SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Gyerekkor a bántalmazás árnyékában

- 2019-11-07
Gyakori az a tévhit, hogy a gyerekkori traumáknak azonnali, jól látható hatása van. Az esetek jelentős részében a következmények közvetetten és jópár évvel később jelennek meg. A kérdés az, hogy a bántalmazást elszenvedő miként tud együtt élni a magában hordozott trauma élményével, és miként alakul a személyiség szerveződése a traumát követően. Képes lesz-e a jövőben adaptív módon működni, vagy egész életében visszaüt a negatív hatás okozta személyiségváltozás? Talál-e olyan kapcsolatot, amely gyógyítja a korábbi sebeket vagy hasonló társat keres felnőtt életében?
Gyerekkor a bántalmazás árnyékában

Azokban a családokban, ahol mindennapos a bántalmazás, a gyerek stresszrendszere állandó készenléti állapotban van. Lényegében arról van szó, hogy folyamatosan jeleket keres arra, hogy mi fog történni a következő percben. Folyamatosan azt fűrkészi, hogy számíthat-e újabb verésre vagy megalázásra.  Ilyen környezetben a gyerekkort állandó stressz és negatív érzelmek jellemzik.

Az 5 év alatti korosztály a legveszélyeztetettebb, de általánosságban elmondható, hogy a bántalmazásnak kitett gyerekek nagyjából 40%-ánál klinikai súlyosságú érzelmi és viselkedéses zavarok alakulnak ki.

Gyerekbántalmazásról akkor beszélünk, ha valaki egy gyereknek testi vagy lelki sérülést okoz, vagy annak szemtanúja, de nem akadályozza meg, miközben módja lenne rá. Sokaknak a fizikai bántalmazás sokkal jobban megragadható kategória, miközben az érzelmi bántalmazás is ugyanolyan, vagy súlyosabb károkat okoz.


Az érzelmi bántalmazás fajtái

Érzelmi bántalmazás, amikor a felnőtt visszaél a gyerek érzelmeivel: ez súlyosan és tartósan negatív hatást gyakorol a gyerek fejlődésére. Érzelmi bántalmazás, amikor egy gyerekben a felnőtt azt az érzést kelti, hogy értéktelen, nem szerethető vagy nem kívánt tagja a családjának, közösségének.
Ugyanúgy érzelmi bántalmazás, ha a gyerekkel szemben olyan elvárásokat támaszt a felnőtt, amelyeket életkorából vagy képességeiből fakadóan nem képes teljesíteni, és ezt állandóan a szemére veti.
Érzelmi bántalmazás az is, ha egy gyerek állandó félelemben és szorongásban kényszerül tölteni a gyerekkorát, például, ha szülei egymást bántalmazzák és ennek szemtanúja, de az is érzelmi bántalmazás, ha gondatlanságból a gyerek folyamatosan erőszakos tartalomnak van kitéve.
A parentifikáció is az érzelmi bántalmazás egy fajtája, amikor a gyerek kerül a feladatait vagy szerepét ellátni képtelen szülő szerepébe, és így ahelyett, hogy az életkorának megfelelő érzelmi terhelésnek és feladatoknak lenne kitéve, a felnőtt világ terheit kénytelen elviselni. Ez akkor sincs rendben, ha a környezet egyébként dicsérettel jutalmazza a gyerek nagyobb mértékű feladatvállalását.

Szintén nehezen megragadható kategória az elhanyagolás, annak passzív természete miatt, miközben pont ez a passzivitás okozza a legnagyobb károkat. A elhanyagoló szülő ugyan látszólag "aktív módon" nem bántja a gyermekét, de közben egyáltalán nem figyel oda a gyerek érzelmi, pszichés és fizikai szükségleteire. Amikor egy gyerek nehézségei sosem találnak otthon hallgató fülekre és vígaszra, vagy amikor nem kapja meg tartósan az életkorának megfelelő ellátást, mind kimerítik az elhanyagolás kategóriáját.
A kutatások azt mutatják, hogy az elhanyagolásnak vannak egyébként a legsúlyosabb következményei a gyermekre nézve, mert itt a gyerekek a teljes közönyt élik meg a szülő részéről, ellentétben az aktív bántalmazással, ahol a gyerekek úgy érezhetik, hogy „legalább foglalkozik velük a szülő”.

A szociális tanulás azt a folyamatot jelenti, amely során a gyermek elsajátítja a környezetében jellemző viselkedési mintákat. Ott, ahol mindennapos az agresszió, gyakori, hogy a gyerekek azt tanulják meg, hogy ez a konfliktus rendezésének, a feszültség kiadásának megfelelő módja. Így alakul ki az a helyzet, hogy az otthon bántalmazott gyermek az óvodában, iskolában agresszívan viselkedik a társaival, ami végső soron kirekesztettséghez és további érzelmi nehézségekhez vezethet. Ez az agresszió gyakran annak a következménye, hogy az agresszív környezetben felnövő gyerekek mások semleges vagy akaratlan cselekedeteit is negatív szándékúnak és akaratlagosnak élik meg, erre pedig agresszióval reagálnak.

Az epigenetika az elmúlt néhány évtizedben teret nyerő tudomány, amely azzal foglalkozik, hogy a környezet hatása miként idéz elő maradandó genetikai változásokat. A környezeti hatások természetesen lehetnek pozitív és negatív előjelűek, de a mentális betegségek kialakulásáért negatív környezeti események által beindított epigenetikus folyamatok (is) felelősek. Ilyen káros környezeti események lehetnek az elégtelen anyai gondoskodás, az érzelmi, fizikai, szexuális abúzus, a súlyos traumának való kitettség vagy bármi olyan, ami súlyosan és tartósan meghaladja az egyén megküzdési képességeit.

A bántalmazás tehát közvetlen és közvetett módon is hat a gyerekek mentális egészségére: a családon, a szülőségen, a modellhatáson, a genetikán, a gyerek megváltozott viselkedésének más környezetben megjelenő következményein keresztül is  hatást gyakorol.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: 7koznapi.blog.hu

Kép: ambrozinio / shutterstock

 

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja