Csilla azért vállalta az interjút, hogy ezzel segíthessen más anyukáknak és felhívja a figyelmet arra, hogy még a szoptatás alatt jelentkező csomókat sem szabad félvállról venni. Mert bár ő is úgy tudta, hogy a szoptatás véd az emlőráktól, az ő esetében ez mégsem így történt.

Csilla 16 évvel ezelőtt, szülés után két hónappal, 31 évesen szembesült azzal, hogy mostantól az egész élete megváltozik. Bár azóta teljesen tünetmentes és talán azt is ki meri mondani, hogy meggyógyult, a beszélgetés közben mégis sokszor elcsuklik a hangja.

”A lányom akkor volt 2 hónapos, amikor észrevettem a csomót a mellemben. Rengeteg tejem volt és rendszeresen fejtem is. Fejés előtt mindig egy picit átmasszíroztam, és akkor vettem észre, hogy ott van valami nagyon kemény dolog, amit nem tudok szétsimítani.” – kezdi felidézni az emlékeit Csilla.

Julia Kuzenkov fotója a Pexels oldaláról

Jobb melle külső részén egy érdes és nagyon kemény csomót talált, amit leginkább egy dióhoz tudna hasonlítani. Nem fájt Neki, mégis megijedt, mert nem múlt el, ezért több helyre is elment segítséget kérni, de mindenhol azt mondták Neki, hogy nyugodjon meg, ez csak egy begyulladt tejmirigy, amit masszírozni kell.

”A Szent István Kórházban készítettek egy ultrahangot, ahol szintén azt mondták, hogy begyulladt tejmirigynek tűnik, de azért a biztonság kedvéért vesznek belőle mintát. 2-3 hétre rá érkezett meg a szövettan eredménye. Teljesen sokkot kaptam. Az orvosok csak annyit mondtak, hogy azonnal meg kell műteni, mert a daganat agresszív, és már a nyirokrendszert is megtámadta.” – mesél a borzalmakról az édesanya.

Elly Fairytale fotója a Pexels oldaláról

Dr.Vereczkey Attila orvosigazgató a Családinetnek elmondta, hogy a szoptatás alatt az emlő egy élettani változáson megy keresztül, mely során annak szerkezete, formája, textúrája megváltozik. Így ebben a megváltozott állapotban különösen nehéz lehet megkülönböztetni az élettanilag normális elváltozásokat a rosszindulatúaktól.

”Általában a leggyakoribb csomós elváltozás a női mellben a szoptatás alatt jóindulatú. Leggyakrabban maga a mellgyulladás okozhat csomókat a mell állományában, ennek során a tejmirigyek kivezető csatornái záródnak el, ez vezet a csomók képződéséhez. Ez együtt jár a mellek duzzanatával, érzékennyé, fájdalmassá válásával, a terület meleggé és pirossá válik. Ez gyakran lázzal jár együtt. Bizonyos esetekben ezek az elváltozások tályoggá válhatnak, ezesetben szükséges lehet az antibiotikumos kezelés, az elváltozás sebészeti megnyitása és esetlegesen a szoptatás leállítása is. Másik jóindulatú elváltozás a fibroödéma, illetve az úgynevezett galaktokelék, melyek tejtartalmú cisztákat jelentenek. Ezen elváltozások bár tapinthatóak, de nem járnak fájdalommal, lázzal. A jóindulatúságra utal, ha a mellben tapintott csomó sima felszínű, kerek, elmozdítható, ellenben gyanúsnak kell ítélni, ha a csomó keményebb tapintatú, szabálytalan alakú, és a környezetéhez rögzülten található.” – mondja a szakember.

Arthouse Studio fotója a Pexels oldaláról

Később kiderült, Csilla mellében nem is egy, hanem két csomó van. Két műtétje volt, először a csomókat és egy nagy részt távolítottak el a melléből, egy hónapra rá pedig a nyirokcsomókat. Ezután kezdődött a kemoterápia és a sugárkezelés.

”Az első műtétnél még le se állították a tejet, a frissen műtött mellemet is próbáltam fejni, később viszont egyértelművé vált, hogy nem szoptathatok tovább. Tejapasztót kaptam, amitől nagyon rosszul voltam. 3 hónapos volt a kislányom, amikor megműtöttek. Csak arra tudtam gondolni, hogy miatta nem adhatom fel.” – mondja elcsukló hangon Csilla.

Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról

A kezelések nagyon megviselték. Hányt, émelygett, a haja pedig kihullott. Mégis azt mondja, az sokkal jobban fájt neki, hogy nem tudott szoptatni. Sőt. 5 kiló felett nem emelhetett, kislánya pedig akkor már súlyosabb volt, így ezt is nagyon nehezen tudta megállni. Szüleihez költöztek és lett egy segítőjük is, aki nemcsak a babagondozásban segített Csillának, hanem lelkileg is támogatta őt.

”A kemoterápia miatt a közelébe se mehettem a saját lányomnak, az orvosok ugyanis azt mondták, hogy mérgező a kipárolgás. Nem ölelhettem meg, nem puszilhattam meg. Ha jót akartam a gyerekemnek, akkor ezt be kellett tartanom. Ezt nagyon nehezen éltem meg.” – mondja halkan Csilla.

Ivan Samkov fotója a Pexels oldaláról

Bár régen történt mindez, az édesanya nagyon nehezen beszél ezekről a fájó emlékekről.

