Mi is az a szorongás?

Az egyik leggyakoribb gyermekkori pszichés probléma a szorongás, egy felmérés szerint minden negyedik, 13-18 éves iskolás gyermeket érint enyhébb formában. Szorongásról akkor beszélünk, ha egy gyermeket mások számára természetes dolgok is félelemmel, stresszel töltenek el és ha ez az állapot 3 hónapnál tovább is fennáll.
A szorongás kiemelkedően gyakori autista (50%), ADHD-s (30-40%)  és szenzoros (50%) gyerekek esetében, éppen ezért a gyermekpszichológusoknak a hozzájuk kerülő gyermekeket ilyen szemmel is érdemes megvizsgálni. Ebben az esetben a szorongást az okozhatja, hogy a szenzorosan érintett gyerekek számára a világ kiszámíthatatlan, bármikor jöhet egy kellemetlen, sokszor fájdalmas inger, hang, szag, érintés formájában. Nagyon fontos, hogy a kevésbé ismert tünetekkel is tisztában legyünk, mert a korán felismert szorongás könnyebben kezelhető.
 

A szorongás jelei:
 

• agresszió, folyamatosan dühösnek érzi magát
• rendszeres hasfájás, fejfájás (egészségügyi problémák kizárásával)
• nem eszik vagy nem pisil/kakil a bölcsiben/oviban/suliban
• feszülő izmok, izgága viselkedés, esetleg remegés, izzadás
• nehezen alszik el, sokszor ébred, sírva, nehezen megnyugtathatóan riad
• gyakran sír, nagyon érzékeny
• bogaras lesz, ragaszkodik a saját kis rituáléihoz, mindennek úgy kell történnie, ahogy ő szeretné
• minden látható ok nélkül mérges, sokat rinyál
• kudarckerülő, a legkisebb hibától is fél
• nehezen koncentrál
• pánikrohamai, fóbiái (pók, kutya, katasztrófáktól való félelem) vannak
• jövőbéli események miatt aggódik (pl. iskolakezdés miatt középsős óvodásként)
• fél bemenni az oviba, barátokhoz, látogatásokkor
• nem vesz részt az ovis/sulis csoportfeladatokban, vagy elutasítja, vagy némán ott marad
• nem játszik a többiekkel, elkülönül
• nem beszél idegenekkel, de akár ismerősökkel sem éttermekben, boltokban
• nem akar el/bemenni a baráti összejövetelekre, szülinapokra
• folyamatosan a szülők, társak, ovónők megerősítését keresi
• gyakran mondogatja, hogy "mi van, ha nem tudom megcsinálni"

Minél korábban és minél hatákonyabban kezeljük a gyermek szorongását, annál könnyebb túllépni rajta.
 

A cél nem a szorongás elkerülése, hanem hogy megtanuljuk kezelni!

Ez a legfontosabb és legnehezebb a szorongás elleni harcban. Természetesen egyikünk sem szivesen látja a gyermekek félelmét, de a legjobb módszer, ha megtanítjuk nekik, hogy ne térjenek ki a kihívás elől. Igenis menjünk el abba a buliba, írjuk meg a dolgozatot, akkor is, ha nehéz rávenni magunkat. Ha elkerüljük ezeket a nehéz helyzeteket, csak erősítjük a félelmet és az elkerülő magatartást tanítjuk meg a gyermeknek.

Ehhez tartozik az is, hogy maradjunk realisztikusak: ha fél, hogy nem sikerül valami, ne azt mondjuk, hogy "de biztosan sikerülni fog", hiszen tényleg előfordulhat, hogy egyest kap, vagy nem tudja a választ, stb. - hanem arról biztosítsuk, hogy bízunk benne, és bárhogy is lesz, tudja majd kezelni a helyzetet, meg tudja oldani.
 

Mesélj neki a szorongás jó oldaláról

A szorongás önmagában is nagyon nehéz, ne éreztessük a gyerekkel, hogy valamiért "más", mert az csak fokozza a szorongását. Igen, a szorongás miatt is lehet szorongani. De a szorongás önmagában nem csak rossz dolog: eredetileg vadászó népeinket segítette a veszély elkerülésében. A szorongó gyerekek és emberek agya jól működik, konkrétan túl jól végzi a dolgát, egyszerűen csak ennyire meg akar védeni minket.
 

Ne add a szájába!

Szülőként ezt bizony gyakorolni kell, főleg, ha kisebb gyerekről lévén szó, aki nem tudja még úgy megfogalmazni a problémáját és kénytelenek vagyunk mi tippelgetni. De kerüljük a "félsz, hogy mérges lesz az óvónéni?", vagy "félsz, hogy nem játszanak majd veled?" kérdéseket. Inkább próbáljuk rávenni, hogy ő fogalmazza meg a gondját: "Hogy érzed magad a dogával kapcsolatban?"
 

