Mit jelent a két fogalom?
BTMN
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerek az, aki a szakértői bizottság véleménye alapján az életkorához viszonyítva jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási vagy magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, illetve személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Ez az utolsó fordulat a definíció része.
SNI
Sajátos nevelési igényű gyerek az, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral – küzd.
Mikor BTMN, és mikor SNI?
A diszlexia, diszgráfia, diszortográfia és diszkalkulia a specifikus tanulási zavarokhoz kapcsolódó fogalmak. Köznevelési értelemben az SNI-jogállást nem önmagában egy ilyen elnevezés, hanem az alapozza meg, ha a szakértői bizottság a törvény szerinti egyéb pszichés fejlődési zavart, vagyis súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart állapít meg.
Ugyanaz a tünet (például a lassú, hibás olvasás) önmagában nem dönti el, hogy BTMN-ről vagy SNI-ről van-e szó. A szakértői bizottság komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, és szükség szerint orvosi vizsgálat alapján alakítja ki a véleményét. Nem egyetlen tünet vagy teszteredmény számít.
És a legfontosabb: a kategória neve önmagában nem mond el mindent. Vannak közvetlenül a jogszabályból fakadó jogosultságok, de hogy a gyereknek pontosan milyen fejlesztési területre, szakemberre, mentesítésre vagy alkalmazkodásra van szüksége, azt a szakértői vélemény részletezi.
Ki állapítja meg?
A köznevelésben az SNI- és BTMN-jogosultságot a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakértői véleménye alapozza meg. Nem az iskola, nem a háziorvos, és nem a magánrendelésen kapott pszichológiai vélemény – ezeket érdemes csatolni, de önmagukban nem hoznak létre SNI- vagy BTMN-jogállást. Ha a szakértői véleménnyel kapcsolatban vita alakul ki, az illetékes tankerületi központ közigazgatási eljárásban dönthet.
A feladatmegosztás miatt SNI-gyanú esetén két bizottsági szint is bekapcsolódhat. A járási szakértői bizottság végzi az alapvizsgálatot, és ő állapítja meg vagy zárja ki a BTMN-t. Ha sajátos nevelési igény valószínűsíthető, a dokumentációt továbbküldi a vármegyei, fővárosi szakértői bizottságnak, amely szükség szerint kiegészítő vizsgálat után dönt az SNI-ről.
Mozgásszervi és érzékszervi (látási vagy hallási) fogyatékosság vizsgálata közvetlenül is kérhető az erre kijelölt szakértői bizottságnál.
Hogyan indul a vizsgálat?
Főszabály szerint a vizsgálat a szülő kérelmére, vagy (ha az intézmény kezdeményezi) a szülő egyetértésével indul. Emellett hivatalból és hatósági megkeresésre is indulhat eljárás. Ha az iskola javasolja a vizsgálatot, köteles közölni az indokot, tájékoztatni a jogaidról és a lehetséges következményekről, valamint szülői egyetértés esetén gondoskodni arról, hogy a kérelem tíz napon belül elkészüljön. Ha pedagógiai jellemzés szükséges, azt az óvoda vagy az iskola készíti.
-
Az időpontról a bizottság a kérelem beérkezését követő naptól számított tíz napon belül, a vizsgálat előtt legalább tíz nappal értesít. Az első vizsgálatot harminc napon belüli időpontra kell kitűzni.
- Ha nem jelentek meg, még egy időpontot kaptok, az első elmulasztott időpontot követő naptól számított tizenöt napon belül. Ha a vizsgálat a szülő kérelmére indult, és a második alkalom is elmarad, a kérelmet visszavontnak tekintik. Más kezdeményezés esetén közigazgatási hatósági eljárás indulhat.
- A rendelet szerint a vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte szükséges, ugyanakkor a megjelent szülő képviselheti a távollevőt. Általános szabályként nem szerepel, hogy ehhez minden esetben külön írásos meghatalmazást kell vinni, ezért az értesítőben szereplő helyi tudnivalókat érdemes követni.