”Volt olyan beszélgetés az apukámmal, hogyha én már nem leszek, akkor támogassa a családomat. A leleteim olyan rosszak voltak, hogy bárhová elmentünk tanácsot kérni, mindenhol azt mondták, hogy a kemoterápiát és a sugárkezelést is vállalni kell, mert ez egy gyorsan terjedő, agresszív daganat. Amikor ezzel szembesültünk, akkor nagyon megijedtünk, hogy ekkora a baj.” – mondja az édesanya.

Dr.Vereczkey Attila orvosigazgató a Családinetnek elmondta, hogy az emlőrák gyakori betegségnek számít, Magyarországon évente 6-8 ezer esetben fordul elő, az esetek nagy részében pedig jó gyógyulási esély garantálható.

,,Azt külön fontos kiemelni, hogy a legtöbb mellrák ellen védelmet jelent a hosszú és minden terhesség utáni szoptatás, jelenlegi tudásunk szerint ez egyetlen emlőrák veszélyét sem fokozza, így a szoptatás nem csak a baba érdekét szolgálja, hanem az anyának is védelmet jelenthet az emlőrák kialakulásával szemben.” – mondja az orvosigazgató.

Csillát 16 évvel ezelőtt, áprilisban műtötték. Év végéig járt a kezelésekre, közben rengeteg mélyponton volt, és bár az orvosok sem bíztatták, ő mégsem adta fel. Ma pedig egy 16 éves nagylány boldog anyukája. Évente jár kontrollra és az elmúlt 15 évben próbálta bepótolni lányával azt az időszakot, amit elvett tőle az élet. Ráadásul néhány évvel később egy kisfia is született, Dániel. Csilla azt mondja, a daganat nem hormonfüggő volt, ezért engedtek az onkológusok egy idő után szabad utat a gyerekvállalásnak. Ha ugyanis hormonfüggő lett volna, akkor mint mondja, a terhességgel járó hormonváltozás ismét előhozhatta volna a betegségét. 5 évet vártak a gyerekvállalással, egyrészt azért, hogy biztosan ne újuljon ki a betegsége, másrészt azért, hogy a kemoterápia kiürüljön a szervezetéből. Dani ma már 10 éves nagyfiú. 

Anna Tarazevich fotója a Pexels oldaláról

Csilla minden édesanyának azt üzenné, ha valamilyen elváltozást tapasztal a mellében szoptatás alatt, annak mindenképp járjon utána.

”Engem is azzal küldtek el mindenhonnan, hogy ez egy begyulladt tejmirigy és masszírozzam. Másfél hét és 4-5 szakember kellett ahhoz, hogy mintavétel történjen.”

Mit tegyünk, ha szoptatás alatt mellproblémát észlelünk?

Bocskainé Irci IBCLC laktációs szaktanácsadót és Dr.Vereczkey Attila orvosigazgatót kérdeztük.

Bocskainé Irci IBCLC laktációs szaktanácsadó

”A szoptatásban természetesen védőnő kompetencián belül tud segíteni, az édesanyák viszont gyakran IBCLC laktáció szakatanácsadót keresnek fel személyesen vagy online egyes szoptatási problémával: kevés a tej, sebes mell, tejkő, bleb, tejcsatorna elzáródás, mellgyulladás, sztrájkol a baba, túl sok a tej, fájdalmas szoptatás hetek múlva is, és még sorolhatnám.

Jessika Arraes fotója a Pexels oldaláról

Mikor keressünk fel orvost?

• Ha a mellünkben csomót észlelünk, ami szoptatások után is megmarad. Ultrahang segítségével lehet pontosan diagnosztizálni, hogy mi lehet a háttérben.
• Ha gyógyszereket szedünk szopatás alatt, akkor is orvossal, gyógyszerésszel érdemes konzultálni. Nagyon sok gyógyszer szedhető a szoptatás alatt, az esetek számottevő többségében nincs szükség a szoptatás befejezésére, sem a felfüggesztésére.
• Hetekig nem múló mellgyulladásnál, ami nem gyógyul, vagy rosszabb lesz érdemes háziorvosnak, nőgyógyásznak megmutatni.
• Ha bármilyen olyan bőrelváltozás van a mellünkön, mellbimbón, amit eddig nem észleltünk.”

Vereczkey Attila orvosigazgató

cottonbro fotója a Pexels oldaláról

”Mindenképp javasoljuk orvoshoz fordulni:

• ha az eddig tapintott elváltozás jellegében változás jön létre, az elváltozás nőni kezd, fájdalmassá válik, ha a mellbimbóban váladékozás jelenik meg, különösen, ha véres.
• ha a mell formája, színe megváltozik, ha a mellen bőrelváltozások jelennek meg, ha az emlőbimbó formája, alakja megváltozik, valamint akkor is, ha a mellen vörös területet láthatunk.
• Különösen fontos a hónalji terület áttapintása is, ha itt keményebb, fájdalmas csomót tapintunk, még a legkisebb gyanú esetén is javasolt szakemberhez fordulni.”

,,Amennyiben további vizsgálatokra van szükség, akkor szóba jöhet a mammográfia, ultrahang, és a célzott biopszia elvégzése.”

Indexkép forrása: Ivan Samkov fotója a Pexels oldaláról