Egy 2017-es nemzetközi felmérés szerint az 5-19 év közötti brit gyermekek és fiatalok közül nyolcból egy szenved valamilyen mentális rendellenességtől. A lesújtó eredmény miatt a szigetország kormánya úgy döntött, hogy 2020-tól – először csak egy évig, kísérleti jelleggel – 370 angol oktatási intézményben vezetik be a mindfulness tanítását.

A mindfulness jelenleg az egyik legfelkapottabb relaxációs technika, amely az érzelmek és az élmények tudatos megélésére épül. Bár a fogalom pontos jelentése a mai napig nem tisztázott, általában egy olyan meditációs gyakorlatot értenek alatta, amely arra tanít, hogyan lehet az érzelmeket a maguk valójában átélni, és hogyan lehet a gondolkodást megszabadítani az előítéletektől. A relaxáció során az alany megtanulja megfigyelni az érzelmei és gondolatai kavargását éppúgy, mint a testében végbementő folyamatokat, ezáltal pedig megismeri saját magát, és nem engedi az agressziót és az indulatokat eluralkodni az életén.

A keleti kultúrákban évezredek óta jelen lévő módszer előnyeit lassan nyugaton is kezdik észrevenni. Nagy-Britanniában és más európai országokban már eddig is lehetőség volt arra, hogy az iskolák saját hatáskörükben relaxálni tanítsák a diákokat. Az eredmények azt mutatják, hogy ahol a módszert valóban sikerült beilleszteni a tanrendbe, ott lecsökkent az agresszió szintje, és sokkal ritkábban volt szükség fegyelmező intézkedésekre.

Olvasd el: Az iskola, ahol megtalálták az indulatkezelés tökéletes módszerét: nincs több agresszió, intő, se eltanácsolás

Hazánkban Bagdy Emőke szerette volna elérni, hogy legalább heti 30 percben tanítsák a gyerekeknek a különböző lazító technikákat. Noha a meditáció könnyen beilleszthető lett volna a mindennapos testnevelés keretei közé, a javaslat végül elbukott az érintettek tájékozatlanságán és az egyházi körök tiltakozásán. Sokan féltek attól, hogy valójában a buddhizmust akarják az oktatásba becsempészni a relaxáció útján, és olyan vád is elhangzott, hogy ezek a módszerek a mentális fertőzések előtt nyitják meg a gyerekek elméjét. Bagdy szerint minderről szó sincs: a meditáció ártalmatlan, ám annál hasznosabb technika, amelynek semmilyen vallási háttere nem kell, hogy legyen. Azt azonban ő is elismeri, hogy káros lehet, ha nem megfelelően képzett személy oktatja erre a gyerekeket.

A keleti kultúrától való félelmen kívül azonban egyéb aggodalmak is felmerülnek a mindfulnessel kapcsolatban. A Scientific Reportsban 2018-ban megjelent tanulmány szerzői szerint a legnagyobb baj a technikával az, hogy az évezredeken át a világtól elzárt kolostorokban kifejlesztett gyakorlatok lebutítása és a nyugati életvitelhez igazítása nem várt mellékhatásokkal járhat. Kifejezetten nem javasoltak ezek a technikák például a poszttraumás stressztől szenvedőknek, míg önmaguk folyamatos figyelése sokakban felébresztheti a bennük szunnyadó nárcizmust. Több kutató van azon a véleményen, hogy egy buddhista kolostorban lehet, hogy jó módszer meditációba menekülni a problémák elől, de a mi körülményeink között célszerűbb lenne inkább azt megtanítani, hogy vehetjük fel a harcot a nehézségek ellen.

Kép: Rachel / Unsplash