A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Dühkitörés, hisztiroham: hogyan tudjuk megtanítani a gyereknek az érzelmei kezelését?

Kercsó Dorottya - 2020-07-30
A kisgyerekes szülők egyik leggyakrabban feltett kérdése így hangzik: hogyan szoktassam le a hisztiről? Ez a fogalmazás azonban alapjaiban rossz irányból közelíti meg a problémát. A gyereket nem arról kell "leszoktatni", hogy kifejezze az érzelmeit, hanem meg kell neki tanítani, hogyan tudja azokat helyesen kezelni.
Dühkitörés, hisztiroham: hogyan tudjuk megtanítani a gyereknek az érzelmei kezelését?

A feladat nem egyszerű. Nagyon nem. Ember legyen a talpán, aki képes egy látszólag bagatell ügy miatt jelenetet rendező, a földön fekve ordító, esetleg csapkodó gyerek mellett megőrizni a nyugalmát, és halk, szelíd hangot használva megnyugtatni a csemetét. Nem vagyunk gépek, ez nem is elvárható minden esetben.

Sokat segít azonban, ha tudatosítjuk, hogy a hiszti nem rosszaság, hanem abból fakad, hogy a gyerek képtelen még arra, hogy azokat az érzelmeit, amelyek a felnőttekre éppúgy jellemzőek, mint rá, társadalmilag elfogadott módon kezelje. A cél tehát nem az, hogy soha ne érezzen dühöt, csalódottságot, szomorúságot, se nem az, hogy ezeket folyamatosan elnyomja – korábban erre trenírozták a gyerekeket, az eredményt a sok depressziós, alkoholista, agresszív és mentális beteg felnőtt formájában nap mint nap láthatjuk -, hanem az, hogy megtanuljon sikeresen megbirkózni velük.


Ha elöntik az érzelmek, nem fogékony a racionális érvekre

Sok, egyébként teljesen jó szándékú szülő ott rontja el, hogy észérvekkel próbál hatni az épp hisztiző, őrjöngő kisgyerekre, ez azonban mindenképpen kudarcra ítélt próbálkozás. A Psychology Today című lapban megjelent írás bemutatja, hogy a gyerekeket – a felnőttekhez hasonlóan – a logikus gondolkozásért felelős bal, valamint az érzelmeket szabályozó jobb agyfélteke irányítja. Erős érzelmek esetén a jobb agyfélteke irányít, így ilyenkor lepattannak a racionális érvek a hiszti szükségtelenségéről vagy a helyes viselkedésről. Hasonló okból értelmetlen bármilyen hangsúllyal azt ismételgetni, hogy „nincs baj” vagy „nyugodj meg”.

Gyakran előfordul, hogy a gyerek frusztrációjában ütni kezd. Ezt nem szabad hagyni, ilyenkor nyugodtan le lehet fogni a kezét, vagy egyéb módon megfékezni az agressziót, de arról, hogy ez miért elfogadhatatlan, szintén akkor érdemes beszélgetni vele, amikor már lenyugodtak a kedélyek. A dühkitörés kellős közepén lepattan róla a fegyelmezés is. A szakértők ezt az állapotot „érzelmi cunaminak” hívják: elönti a gyerek agyát, és egy rövid ideig teljesen érzéketlen lesz az észérvekre.


Az érzelmek kezelésének módszerei

Nem az érzelmekkel van a gond. Ezek természetes dolgok, mindenki át szokta őket élni. Egészséges ember azonban csak abból lehet, aki hatékonyan tudja ezeket kezelni.

A hisztikorszak az évek múlásával normális esetben magától is enyhül. Ahogy a gyerek egyre ügyesebben beszél, már el tudja mondani, mit szeretne, a dühkitörés az esetek jó részében egyszerűen okafogyottá válik. Már nem frusztrálja, hogy a környezete nem érti meg őt.

Ettől azonban még nem tanulja meg minden érzelmét kontrollálni a szülei segítsége nélkül, amiben a következő módszerekkel segíthetsz neki:


1.    Tanítsd megnevezni az érzéseit!

Már az egészen kicsi gyerek is meg tudja különböztetni a szomorúságot, a dühöt, a félelmet vagy épp az éhséget, fáradtságot (ez nagyon fontos, mert sok esetben ez a legfőbb probléma!). Később a kör bővül a csalódás, a szorongás, magány érzésével. Ha meg tudja nevezni a problémáját, már csökken a frusztrációja is.


2.    Beszélje ki a rossz élményeket!

Vigyázhatsz rá akármennyire, nem fogod tudni minden rossz élménytől megóvni. Talán néhány percre elveszítitek szem elől egymást a boltban, talán kifog egy rosszindulatú pedagógust, esetleg bántják, csúfolják az osztálytársai, összeveszik a legjobb barátnőjével, elveszít egy versenyt – bármi is legyen, hagyd, hogy beszéljen róla, amennyit csak szeretne.


3.    Tanítsd egyszerű dühkezelő praktikákra!

Csodát lehet elérni néhány nyugodt kilégzéssel és belégzéssel, vagy azzal, ha először megfeszíti, majd elernyeszti az izmait. Kisebb gyerekeknél beválik, ha kap valamit – például egy párnát –, amit a családtagjai helyett ütlegelhet, ha nagyon ideges.


4.    Késleltesse a reakcióit!

Nagyobbaknál beválik, ha arra kéred: mielőtt bármit reagál, számoljon el tízig. Ennyi idő már elég szokott lenni arra, hogy ne első indulatból válaszoljon egy-egy helyzetre.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: Aliaksandr Bukatsich / shutterstock

 

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja