Bár már 2021-et írunk, még mindig találkozunk olyan tétellel/tételekkel az első osztályosok tanszerlistáján, amelyeket a mi időnkben is kértek a tanítók. Ilyen például a számolókorong, a színes pálcika, a színes rúd készlet, a logikai készlet, stb.

Sokakban felmerül a kérdés: a pedagógusok ennyire nem haladnak a korral, hogy még mindig ezeket kérik? Nem egyszer hallottam már innen-onnan, hogy „nem is értem, miért kell ez a gyerekemnek, hisz mi sem használtuk”.

Gyakran társadalmi elvárás egy-egy réteggel kapcsolatban, így pl. a pedagógiával szemben is, hogy folyamatosan megújuljon. Én azt tapasztalom, hogy a tanítók nagyon igyekeznek a század kihívásainak megfelelni, olykor talán túlságosan is, ezért néha jól működő módszereket próbálnak átalakítani, korszerűsíteni, annyira szeretnék igazolni, hogy nagyon is haladnak a korral. Attól, mert valami régi, még nem biztos, hogy már nem jó. Ahogy a mondás tartja: Bevált recepten ne változtass! Ilyenek ezek a retro eszközök is.

Amikor „bejöttek” a digitális táblák, tabletek, stb. a tanítási órákra, természetes módon a gyerekek megörültek, olykor megőrültek. Egy-egy IKT eszköz alkalmazása számtalan lehetőséget rejt magában, s a digitális oktatás kényszere bizony sokat dobott ezek rutinszerű alkalmazásában. Ugyanakkor, ha megkérdezünk egy osztályt, hogy melyik óra tetszett jobban, a „digitális táblás” vagy a „retro eszközös”, akkor tapasztalatból mondom, hogy a kézzel megfogható tárgyakkal dolgozó tanulók érezték jobban magukat. Persze, ma már nagyon sok pedagógus remekül ötvözi a kettőt: kivetíti, felvillantja, majd tárgyakkal kirakatja, megoldtatja a feladatot.

Na, de nézzük, miért oly népszerűek ezek a tárgyak még mindig a matekórákon, s mi mindenre használják a gyerekek?! Persze számtalan lehetőséget rejt magában mindegyik eszköz, így én csupán néhányat mutatok be, amelyekkel akár gyermekünk tankönyvi vagy munkafüzeti házi feladatában is találkozhatunk.

1. színes rúd készlet: ezzel az eszközzel igen komoly munkát végeznek a kicsi elsősök: SZŐNYEGEZNEK. 😊 No, nem kell megijedni! A szőnyeghez csupán annyi köze van, hogy amikor színes rudakat pakolnak egymás fölé, akkor az úgy fest, mint egy szép, csíkos szőnyeg.

Azért is ezt helyeztem az első helyre, mert a gyerekek körében ez a legkedvesebb eszköz. Ha diákjaim eső miatt nem tudnak kimenni az udvarra játszani, akkor biztos, hogy előkerül több doboznyi színes rúd, és gigantikus méretű tornyokat építenek a gyerekek-még a negyedikesek is. Na, de visszatérve a szőnyegezéshez. Leggyakrabban a bontás tanulásához használják a gyerekek. A legkisebb egység 1 fehér kocka, ami egyet ér. Ezt követi sorrendben egy rózsaszínű elem, s ez két kis fehér kockának felel meg, azaz kettőt ér. Tehát 1 kis fehér kocka + 1 kis fehér kocka = 2 kis fehér kocka/1 rózsaszín rúd, hisz a kettő annyi, mint egy meg egy. Ez a tankönyvi példa a 3, a 4 és az 5 bontását jelöli szőnyegezéssel, amelyekről a gyerekeknek műveleteket kell írniuk a füzetbe, s egyúttal megtapasztalják a tagok felcserélhetőségét is (a 4+1 és az 1+4 összege ugyanúgy 5).

forrás: Fülöp Mária: Az én matematikám c. tankönyv, Budapest, © Oktatási Hivatal, 2020, p.24.

forrás: Fülöp Mária: Az én matematikám c. munkafüzet, Budapest, © Oktatási Hivatal, 2020, p.29.

2. a) számolókorong: Adott egy dobókocka formájú papírdoboz. Leltár szerint szeptember 1-jén a dobozban összesen 30db papírkorong van. 😊 Az egyik oldal piros, a másik kék. Elsősorban a páros és páratlan számok jelölésére használjuk, illetve azok megkülönböztetésére. Kék a páratlan, piros a páros (így könnyebb megjegyezni). De akkor is előjönnek ezek a piros és kék színű korongok, amikor a gyerekek már az összeadást, kivonást tanulják. Itt viszont bár mindkét szám páratlan, mégis az egyik piros, a másik kék korongokkal van kirakva. Ez azért szerepel így, mert a gyermekek ezáltal jobban tudják vizualizálni, s ránézésére megmondani azt, hogy az öthöz hármat kell hozzáadniuk.

2. b) színes/számoló pálcika: A könyvben csupán néhány pálcikás feladat van, de ugyanúgy számolásra használjuk, mint a korongokat. Sőt. Nagyon praktikus, ha pl. korongokat és pálcikákat adnak össze a gyerekek, így nem keveredik az előbbi feladatnál is látott piros-kék páros-páratlan szám jelölése. Ráadásul mivel színesek ezek a pálcikák, amikor pl. több tagú összeadást végeznek a gyerekek, akkor színek szerint lehet kirakni az összeadandókat, tagokat.

forrás: Fülöp Mária: Az én matematikám c. munkafüzet, Budapest, © Oktatási Hivatal, 2020, p.54.

forrás: Fülöp Mária: Az én matematikám c. tankönyv, Budapest, © Oktatási Hivatal, 2020, p. 35.

forrás: Fülöp Mária: Az én matematikám c. tankönyv, Budapest, © Oktatási Hivatal, 2020, p. 40.

forrás: Fülöp Mária: Az én matematikám c. tankönyv, Budapest, © Oktatási Hivatal, 2020, p. 46.

3. logikai készlet: piros, kék, sárga, zöld színű, háromszög, négyzet, kör alakú, lyukas vagy sima(nem lyukas), kicsi vagy nagy. Ilyen lapokból áll ez a készlet. Ebben a videómban 10+1 játékötletet mutatok:

forrás: Fülöp Mária: Az én matematikám c. tankönyv, Budapest, © Oktatási Hivatal, 2020, p.22.

Nos, ilyen feladatokban használják az elsősök ezeket a retrónak mondható eszközöket. Bátran vessük be otthon is, hisz a gyermekek számára a játékos tanulás a legeredményesebb! 😊