- A szakértői véleményt főszabály szerint a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül kézbesítik. A kézhezvételtől számítva tizenöt napod van a felülvizsgálat kezdeményezésére; ha ezalatt nem nyilatkozol és nem indítasz eljárást, az egyetértést megadottnak tekintik.
Érdemes bevinni a korábbi orvosi papírokat, a hallás- és látásvizsgálat eredményét, az óvodai vagy iskolai jellemzéseket, valamint a gyerek füzeteit, dolgozatait és más, a teljesítményét jól mutató munkáit. Hogy pontosan milyen dokumentumokat kérnek, arról az illetékes szakértői bizottság ad tájékoztatást.
Milyen segítség jár az iskolában?
BTMN esetén fejlesztő pedagógiai ellátás jár: tantárgyi felzárkóztatás és készségfejlesztés, amit a törvény kötelező foglalkozásként határoz meg, tehát nem egyszerűen szabadon választható különóra. Az általános és a középfokú iskola köteles megszervezni a differenciált fejlesztést biztosító, egy-három fős foglalkozásokat; a tantárgyi felzárkóztatást a tantárgynak, illetve az adott nevelési-oktatási szakasznak megfelelő szakképzettségű pedagógus, a készségfejlesztést fejlesztő pedagógus végzi.
SNI esetén a gyereknek joga van az állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátáshoz attól kezdve, hogy a jogosultságát megállapították – akár tanév közben. Az SNI-ből eredő hátrány csökkentésére egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni, amelyek heti időkeretét a köznevelési törvény 6. melléklete adja meg.
Integrált oktatásnál az intézmény számára biztosítandó heti habilitációs, rehabilitációs időkeretet kilenc főre vetített számítással kell meghatározni. Ez nem azt jelenti, hogy a fejlesztésnek kilencfős csoportban kell történnie. A törvény szerint a tanulónak annyi habilitációs, rehabilitációs foglalkozáson kell részt vennie, amennyi az SNI-ből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges.
A hosszabb felkészülési idő és a tanulmányok során használt segédeszközök biztosítása nem csak vizsgákon és felvételin fontos. A vizsgának nem minősülő évközi számonkérésnél – vagyis például egy hétköznapi iskolai számonkérésnél – SNI és BTMN esetén is biztosítani kell a megszokott segédeszköz használatát és a hosszabb felkészülési időt. A szakértői vélemény alapján az igazgató engedélyezi azt is, ha az írásbeli számonkérést szóbelivel, vagy a szóbelit írásbelivel kell felváltani.
A központi középfokú írásbeli felvételin a kedvezmények igénybevétele nem automatikus: a jelentkezéshez csatolni kell a kérelmet és a szakértői véleményt, a vizsgát szervező iskola igazgatója pedig határozatban dönt a vizsga körülményeiről. A döntés vonatkozhat többek között a megszokott segédeszközre, a munkaidő meghosszabbítására vagy egyes vizsgarészek értékelése alóli felmentésre.
Ezért a szakvéleményt nem elég egyszer leadni a titkárságon: érdemes az érintett pedagógusokkal is egyeztetni arról, pontosan milyen fejlesztést, kedvezményt vagy számonkérési módot ír elő.
Mikor lehet értékelési mentesség?
A sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői vélemény alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól – ilyenkor szöveges értékelést és minősítést kell alkalmazni –, illetve egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A hatályos szabály ebben a rendelkezésben már nem tartalmaz „gyakorlati képzés” alóli kivételt. Az érettségin a mentesített tantárgy helyett a vizsgaszabályzat szerint másik tantárgy választható.
BTMN esetén új, ilyen típusú tantárgyi értékelési és minősítési mentesítés már nem alapítható. Akit 2018. augusztus 31-éig a szakértői bizottság mentesített, az a mentesítés időtartamának megszakítása nélkül a középfokú tanulmányai befejezéséig továbbra is élhet vele.
Egy határidő, amiről kevés szó esik: az Nkt. 56. § szerinti értékelés és minősítés alóli mentesítés céljából indított szakértői vizsgálat az iskola első hat évfolyamán az adott tanév január 31-éig kérhető szükség szerint bármikor. E határidő után annak a tanévnek a március 31-éig kezdeményezhető, amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte. Ennél később már csak a szülő kezdeményezheti; a kérelemhez az igazgató egyetértő nyilatkozatát kell csatolni. Ha az igazgató nem ért egyet, még nem automatikus az elutasítás: a szakértői bizottság vezetője vagy kijelölt tagja dönt a vizsgálat szükségességéről.