Minden híresztelés ellenére ne készítsd fel előre!

Még a jó dolgok is, mint szülinap, utazás is félelmet válthatnak ki egy szorongó kisgyerekből, hiszen új helyzetbe kerül - főleg, ha sokáig van ideje rajta agyalni. Mindig szólj előre, de ha lehet, csak aznap, vagy maximum egy nappal előre. Akkor viszont mondj el mindent részletesen és biztosítsd, hogy mindent lesz ideje megismerni és te, vagy más ismerős ott lesz vele.
 

Személyesítsétek meg a szorongást!

Rajzoljátok le a gyermek fejében aggodalmaskodó szörnyecskét vagy ősembert. Nevezzétek el: Para Úr? Vagy Félős Feri?  De akár el is bábozhatjátok, játszhatjátok, ahogy Félős Ferit helyreteszi a kisfiad/kislányod és visszabeszél neki. Akár közösen mesét is írhattok, ahogy Para Úr otthon reszket és amikor kimerészkedik, mindenféle vicces, de jó dolog történik vele.
 

Próbáld ki a STOP módzsert!

(Renee Jain és a 7 lépcsős módszer alapján újragondolva)
 

• Stop - állj meg és vegyél háromszor mély levegőt a pocakodba, lassan fújd ki, közben gondolj arra, hogy kifújod a félelmedet
• Találd meg a túlzó gondolatot/aggodalmat és nézd meg, hogy tényleg reális-e
• Orientálódj a megoldás felé: mi a legrosszabb, ami történhet? Tényleg olyan rémes az? És valós az a gondolat? Gyűjts bizonyitékokat az ellenkezőjéről! (Pl. ha egyesre írom a dolgozatomat, akkor lehet, hogy csak 3-as vagy 4-es leszek év végén, de az átlagom nem romlik jelentősen. Viszont miért írnám egyesre, mikor tanultam rá és még ha rosszul is sikerül, valószínűleg maximum 3-as lesz, ami nem befolyásolja úgy a jegyem)
• Pimaszkodj vissza a gondolatnak: beszélj vissza a túlzó gondolatnak (pl: senki nem fog játszani veled az oviban. Dehogyisnem, egyenesen én fogok odamenni hozzájuk és javaslok játékot!)

De teljesen gyakorlatias, egyszerű dolgok is rengeteget számítanak.
 

Követhető napirend

Legyen követhető napirendetek, amit a gyerek is ismer és akár vizuális napirenddel, hetirenddel követni is tud. Minden reggel vegyük át, hogy mi fog történni. Milyen órák lesznek és milyen ovi/suli utáni tevékenységek.

Magnézium

A magnézium a szorongók nagy barátja: csökkenti a stresszhormonokat, növeli a GABA termelést, ami helyreállítja a dopamintermelést. Magnéziumot már gyerekek is szedhetnek krém formájában, vagy keserűsós fürdőként (egy dl feloldva egy kád meleg vízben és 20 perc fürdőzés).

Súlyozott dolgok

Főleg, ha alvászavarokkal jár, de sima lecsengésként is nagy segítség a súlyozott takaró, vagy akár párna, öv, mellény is.  Az enyhe súllyal töltött súlyozott takarót eredetileg terápiás eszközként az autista/ADHD-s/szenzoros gyermekek elalvását és mély egybefüggő alvását segítendő találták ki. Mély nyomás terápia néven vált ismerté. De mint miden jó dolog, ez is elterjedt és ma már nehezen alvó, szorongó gyerekek és felnőttek egyaránt használják. Az enyhe súly által képzett folyamatos nyomás segíti az alváshormon - melatonin - és a boldogsághormon szeratonin kibocsátását, nyugtat, relaxál. Mint egy finom meleg ölelés.

Mindfulness

A szorongás a jövőről szól, maradj a jelenben! Csináljatok sétákat a gyerkőccel, ahol tudatosan a jelenre koncentráltok, észreveszitek és megnevezitek az érzeteket, érzéseket, felfedezitek az arra szálló pillangót, stb.
Vagy jó módszer, egy kis vezetett meditáció elalvás előtt: a gyerek becsukja a szemét, mi pedig szépen végigvezetjük a figyelmét a testén: gondolatban lazítsa el a lábujjait, lábfejét, lábát....

Próbáld ki ezt is: Altasd gyermeked varázslatos álomporral - mondd el neki lefekvéskor ezt a tündéri relaxációs mesét!

Fizikai lecsengés

A stesszes vagy nehéz helyzetek után legyen egy kis lecsengés: gyerekjóga a Youtube-on, pár egyszerű póz otthon anyával, egy könnyű, vezetett meditáció szintén szülői segítséggel, vagy simán egy kis csepphintázás, akár mély nyomásos masszázs, a mozgás, mozgatás ritmusa nyugtató hatású.

Forrás: zurzavaroscsalad
Indexkép: pixabay - rubberduck1951