SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Önbizalom vagy önelégültség? Így neveljünk magabiztos, de nem nárcisztikus gyerekeket!

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-09-10
Miközben egyre több kritikusa akad a folyamatosan dicsérő nevelési stílusnak, még mindig sok kisgyermek küzd az értéktelenség érzésével. A harcot nekik maguknak kell megvívniuk, de a szülő is segíthet, hogy felismerjék a különbséget az önbizalom és az önelégültség, a jogos büszkeség és a dicsekvés között.
Önbizalom vagy önelégültség? Így neveljünk magabiztos, de nem nárcisztikus gyerekeket!

Sokat hallani mostanában a nárcizmusról. A kóros önelégültség pszichiátriai kórkép, bizonyos elemei azonban – mint az empátia hiánya vagy a felsőbbrendűség-érzés – neveléssel alakíthatóak.

Nehéz helyzetben van az a szülő, aki gyermekét egészséges önbizalommal szeretné felvértezni. Tíz éve még alaptételnek számított a pozitív megerősítés és a sok dicséret szüksége. Ma már egyre több szakember és gyakorló szülő vonja kétségbe ezek mindenhatóságát. Mint mondják: a parttalan dicséret nem az egészséges önbizalmat erősíti, hanem vagy teljesen értéktelenné válik, vagy a felsőbbrendűség érzését erősíti meg a gyermekben.

Gyakori panasz az egyébként pozitív légkörben nevelkedő gyermekek esetében is, hogy úgy érzik, nem jók semmiben. Az otthon állandóan dicsért kicsi az iskolában döbbenten tapasztalja, hogy nem szebb, nem okosabb, mint az osztálytársai, ez pedig összezavarja. Akkor hát ki nem mondott igazat? A szülők vagy a tanító néni?

Általános dicséretek helyett a szakemberek szerint érdemesebb konkrét esetek kapcsán megerősíteni a gyereket. Mindenképpen jegyezzük meg, ha ügyesen elpakolt maga után, ha szépen felöltözött. Ha rajzát mutatja, ne csak annyit mondjunk egy puszi kíséretében, hogy nagyon szép, hanem beszéljük meg, mi az, ami igazán tetszik benne.

Sokat segíthet az is, ha megtaláljuk azt a konkrét területet, amelyben a gyerek ügyes – ügyesebb, mint az átlag. Lehet ez a mozgása, a focitudása, az énekhangja, de akár a kedvessége és a segítőkészsége is. Az egészséges önismerethez az erősségeink ismerete is hozzátartozik. Ez nem dicsekvés, nem önelégültség.

Craig Malkin, A nárcizmus pszichológiája című mű szerzője szerint azonban az önbizalom-építés egy ideje rossz irányt vett. Véleménye szerint nem a dicséret és a figyelem a legfontosabb egy gyerek számára, hanem az, hogy bízzon a szüleiben, vigaszt és nyugalmat találjon náluk. Ő alkotta meg az egészséges nárcizmus kifejezést is, amely azt a tudatot jelenti, hogy vannak területek, amelyekben jó vagyok, jobb, mint mások, ugyanakkor tisztában vagyok a hiányosságaimmal is, és nem gázolok keresztül másokon.

Ezt elérni nem egyszerű. Sokkal nehezebb, mint folyamatosan csak dicsérni a gyereket.

Malkin szerint a kulcs az egészséges kötődés kialakítása. Olyan viszonyt kell megalapozni, amelyben a gyerek tudja, hogy bármikor számíthat a szülőjére, odaszaladhat hozzá, bízhat benne. Kijelölni a határokat, amelyeken belül mozoghat és kipróbálhatja magát. Meghallgatni a félelmeit, akkor is, ha ez éppen nagyon nem kellemes számunkra.

Az egészséges önbizalomhoz egészséges önállóság is tartozik. Az önálló gyermek tudja, hogy megbízhatnak benne, és ez hatalmas lökést ad neki. Szavak nélkül – vagy épp csak egyetlen mondattal – megtapasztalja, hogy valóban ügyes, okos. Nem azért, mert anya és apa azt mondták, hanem azért, mert a tettei ezt bizonyítják.

Nem győzködni kell tehát a gyereket arról, milyen különleges. Inkább olyan körülményeket teremteni, ahol ezt szavak nélkül is átélheti.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: dimitrisvetsikas1969 / pixabay

 

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
Kisebb fájdalom, gyorsabb felépülés - Ilyen az egynapos sebészet

Kisebb fájdalom, gyorsabb felépülés - Ilyen az egynapos sebészet

Napjainkban számos sebészeti beavatkozás egynapos sebészeti ellátás keretén belül is elvégezhető. Ehhez hozzájárult a technikai fejlődés, a minimal invazív technika térhódítása. A korszerű eljárás számos előnnyel bír a nyitott műtéttípushoz képest.
A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, amiről csak kevesen tudnak - A diabétesz és a húgyúti fertőzések összefüggései

A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, amiről csak kevesen tudnak - A diabétesz és a húgyúti fertőzések összefüggései

- A húgyúti fertőzés a leggyakoribb bakteriális fertőzések közé tartozik, amely évente 150 millió embert érint világszerte.1 - A nők 50-60 százaléka élete során legalább egyszer találkozik a betegséggel.2 - A húgyúti fertőzés egyben a cukorbetegség egyik leggyakoribb hosszú távú szövődménye, amely súlyosabb lefolyású és rosszabb kimenetelű a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek esetében.3 - A 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált emberek 9,4 százalékának volt már húgyúti fertőzése, míg a cukorbetegségben nem szenvedők esetében az előfordulási arány csak 5,7 százalék.4
Új típusú dohány- és nikotintartalmú termékek: kevésbé káros alternatíva?

Új típusú dohány- és nikotintartalmú termékek: kevésbé káros alternatíva?

Miközben az utóbbi körülbelül két évtizedben világszerte érzékelhető volt a cigarettázás visszaszorulása (2007-ben 23% volt a dohányzók aránya, míg 2021-re 17%-ra csökkent), az új típusú, füstmentesként aposztrofált hevített dohánytermékek és elektronikus cigaretták forgalma növekszik. Az elmúlt években sok dohányos szokott át ezekre a termékekre és egyre nagyobb számban az addig nem dohányzó fiatalok is beleesnek általuk a nikotinfüggőség csapdájába. Hogyan működnek ezek az új termékek, és mit tudunk jelenleg az egészségügyi hatásaikról? Tekinthetők-e kevésbé káros alternatívának, illetve a leszokás eszközének? Dr. Cselkó Zsuzsát, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központjának vezetőjét kérdeztük minderről.
Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
A szerkesztő ajánlja