Innen tudhatod, ha szorong a gyermeked

Tavasszal egyik napról a másikra változott meg az életük, iskola helyett naphosszat a gép előtt ültek: határidős beadandók, online órák és dolgozatok és szülői magyarázat. A nehézségek ellenére az otthoni környezet biztonságot is jelentett, de hiányoztak a barátok, a közös programok. Szeptembertől aztán újra indult az iskola, de egy sor változást hozott az életükbe. A családokban, iskolában beszédtéma, a közösségi médiából is áradnak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírek. A kedvezőtlen események, az egészségünk és az anyagiak miatti aggódás következtében a szorongás szint felnőtteknél és gyerekeknél is magasabb, ez pedig több negatív változást is eredményezhet.

A gyerekek személyiségüktől függően eltérően reagálnak a helyzetre. Az eleve szorongóbb, félénkebb gyerekek ezeket a változásokat még intenzívebben élhetik meg. A szorongás tünete lehet, ha a gyerek jelentősen megváltozik, olyan tulajdonságok, szokások jelennek meg nála, amely korábban nem volt jellemző, például: rosszul eszik, rosszul alszik, ingerlékenyebb. A körömrágás és a különböző fájdalmak, melyeknek orvosi vizsgálatok sem találják az okát, például fejfájás, hasfájás is jellegzetes szorongás tünet. Az is lehet, hogy konkrét félelmeket fogalmaz meg, olyan dolgokkal kapcsolatban, amely korábban nem volt rá jellemző.

A tanulmányi eredményére is hatással lehet

A szorongó gyerek nem tudja ugyanazt a teljesítményt nyújtani az iskolában, amit korábban megszoktunk tőle. A Melbourne Child Psychology & School Psychology Services leírásában rávilág arra, hogy a szorongás megnehezíti a koncentrációt. A gyerek figyelmetlennek tűnhet, pedig egyszerűen a szorongás miatt képtelen észben tartani, például a nemrégiben elolvasott szöveg tartalmát. Az órán gyakran lemaradhat, a többiekről próbálja ellesni, hogy mi a következő feladat, de a szorongás miatt gyakran segítséget sem mer kérni. Emiatt a jegyei végül elmaradnak a korábbi teljesítményétől, a sikertelenség pedig tovább fokozza a szorongását.

Így segíthetsz gyermekednek

1. Beszélgessünk!

Dr. Vekerdy Tamástól tudjuk, hogy a gyerek reagál a család feszültségeire, szorongásaira. A feszült otthoni légkör, a szülők beszélgetéséből elkapott félmondatok mellett sok mindent hall napközben az osztálytársaktól, a buszon, vagy olvashat az interneten. A gyermekpszichológus egy korábbi előadásában arra figyelmeztet, ha nem beszélgetünk, a gyermek szorongása csak nőni fog. „Beszéljetek a gyerekkel mindig, mindenről, mert a gyerekek úgy is azt veszik le, amit gondoltok, amit éreztek.” Higgadtan, hiteles forrásból tájékozódva, azokra a dolgokra koncentrálva, amiket mi magunk megtehetünk az egészségünk és a saját helyzetünk érdekében.

2. Ne mondd, hogy ne féljen!

A célunk természetesen, hogy megnyugodjon és a szorongás megszűnjön, de ezen nem segít, ha elbagatellizáljuk a félelmét, esetleg kinevetjük az eltúlzott érzései miatt. Fontos, hogy érezze, elfogadjuk és megértjük a félelmét. Ezt követően az életkorának megfelelően beszéljünk a tényekről a témával kapcsolatban. Az információ, a nyugodt, határozott kommunikáció a gyermek számára is megnyugvást adhat.

3. Biztonságos keretek közt

A napirend növeli a gyermek biztonságérzetét, ezért jó, ha van egy napi rutin, amit követni tudunk, az iskolán kívüli idő eltöltésére. Ezt úgy alakítsuk ki, hogy limitáljuk a képernyő előtt töltött időt és a tanulás mellett elegendő alvásra, sportra, szabadon, önfeledten végezhető mozgásra is jusson idő, olyan tevékenységekre, amikben felszabadulhat a gyermek.

4. A teljesítményt értékeld, ne az eredményt!

A jelenlegi helyzetben fontos, hogy ne legyenek túlzott elvárásaink a gyermek irányába. Ha látjuk, hogy minden tőle telhetőt megtesz a jegyei érdekében, az erőfeszítéseit értékeljük és ne az eredményt. Könnyen lehet ugyanis, hogy maximális felkészülés mellett is rosszabb jegyeket szerez az iskolában, amíg a szorongását nem sikerül oldani. A motivációját azonban csak úgy tudjuk fenntartani, ha elismerjük a befektetett munkát és megdicsérjük az igyekezetét – az eredménytől függetlenül is.

5. Kérj segítséget!

A szülő tudja leginkább felismerni, ha a korábbitól eltér a gyermek viselkedése. Ha látjuk, hogy a gyermekünk megváltozott, fontos, hogy mielőbb cselekedjünk. Próbáljuk ki a felsorolt technikákat a szorongás csökkentésére, de ha nem járunk sikerrel, kérjük szakember segítségét!

Fotó: Med Ahabchane képe a Pixabay -en.

Felhasznált források:

https://www.melbournechildpsychology.com.au/blog/author/mcp_staff/

https://www.scientificamerican.com/article/the-secret-to-raising-smart-kids1/