SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hiába okos, ha az érzéseit nem tudja megfelelően kezelni - Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyerekkorban

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2018-12-10
Az érzelmi intelligencia - az EQ - azt "méri", mennyire ismeri valaki saját magát, és mennyire tud harmóniában élni a környezetével. A Pszichoforyou.hu ezzel kapcsolatban beszélgetett Polus Enikő mentálhigiénés szakemberrel.
Hiába okos, ha az érzéseit nem tudja megfelelően kezelni - Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyerekkorban

Míg az értelmi képességeket meghatározó IQ többnyire velünk született tulajdonság, addig az EQ fejlődésére a szülői nevelés van a legnagyobb hatással. Enikő szerint a fejlett érzelmi intelligencia három tényezőből áll össze:

  • Az első az én-ismeret, avagy hogyan kapcsolódik valaki saját magához.
  • A második az ön-ismeret, amely azt mutatja, hogyan képes másokhoz viszonyulni.
  • A harmadik, hogy az élet során felgyűlt tapasztalatok milyen formában épülnek be a személyiségébe.

Felnőtt korban főleg a különböző krízisek és traumák befolyásolhatják az érzelmi intelligenciát. Az életvégi ellátások során pedig azt figyelték meg, hogy a fejlett EQ-jú idősek békésebbek, és nyugodtabban képesek arra, hogy elengedjék az életet.

Manapság a legtöbb problémát az önismeret hiánya jelenti. Ennek egyik oka individualista társadalmunkból ered: mindenkit kritizálunk, senkit sem akarunk elfogadni vagy közel engedni magunkhoz, ez pedig azzal jár, hogy nincs lehetőségünk tanulni önmagunkról sem. Sokan a saját érzéseiket sem ismerik fel, nincs szavuk rá, vagy csak leegyszerűsítve tudják azokat megfogalmazni.

Az érzelmek helyes kezelését a szülői házban lehet első sorban megtanulni. A szülői minta meghatározó: a felnőtt akkor hiteles, ha negatív érzelmeket is átél néha, és a gyerek látja, hogy ez nem bűn.


Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia gyermekkorban?

Csecsemőkorban a folyamatos testközelség, a lehető legtöbb bőrkontaktus segíti elő az érzelmi biztonságot. A baba megnyugszik anyja egyenletes szívverésétől, nyugodt lélegzésétől. Éppen ezért tartja fontosnak a szakember, hogy amikor a kisbabánkat tartjuk a karunkban, ne nyomogassuk a telefonunkat: a folyamatos kütyüzéstől izgalmi állapotba kerülünk, szívverésünk felgyorsul, ez pedig ellen megy a nyugodt légkör megteremtésének.

7-8 éves korig az alapérzelmekkel – félelem, düh, öröm, bánat, meglepődés, undor – ismerkedik meg a gyerek, ezeket kell tudnia felismerni magán és másokon, illetve meg is nevezni. Kiskamasz kortól jöhetnek az összetettebb érzelmek: a felháborodás, a kétségbeesés, a magány. Kamaszként már azt is jó, ha felismeri, hogy melyik érzelmét melyik testrészében érzi – a gyomrában, a lábában, a mellkasában. Így akár arra is rájöhet – legjobb, ha szakember segítségével -, hogy bizonyos fizikai panaszainak milyen mélyebb, érzelmi okai vannak.

Enikő tapasztalatai szerint az értelmi és az érzelmi intelligencia fejlődése különös irányt vett az elmúlt egy-két évtizedben.

A mind tudatosabbá váló gyereknevelésnek, a sok fejlesztő játéknak köszönhetően a mai kisgyerekek nagy átlagban intelligensebbek, mint a 10-15 évvel ezelőttiek voltak. Ezek a feladatok azonban csak a bal agyféltekét stimulálják, míg az érzelmekért felelős jobb félteke el van hanyagolva. Ezt az agyféltekét egyebek mellett a sok szabad játék, futkározás, hempergés fejlesztené - ez azonban a mai kicsik életéből egyre inkább kimarad. Ezért aztán hiába okosak, ha az érzéseiket nem képesek megfelelően kezelni.

A legfontosabb tehát, hogy engedjük őket megélni az érzelmeiket! Szerencsére erre már a mai szülők generációjának is megvan a maga gyerekkori mintája: míg az emberiséget évezredeken keresztül arra tréningelték, hogy érzéseiket rejtsék el, a hetvenes évektől kezdve ennek egyre inkább szabad teret engedtek az otthonokban is. Így megvan rá az esély, hogy a jövő generáció ne csak okosabb, hanem magabiztosabb és érzékenyebb is legyen, mint az őt megelőzőek.

Olvasd el ezt is:

foto: Pixabay/Profile 961641

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, amiről csak kevesen tudnak - A diabétesz és a húgyúti fertőzések összefüggései

A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, amiről csak kevesen tudnak - A diabétesz és a húgyúti fertőzések összefüggései

- A húgyúti fertőzés a leggyakoribb bakteriális fertőzések közé tartozik, amely évente 150 millió embert érint világszerte.1 - A nők 50-60 százaléka élete során legalább egyszer találkozik a betegséggel.2 - A húgyúti fertőzés egyben a cukorbetegség egyik leggyakoribb hosszú távú szövődménye, amely súlyosabb lefolyású és rosszabb kimenetelű a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek esetében.3 - A 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált emberek 9,4 százalékának volt már húgyúti fertőzése, míg a cukorbetegségben nem szenvedők esetében az előfordulási arány csak 5,7 százalék.4
Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
A szerkesztő ajánlja