplálkozási szokásokra, úgy a mellrák kockázata az ő esetében is az amerikai átlagéval lesz egyenlő.

A mellrák esetében, a prosztata, vagy vastagbélrákhoz hasonlóan a betegség kockázatát növelheti a hormonháztartás állapota. Magas ösztrogén, illetve alacsony progeszteron szint esetén jóval nagyobb az elváltozás megjelenésének esélye. Egészséges táplálkozás és kiegyensúlyozott életvitel segítségével elősegíthetjük a két hormon megfelelő arányának fenntartását. Így valójában, a hormonszinttel összefüggő daganatos betegségek 50 százaléka megelőzhető lenne. A hormonhatást és a daganatos elváltozás keletkezését befolyásoló tényezőket három módon csoportosíthatjuk.

Az első csoportban szerepelnek az étrendi tényezők. Nem kétséges, hogy a nyugati országokban általánosan uralkodó étkezési és életviteli szokások egyaránt hozzájárulnak a daganatos betegségek egyre növekvő megjelenéséhez. Az állati eredetű fehérjékben és zsírokban gazdag étrend, a készételek fogyasztása, a cukor, az alkohol, kevés friss gyümölcs és zöldség fogyasztása, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a nélkülözhetetlen zsírsavak és hüvelyesek (különösen a szója) mellőzése mind számtalan egészségi probléma gyökerei. Étrendünk egyenes utat bizosít számunkra a hormon egyensúly felborulásához, a daganatos betegségek megjelenéséhez. Ez az a pont, amiben a leginkább különbözünk ázsiai társainktól.

Életvitelünkből, mindennapjainkból rendszerint hiányzik a szervezetünk számára szükséges pihenés, kikapcsolódás, a rendszeres mozgás, s az elegendő mennyiségű –akár napi 15 perc alatt- fedezhető napfény mennyiség. A napsugárzás ugyanis elengedhetetlenül fontos a szükséges D vitamin biztosításához, s kutatások bizonyítják, hogy a D vitamin hiánya bizony szintén fokozza a mellrák kockázatát.

A környezeti tényezők egészséget befolyásoló szerepe jelentősen megváltozott az elmúlt évek folyamán. Míg 50, vagy akár 100 évvel ezelőtt egy átlagos nő csupán napi megközelítőleg 50 vegyi anyag hatásainak volt kitéve, napjainkra ez a szám elérheti az 5000-et is. A káros anyagokat belélegezzük, elfogyasztjuk, takarításhoz, fürdéshez használjuk, megisszuk, bőrünkre visszük fel. Az így keletkező vegyi koktél jelenléte folyamatos fenyegetést jelent egészségünkre. A használt vegyi anyagok közül pedig sok rákkeltő hatással bír. Természetesen szervezetünk folyamatosan próbál védekezni az őt érő támadások ellen. A kémiai anyagok más csoportjai azonban képesek a szervezetünkbe jutva az ösztrogén hormonhoz hasonlóan működni, jelenlétükkel megemelni annak szintjét, s így fokozni az ösztrogén rendellenes működésével összefüggő daganatos megbetegedések kockázatát.

A stressz egészségkárosító hatásáról már sokat hallottunk. Stresszel, idegeskedéssel teli mindennapjainkban folyamatosan romboljuk immunrendszerünk állapotát, s befolyásoljuk a vérünkben keringő hormonok szintjét is.

Étrendünk, életvitelünk, a környezetünkben található vegyi anyagok és a stressz együttesen befolyásolják egészségi állapotunkat. Az ártalmas tényezők mind veszélyeztetik immunrendszerünket, hozzájárulnak a káros szabadgyökök keletkezéséhez és befolyásolják az ösztrogén szintet. Az érzelmi megpróbáltatások például elnyomják immunrendszerünket és befolyásolják a mellékvesék működését. Mivel a progeszteront a mellékvese termeli, így működésének zavara ilyen esetben alacsonyabb progeszteron, megemelkedett ösztrogén szintet idéz elő, ezzel pedig máris elősegítettük a daganatos betegség megjelenését. A vörös húsokban gazdag étrend a telített zsírsavak nagyszámú jelenléte miatt szintén az ösztrogén szint emelkedéséhez vezet. Szintén azonos hatás érhető el bizonyos vegyi anyagok használatával is. Mindezen hatások káros együttese összeadódik, s tovább rontja egészségi állapotunkat. 

Képzeljük el, hogy testünk egy torta. Osszuk ezt a tortát három részre, melyek az egészségi állapotunkat károsan befolyásoló tényezőket jelképezik. Az első ezek közül a szabadgyökök keletkezése, a második az immunrendszer egészsége, a harmadik pedig szervezetünk ösztrogén szintje. Amennyiben tehát ezen területeken egyszerre következik be kedvezőtlen irányú változás, stressz, ezzel együtt az emlőrák kockázata is nő.

Akkor sem érdemes azonban kétségbe esnünk, ha életvitelünkből kifolyólag nem sikerül tökéletes egyensúlyban tartanunk a torta ezen három szeletét. Vegyünk például egy genetikai okokból eleve az átlagosnál magasabb ösztrogén szinttel rendelkező hölgyet. Annak ellenére, hogy így az egyik területen egészségi állapota jelentős hátrányt szenved, esetében az emlőrák kockázata mégis alacsony marad, amennyiben étkezésében és életvezetési szokásaiban törekszik a lehető legegészségesebb mód gyakorlására.

Azonban előfordulhat, hogy ezen hölgy, életének egy nehéz periódusában az átlagosnál jóval nagyobb mennyiségű stresszel kell megbírkóznia. Amennyiben ez étkezési és egyéb szokásait is károsan befolyásolja, úgy a negatív hatások megsokszorozódásának –az ezzel együtt járó immunrendszer gyengülésnek- eredményeképpen máris fokozottan ki van téve a daganatos betegségek kockázatának.

Természetesen az ázsiai hölgyek épp annyi stressznek, s vegyi anyagnak vannak kitéve mindennapjaikban, akárcsak a nyugati országokban élő nők. A következő részben arra keressük a választ, miért alacsonyabb náluk mégis az emlőrákos megbetegedések száma, s mennyi szerepe van ebben a táplálkozás beli különbségeknek.

A hír alapjául a „Breast Health” cikk szolgált.

www.orvostkeresek.hu

betöltés...