A mentesítést érdemes a továbbtanulási tervekkel együtt átgondolni, mert a későbbi felvételi és vizsgakövetelmények képzésenként eltérhetnek.
Felülvizsgálat és iskolaváltás
A szakvélemény nem örökre szól, a következő kötelező felülvizsgálat időpontja szerepel benne. Főszabály szerint az első hivatalbóli felülvizsgálatot a szakértői vélemény végrehajtásának megkezdését követő első nevelési évben vagy tanévben végzik el. Ezután enyhe értelmi fogyatékosság és egyéb pszichés fejlődési zavar esetén addig a tanévig, amelyben a tanuló betölti a tízéves kort, minden második tanévben; ezt követően, valamint egyéb fogyatékosság, autizmus spektrum zavar és BTMN esetén addig a tanévig, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, minden harmadik tanévben kell hivatalból felülvizsgálni a szakvéleményt.
A szülő bármikor kezdeményezheti a felülvizsgálatot, a bizottság pedig akkor köteles azt a szülő kérésére lefolytatni, ha a legutóbbi hivatalbóli felülvizsgálat óta több mint hat hónap eltelt, és a következő hivatalbóli felülvizsgálatig is több mint hat hónap van hátra.
Írd fel a következő felülvizsgálat idejét a naptárba, de fontos tudni: ha a hivatalbóli felülvizsgálat késik, attól a korábbi szakértői vélemény nem válik automatikusan érvénytelenné. A felülvizsgálat megtörténtéig a korábbi szakvélemény marad irányadó, és a csúszás nem róható a tanuló terhére.
Iskolaváltásnál élesen elválik a két helyzet. SNI tanuló esetén a szülőnek írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot. Ha az új iskola az adott sajátos nevelési igényre tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bizottság tizenöt napon belül írásban tudomásul veszi a változást, és módosítja a szakértői vélemény kijelölésre vonatkozó részét. Ha az iskola nem, vagy nem az adott SNI-re tekintettel szerepel a jegyzékben, szükség szerint új vizsgálat és új szakértői vélemény következik; az új vizsgálat mellőzhető, ha a meglévő eredményeket nem kell kiegészíteni.
BTMN esetén a szakértői bizottság az eredeti véleményt annak az intézménynek küldi meg, amely a gyereket a vizsgálat idején ellátta. Intézményváltáskor azonban a régi óvodának vagy iskolának jogszabály szerint tovább kell küldenie az SNI- vagy BTMN-szakvéleményt az új intézménynek. Ettől függetlenül praktikus, ha a szülőnél is van egy másolat, és rákérdez, mikor indul az előírt fejlesztés. Az iskolának a beírási naplóban a szakértői vélemény és a felülvizsgálatok meghatározott adatait is rögzítenie kell.
Ha a gyereknek egyéni munkarendje is van, az iskolaváltással az azt engedélyező határozat hatályát veszti, ezért az új iskolára vonatkozóan új kérelmet kell benyújtani az Oktatási Hivatalhoz.
Olvass tovább hasonló témában:
Amit minden különleges helyzetű gyerek szülőjének el kell intéznie az iskolában
Hivatalos források
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről – Nemzeti Jogszabálytár
- 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről – Nemzeti Jogszabálytár
- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről – Nemzeti Jogszabálytár
- Oktatási Hivatal: SNI és BTMN tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban
- Oktatási Hivatal: Az érettségi vizsgán alkalmazható mentesítések szabályai
A cikk tájékoztató jellegű, és a megjelenés idején hatályos szabályozáson alapul. Az eljárási szabályok és a határidők módosulhatnak, ezért a konkrét ügyed előtt ellenőrizd az illetékes pedagógiai szakszolgálat és az Oktatási Hivatal aktuális tájékoztatóját.
Kép: Depositphotos
.jpg){kind=small}
